Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-461

186 Az országgyűlés képviselőházának U volna a véleményt. Azonban nem akarom azt sem mondani, hogy a vagy on válts ági alap zár­számadásának a mai rendszere célzatos s azt megállapítani, hogy ez tudatosan történt. Mind­amellett &i miniszter úr gondjaiba ajánlom, hogy a zárszámadás rendszerét változtassa meg, nehogy felületes kritikusok a zárszám­adás ^rendszere miatt ahhoz olyan reflexió­kat fűzhessenek, amilyeneket lépten-nyomon hallunk. Kérem a miniszter urat, hogy az interpellá­ciómban felvetett kérdésekre, megfontolva azt, amit Itt indokolásképpen előadtam, érdemben válaszolni méltóztassék. Interpellációm másik része tulajdonképpen a földbirtokrendezés lebonyolítására Alakult szövetkezetre vonatkozik. Feltűnést keltett az utóbbi időben, hogy a miniszter úr hatósági jogíkörökkel ruházta fel ezt a szövetkezetet, noha mindenki tudja, hogy a szövetkezet az 1928:XLI. t.-c. alapján csak arra alakult, hogy az úgynevezett gyufakölcsönből kielégítse a megváltást szenvedőket és hogy az ennek tör­lesztésére szolgáló 52 évi kölcsön részleteit át­vegye az adóhivataloktól, ahová befolynak a vételárkölesön törlesztési részletei. Felmerült annak szüksége sok-sok panasz folytán, hogy a földárak megállapítása revízió alá vonassék. Ezt a revíziót a t. miniszter úr a községi elöljáróságokra, az adóhivatalokra és a pénzügyigazgatóságokra bízta, olymódon, hogy a javaslataikat a helyszínen a Lebosz. tiszt­viselői vizsgálják felül. Sőt tovább is ment a pénzügyminiszter úr és a földár 52 évi lefize­tésére felvett kölcsön törlesztési részleteinek egyéni kivetését rábízta szintén az elöljárósá­gokra, az adóhivatalokra, — ha jól tudom, a pénzügyigazgatóságokra — s ezeknek a kiveté­seknek végleges jóváhagyásával felruházta a miniszter úr a lebonyolító szövetkezetet, hogy a kivetés a pénzügyminiszter elé csak akkor ke­rülhet, ha a kivetés ellen fellebbezés történik. Továbbmenve meg kell állapítanom, hogy mindkét munkálat végzésére, mert ez tulajdon­képpen (bírói, mondjuk közigazgatási bírói feladat, amelyre ott van az Országos Föld­birtokrendező Bíróság, amely úgyis foglal­kozik ezzel a kérdéssel s az alapmunkála­tokat meg maga készítette. Miért kellett ezt a lebonyolító szövetkezetre bízni? Igen t. miniszter úr, nem tudom megérteni! Kétség­telen, hogy mindkét feladatkör kormányzati. Kormányzati feladatkörre miniszterek az al­kotmányos hatáskör túllépése nélkül idegen munkaerőket nem vehetnek igénybe. Ilyen mun­kakört csak az tölthet be, aki arra be van isko­lázva, esküt tett, s teljes erkölcsi és anyagi fe­lelősséggel tartozik az állammal szemben. Ebben a kérdésben tehát kérem az igen t. miniszter úr felvilágosítását, amikor felvetem, nem lehetne-e a lebonyolító szövetkezet meg­szüntetését felszínre hozni. Nem ellenszenv ve­zet engem ennek a kérdésnek felvetésében, ha­nem csak az a szempont vezérel, hogy azt a költséget is, amelybe a lebonyolító szövetkezet kerül, nem lehetne-e a földhöz juttató ttaik terhei­nek könnyítésére fordítani. Tudom, hogy ez nehéz kérdés; tudom, hogy a magyar kormány szerződésileg van elköte­lezve a gyufatröszttel szemben és azt az or­szággyűlés is jóváhagyta, de azon az okon nem lehetne-e a kérdést felvetni, hogy a ma­gyar állam most már a hágai egyezmény folytán visszanyerte a maga pénzügyi szuve­renitását. Nem szükséges tehát a szövetke­zet igénybevételévei a kölcsön felvételét fedni, 61. ülése 1981 február 4-én, szerdán. amikor ennek a kölcsönnek minden fillérjéért a magyar állam felelős. Elnök: Képviselő úr, lejárt a beszédideje! Strausz István: Ezzel ki is merítettem az interpelláció megindokolását. