Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-461

Az országgyűlés képviselőházának 461. ülése 19$1 február 4-én, szerdán. 185 nem fogja azt a megállapítást tenni, hogy az egyharmad törlesztési hányad elengedésével elérte a 22 pengős búzaárat, amelyet annakidején fundáeióul vettek a kölesöntörlesztésre nézve. Sokat tehetnék még hozzá, de úgylátszik, nem tudom a miniszter urat meggyőzni. Félek tőle, hogy .az idő nekem ad igazat és akkor mélyen fogja sajnálni, hogy a teljesen tárgyilagos, népet boldogítani akaró, az ország érdekeit szolgáló interpellációmat teljes egészében nem honorálta. A. választ nem. fogadom aL Elnök: Kérdem a t- Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak a miniszterelnök úr nevében adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Strausz István képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy iaz interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Fitz Arthur jegyző (olvassa): «Van-e tudomása arról a miniszter úrnak, hogy a vagyonváltságalap zárszámadása a mai rendszer mellett nem tünteti fel megfelelő módon és a maga teljességében sem a vagyont, sem a terhet, sem pedig a bevételeket és a kiadásokat? Amikor ezt megállapítom és a zárszámadás rendszerét alapjában megváltoztatni kérem, felvetem a kérdést, hajlandó-e a miniszter úr az alapról a legfőbb állami számvevőszék útján a Képviselőház elé oly részletes előterjesztést előterjeszteni, amelyből megállapítható, hogy az alap létesítésétől miképpen kezeltetett és vagyonának a jövedelmei mily célokra használtattak fel? Kérdem a miniszter úrtól, milyen jogon vonta be az 1218/1930. szám alatt kiadott rendeletével a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet megbízottjait a jutatott földek megváltási ára ellen beadott panaszok orvoslására a községek elöljáróságai által előterjesztett és az adóhivatalok, valamint a pénzügyigazgatóság észrevételeivel ellátott javaslatoknak a helyszínén való felülvizsgálatába? Kérdés tárgya még az, mily alapon vizsgálja felül a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet a földhöz juttatottak részéről 52 év alatt 5%-os annuitás mellett törlesztendő vételárkölcsönnek a község elöljárósága által az adóhivatalok, valamint a pénz•• ügyigazgatóságok bevonásával végzett egyénenkénti kivetését?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Strausz István: Igen t. Ház! A felolvasott interpellációm első pontjában foglaltak előterjesztésére a vagyonváltságalap kezelése körül észlelt tapasztalatok sarkalnak. Ezt az alapot ugyanis gondosan tanulmányoztam, főleg azért, nem lehetne-e az alapot mint vagyontényezőt bevonni a földhöz juttatottak megsegítésébe. Sajnos, nem tudok álláspontot foglalni, mert az, alapnak minden évi zárszámadása inkább takargat, mint tájékoztat. Tudjuk, hogy az 1928 : XLI. te. 16. Vának — ha jól emlékszem — hetedik pontja a vagyonváltságalap jövedelmeit megengedi több célra felhasználni. A törvény e rendelkezésének érvényesülnie kellene a zárszámadások tagozatában is. Érvényesülnie kellene abból a szempontból, hogy a kiadásokat a törvényben megjelölt célok szerint tagozza, illetőleg számlázza és a bevételeket pedig forrásaik szerint. En ebből az alapból még az alap vagyonát sem tudom megállapítani, annál kevésbbé tudom megállapítani jövedelmeit és azoknak a felhasználását. A kiadások és bevételek összevonásában olyan messzire megy a zárszámadás, ami nem engedhető meg. Így például hitelműveleti bevételeket és kiadásokat Összevegyít valódi bevételekkel és kiadásokkal. A vagyonmérleg is összevonásokra törekszik. E miatt nem lehet elbírálni a vagyonnak mineműségét és főképpen annak jövedelmezőségét. Hogy példát mondjak, a vagyonmérlegen a cselekvő tőkék számláján szerepel a takarékpénztári betét és az értékpapír. Annak elbírálására, hogy mennyi az értékpapír értékállaga lés unit jövedelmez, s hogy mit jövedelmez a takarékpénztári betét és mennyi az értéke, a zárszámadás nem nyújt tájékoztatást. A terhelőtőkék számlája sem nyújt betekintést az ezen képviselt vagyon anánéműsége tekintetében. Terhelőtőkék! — nagvon ókori elnevezés, nem is érti a mostani fiatalság, akármilyen szakszerűen is van nevelve — tudniillik a tartozásokat kell érteni alatta. De a zárszámadással nem kívánok bővebben foglalkozni, mert most nem ez a célom. Mindamellett nem hallgathatom el, hogy az 1928/29. évi zárszámadásban feltűnő hibákat észleltem. Elsősorban rá kell mutatnom arra, hogy a kiadások " között szerepel 4,080.000 pengő az állami adósságok tőke- és kamattörlesztése címén, de az állami adóssáerok leltárában az alapra való utalással sem kamat-, sem tőketörlesztés nem fordul élő. Szembeszökő az, hogy az igen t. miniszter úr elődje a bevételi hátralékig: • ból törölt több, mint 500 ezer pengőt a nélkül, hogy a törlés jogalapját alaposan megindokolta volna. «Helyesbíteni kellett» — ' ezzel a két szóval siklik át az egész, 500 ezer pengőt meghaladó bevétel törlésén. Feltűnő és meg nem engedhető, hogy 1500 millió pengő értékvagyon, amennyit a vagyonvártságföldek a törlesztési tervek szerint reprezentálnak, a vagyonmérlegből egyszerűen kihagyatott. A zárszámadás hiányosságainak csúcspontja az, hogy jövedelmi és pénztári mérleg nem készül a vagyonváltságalapról. Azt mondhatná a miniszter úr, hogy a többi alapról sem készülnek ilyen mérlegek, ezt az alapot azonban nem azonosíthatom a többi alappal, mert ez az alap szoros összefüggésben van a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alapított szövetkezet pénzügyeivel, annyiban, hogy ebből az alapból az úgynevezett lebonyolító szövetkezet több jogcímen dotációt élvez. Kell tehát, hogy mérlegében, a pénztári és a jövedelmi mérlegekben is, a dotációk jelentkezzenek külön számlán, amit az ellenőrzés nyilvános érdekei is megkövetelnek. A jelzett mérlegek hiányára vezetem vissza, hogv a lebonyolító szövetkezet — így nevezem röviden — a legelső 1928. évi zárszámadásában azokat a pénzjavadalmakat, melyéket a vagyonváltsági alapból kapott, nem. hozza a zárszámadásának mérlegébe külön számlán, hanem elvegyíti «Egyéb jövedelmek» számláján. Ez a közvéleményben arra a feltevésre adott okot, hogy a lebonyolító szövetkezet zárszámadási mérlegének a számláit nettó alapon készítette. En ennek a feltevésnek nem vagyok továbbterjesztője és nem^ is akarom elhinni, de idehoztam ezt a kérdést éppen a földnrívelő nép iránti szeretetből, hogy foglalkozzunk vele, vájjon nem vonhatnók-e be a vagyonváltsági alapot a földhöz juttatottak felsegítésére. Hâ tiszta képet nyújtottak volna az alap zárszámadásai, akkor mindjárt megalkothattam 87?