Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-461

186 Az országgyűlés képviselőházának U volna a véleményt. Azonban nem akarom azt sem mondani, hogy a vagy on válts ági alap zárszámadásának a mai rendszere célzatos s azt megállapítani, hogy ez tudatosan történt. Mindamellett &i miniszter úr gondjaiba ajánlom, hogy a zárszámadás rendszerét változtassa meg, nehogy felületes kritikusok a zárszámadás ^rendszere miatt ahhoz olyan reflexiókat fűzhessenek, amilyeneket lépten-nyomon hallunk. Kérem a miniszter urat, hogy az interpellációmban felvetett kérdésekre, megfontolva azt, amit Itt indokolásképpen előadtam, érdemben válaszolni méltóztassék. Interpellációm másik része tulajdonképpen a földbirtokrendezés lebonyolítására Alakult szövetkezetre vonatkozik. Feltűnést keltett az utóbbi időben, hogy a miniszter úr hatósági jogíkörökkel ruházta fel ezt a szövetkezetet, noha mindenki tudja, hogy a szövetkezet az 1928:XLI. t.-c. alapján csak arra alakult, hogy az úgynevezett gyufakölcsönből kielégítse a megváltást szenvedőket és hogy az ennek törlesztésére szolgáló 52 évi kölcsön részleteit átvegye az adóhivataloktól, ahová befolynak a vételárkölesön törlesztési részletei. Felmerült annak szüksége sok-sok panasz folytán, hogy a földárak megállapítása revízió alá vonassék. Ezt a revíziót a t. miniszter úr a községi elöljáróságokra, az adóhivatalokra és a pénzügyigazgatóságokra bízta, olymódon, hogy a javaslataikat a helyszínen a Lebosz. tisztviselői vizsgálják felül. Sőt tovább is ment a pénzügyminiszter úr és a földár 52 évi lefizetésére felvett kölcsön törlesztési részleteinek egyéni kivetését rábízta szintén az elöljáróságokra, az adóhivatalokra, — ha jól tudom, a pénzügyigazgatóságokra — s ezeknek a kivetéseknek végleges jóváhagyásával felruházta a miniszter úr a lebonyolító szövetkezetet, hogy a kivetés a pénzügyminiszter elé csak akkor kerülhet, ha a kivetés ellen fellebbezés történik. Továbbmenve meg kell állapítanom, hogy mindkét munkálat végzésére, mert ez tulajdonképpen (bírói, mondjuk közigazgatási bírói feladat, amelyre ott van az Országos Földbirtokrendező Bíróság, amely úgyis foglalkozik ezzel a kérdéssel s az alapmunkálatokat meg maga készítette. Miért kellett ezt a lebonyolító szövetkezetre bízni? Igen t. miniszter úr, nem tudom megérteni! Kétségtelen, hogy mindkét feladatkör kormányzati. Kormányzati feladatkörre miniszterek az alkotmányos hatáskör túllépése nélkül idegen munkaerőket nem vehetnek igénybe. Ilyen munkakört csak az tölthet be, aki arra be van iskolázva, esküt tett, s teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik az állammal szemben. Ebben a kérdésben tehát kérem az igen t. miniszter úr felvilágosítását, amikor felvetem, nem lehetne-e a lebonyolító szövetkezet megszüntetését felszínre hozni. Nem ellenszenv vezet engem ennek a kérdésnek felvetésében, hanem csak az a szempont vezérel, hogy azt a költséget is, amelybe a lebonyolító szövetkezet kerül, nem lehetne-e a földhöz juttató ttaik terheinek könnyítésére fordítani. Tudom, hogy ez nehéz kérdés; tudom, hogy a magyar kormány szerződésileg van elkötelezve a gyufatröszttel szemben és azt az országgyűlés is jóváhagyta, de azon az okon nem lehetne-e a kérdést felvetni, hogy a magyar állam most már a hágai egyezmény folytán visszanyerte a maga pénzügyi szuverenitását. Nem szükséges tehát a szövetkezet igénybevételévei a kölcsön felvételét fedni, 61. ülése 1981 február 4-én, szerdán. amikor ennek a kölcsönnek minden fillérjéért a magyar állam felelős. Elnök: Képviselő úr, lejárt a beszédideje! Strausz István: Ezzel ki is merítettem az interpelláció megindokolását. