Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-455
16. Az országgyűlés képviselőházának U55. ülése 1931 január 14-én, szerdán. férheti en és nyugodtan gyakorolja képviselői jogait. (Felkiáltások a balközépen: Teljesen igaza van!) Sőt vannak képviselők, akik olyan vállalatok tagjai, amely vállalatok az állammal is bizonyos nexusban vannak, oly értelemben, hogy az államtól kedvezményekben, támogatásiban részesülnek. Ez a legdurvább összeférhetlenség, amelyet ki kell operálni a inai parlamenti élet testéből, (Élénk helyeslés a balközépen.) különben nem lehet azt várai, hogy a gazdasági életben egészséges vérkeringés fog kialakulni. T. Ház! De nemcsak anyagi, Ihanem alaki szempontból is nagyon fontos az összeférhetlenségi törvény reviziója. Az előbb egyik t. képviselőtársam említette, hogyha vannak összeférhetlen képviselők, tessék ezekkel szemben az összeférhetlenségi bejelentést megtenni. A helyzet azonban ma az, hogy az ósszeférhetlenség terén a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Ezt a bizonytalanságot előidézte a 2220. számú miniszterelnöki rendelet, amely 1922-ben jelent meg s amely az 1922. évre összehívandó nemzetgyűlés választói jogán kívül két pontban foglalkozik a képviselők összeférhetlenségével is. A 114. §-ában majdnem teljesen átveszi a Friedrich-féle rendeletet, 115. §-ában pedig csupán az 1901 : XXIV. te. 12. §;ának átvételét hangsúlyozza bizonyos megszorítással. A többi összeférhetlenségi szakaszok érvénybemtartásáról ez a rendelet abszolúte nem intézkedik. Főleg nem intézkedik ama szakaszok érvénybentartásáról, amelyek a közgazdasági összeférhetlenségre vonatkoznak. Bár a gyakorlatban az összeférhetlenségi bizottság mindig tekintetbe vette az 1891 : XXI. tc.-nek a közgazdasági összeférhetlenségre vonatkozó rendelkezéseit is, jogilag vitatni ldhet, vájjon érvényes-e úgy a nemzetgyűlésre, mint pedig erre az országgyűlésre? Tehát e jogi bizonytalanság miatt, e nagy alaki hiba miatt is szükség van arra, hogy minél előbb egy új összeférhetlenségi' törvénnyel járuljon a kormány az országgyűlés elé. Ezekben voltam bátor vázolni azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik az összeférhetlenségi törvény revízióját és egy új törvény kodifákációját. Mindig az okozatokban pepecselünk, kartellvitákat rendezünk, de nem akarunk az okhoz lenyúlni, pedig amíg az okot nem szüntetjük meg, nem tudjuk az okozatot sem megszüntetni. Ha meg akarjuk reformálni a gazdasági életet, amire égető szükség van, úgy a Képviselőház először önmagát reformálja meg, mert enélkül a szebb jövő felé irányuló minden munkája meddő és haszontalan marad. (Élénk helyeslés és taps a középen.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Gál Jenő képviselő úr interpellációja a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa): «Interpelláció a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz egy hadiárvaház megszűnésének sajátos körülményei tárgyában. 1. Tudomás'ul bír-e a miniszter úr arról, hogy 1917 november 12-én az Országos Hadigondozó Hivatalban a Központi Textilipar Et. 500.000 koronát folyósított egy hadiárvaház felépítésére? 2. Rendelkezésére állanak-e a miniszter úrnak azok a számadások, amelyek e hadiárvaház létesítésére történt kiadásokról szólnák és megőriztettek--e a nyugták és szerződések, melyek ebben az ügyben lényeges szerepet játszottak? 3. Mi az oka annak, hogy ez a hadiárvaház eltűnt s hov.a lett a pénz, mi lett az ingatlanokból, amelyeknek e hadiárvaház létesítése volt a rendeltetésük? 4, Hajlandó-e a miniszter úr szigorú vizsgálatot elrendelni annak megállapítására, kik az okozói a hadiárvák sérelmére elkövetett azon visszaélésnek, hogy az 500.000 korona készpénz lefizetése által biztosított árvaház a nemzeti kegyelet durva megsértésével rendeltetésétől elvonatott s hajlandó-e a miniszter úr a bűnösök ellen szigorú megtorló lépéseket folyamatba tenni?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gál Jenő: T. Képviselőház! Még dúlt a világháború és már sok hadiárvája volt a magyar nemzetnek, amikor a Hadigondozó Hivatal helyiségeiben egy jegyzőkönyvet vettek fel, Ezt a jee-yzőkönyvet közlöm itt a mélyen t. Képviselőház színe előtt, hogy láthassák annak a tényállásnak alapját, amelyet itt közérdekből kötelességemnek tartok előadni. Egy jegyzőkönyvet vettek fel 1917 november hó 12-én, amely alkalommal a következők voltak jelen: Dr. Kun Béla államtitkár elnöklete alatt Fuchs Leóné született Fayer Rózsa iirasszony, Fayer Sándor részvénytársasági igazgató, Eszterhay Jenő földmívelésügyi miniszteri osztálytanácsos, Baróthyné Stegmüller Mária úrnő, dr. Kiss Dezső miniszteri titkár és dr. Markos Olivér törvényszéki bíró. Az elnöklő államtitkár a jegyzőkönyv tanúsága szerint felhívta a jelenlévő Fuchs Leóné úrasszonyt, hogy ismertesse a 28.932/1917. szám alatt írásban előtérj esztett azt a javaslatát, amellyel a Hadigondozó rendelkezésére pénzt és épületet kíván adni abból a célból, hogy ott hadiárvák oktattassanak és gondoztassanak egy emelendő hadiárvaház épületében. (Halljuk! Halljuk! — Zaj.) A felsoroltak, köztük Fuchs Leóné született Fayer Rózsa úrasszony, élő szóval is előadták, hogy megnyerték a Központi Textilipar Rt. igazgatóságát, amelynek részvényei felett nagyobb részben rendelkeznek, annak, hogy 500.000 •ákko-rl, 1917-es aranykorona befektetéssel egy hadiáryaházat létesítsenek. Felajánlják ezt olyképpen, hogy részben készpénzt adnak az 500.000 koronából, részben pedig ingatlanokban boosátiák rendelkezésre azt a telket és épületet, ahol a hadiárvák neveltetésére szolgáló, új épület emelhető, illetőleg berendezhető. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az Országos Hadigondozó Hivatal ezt a nagylelkű, ajánlatot hálásan elfogadta. Ezt követőleg 1918 december 6-iki kelettel felvétetett maga az alapító levél, amelyben ugyanez az úrnő előadja a következőket. Azon céltól vezéreltetve, hogy enyhítsék a háborúban sújtott ihadi árváknak és hadiözvegyeknek nyomasztó helyzetét, elhatározták, hogy a Magyar Kender és Lenipar Részvénytársaság, a Juta és Kenderipar Részvénytárisaság és a Központi Textilipar Részvénytársaság igazgatósága a közlendő feltételek mellett örök időkre szóló alapítványt tesznek. Az alapítvány 500.000 korona értéket képvisel, amely ingatlanokiból, pénzből és ingóságokból áll. Ezt az alapító levelet úgy a részvénytársaságok képviselői, mint maguk az alapítók aláírták, ezzel tehát elég