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy az interpellációmban felvetett kérdésekre nézve álláspontját kifejteni méltóztassék. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a képviselő úr által kifogásolt dolgokra rögtön választ adjak. A képviselő úr először is (kifogásolta a vagyonváltságra vonatkozó zárszámadási jelentést abból a szempontból, hogy ő abból világosan nem látja sem a bevételek^ és kiadások állását, sem pedig a vagyonmérleget. A vagyonváltságalapnak zárszámadási összeállítása semmiben sem különbözik a többi alapok összeállításától és ebben különösen kiadási részben, de a bevételiben is, kivétel nélkül mindenütt ott vannak az idézett törvények és azok szakaszai, amelyek alapján a bevételezés és a kiadás történt. A vagyonmérlegben pedig csak annyiban van igaza a t. képviselő úrnak, hogy az egyes viaigyonelementumoknak értékelése nem történt még meg, azonban ez nem is történhetett még meg, mert igazán nem alkalmasak az idők erre és sajnos, nem is voltak alkalmasak, hogy különösen a földek értékét megállapítsuk, de most már ez is folyamatban van, befejezést^ fog nyerni és akkor a képviselő úr kívánsága szerint fog ez a rész is teljesülni. Egyébként vagyok bátor arra utalni, — amint azt bölcsen méltóztatik tudni, mint annakidején vezetője a számszéknek — hogy a zárszámadás összeállítása a kormány által részére adott adatok és jelentések alapján a számszéket illeti. En azokat a pra'ktikussági szempontokat, amelyekeit a zárszámadás áttekinthetősége szempontjából nekem tanácsolni szíves volt, méltóztassék megengedni, hogy komoly megfontolás tárgyává tegyem, (Helyeslés.) de ezekről ma még ne nyilatkozzam, mert nem szeretnék egy egész életét ezen a téren eltöltött szakember tanácsaira, első pillantásra, rögtön választ adni. Ami az interpelláció második részében előhozott azt a szemrehányást lilleti, hogy én tör' vénytelenül, erre nem hivatott idegenekkel látnám el a közigazgatást, — és itt méltóztatott e tekintetben általánosan ismert tételeket felhozni, amelyek ezt tiltják — erre^ azt vagyok bátor felelni, hogy én ezt egyszerűen nem cselekedtem, nem tettem és teljesen félreértette a képviselő úr az idevonatkozó rendelkezéseket. Igenis, felhasználtuk a lebonyolító szövetkezetnél meglévő, ahhoz értő szakembereket és azokat megbíztuk azzal, hogy felderítsenek bizonyos körülményeket, amelyek panasz tárgyává tétettek, de nem ezek intézkedtek. Ezek jelentéseket, felvilágosító jelentéseket tettek és ezen jelentések alapján történt azután a hivatalos intézkedés. Ha ezt máskép iméltóztatnék érteni, akkor hibásan tetszett ezt a dolgot megérteni. Ezt semmi sem tiltja és nagyon jól méltóztatik tudni, hogy éppen ezen teendőik elvégzésére időszakilag felfogadott embereket állandóan alkalmaz a kormány, mert rendes alkalmazottaival nem tudja elvégeztetni azokat a munkálatokat, amelyek itt felmerülnek és különösen felmerültek azóta, imióta ez a nagyarányú földmozgás a földibirtokreform folytan beállott. Ennekfolytán méltóztassék megnyugodni abban, hogy itt semmiféle alkotmánysérelem nem történt,