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy az interpellációmban fel­vetett kérdésekre nézve álláspontját kifejteni méltóztassék. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szó­lani. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a kép­viselő úr által kifogásolt dolgokra rögtön vá­laszt adjak. A képviselő úr először is (kifogásolta a vagyonváltságra vonatkozó zárszámadási je­lentést abból a szempontból, hogy ő abból vi­lágosan nem látja sem a bevételek^ és kiadá­sok állását, sem pedig a vagyonmérleget. A vagyonváltságalapnak zárszámadási össze­állítása semmiben sem különbözik a többi ala­pok összeállításától és ebben különösen kiadási részben, de a bevételiben is, kivétel nélkül mindenütt ott vannak az idézett törvények és azok szakaszai, amelyek alapján a bevételezés és a kiadás történt. A vagyonmérlegben pedig csak annyiban van igaza a t. képviselő úrnak, hogy az egyes viaigyonelementumoknak érté­kelése nem történt még meg, azonban ez nem is történhetett még meg, mert igazán nem alkalmasak az idők erre és sajnos, nem is voltak alkalmasak, hogy különösen a földek értékét megállapítsuk, de most már ez is fo­lyamatban van, befejezést^ fog nyerni és ak­kor a képviselő úr kívánsága szerint fog ez a rész is teljesülni. Egyébként vagyok bátor arra utalni, — amint azt bölcsen méltóztatik tudni, mint annakidején vezetője a számszék­nek — hogy a zárszámadás összeállítása a kormány által részére adott adatok és jelen­tések alapján a számszéket illeti. En azokat a pra'ktikussági szempontokat, amelyekeit a zár­számadás áttekinthetősége szempontjából ne­kem tanácsolni szíves volt, méltóztassék meg­engedni, hogy komoly megfontolás tárgyává tegyem, (Helyeslés.) de ezekről ma még ne nyilatkozzam, mert nem szeretnék egy egész életét ezen a téren eltöltött szakember taná­csaira, első pillantásra, rögtön választ adni. Ami az interpelláció második részében elő­hozott azt a szemrehányást lilleti, hogy én tör­' vénytelenül, erre nem hivatott idegenekkel lát­nám el a közigazgatást, — és itt méltóztatott e tekintetben általánosan ismert tételeket fel­hozni, amelyek ezt tiltják — erre^ azt vagyok bátor felelni, hogy én ezt egyszerűen nem cse­lekedtem, nem tettem és teljesen félreértette a képviselő úr az idevonatkozó rendelkezéseket. Igenis, felhasználtuk a lebonyolító szövetkezet­nél meglévő, ahhoz értő szakembereket és azo­kat megbíztuk azzal, hogy felderítsenek bizo­nyos körülményeket, amelyek panasz tárgyává tétettek, de nem ezek intézkedtek. Ezek jelenté­seket, felvilágosító jelentéseket tettek és ezen jelentések alapján történt azután a hivatalos intézkedés. Ha ezt máskép iméltóztatnék érteni, akkor hibásan tetszett ezt a dolgot megérteni. Ezt semmi sem tiltja és nagyon jól méltóztatik tudni, hogy éppen ezen teendőik elvégzésére idő­szakilag felfogadott embereket állandóan alkal­maz a kormány, mert rendes alkalmazottaival nem tudja elvégeztetni azokat a munkálatokat, amelyek itt felmerülnek és különösen felmerül­tek azóta, imióta ez a nagyarányú földmozgás a földibirtokreform folytan beállott. Ennek­folytán méltóztassék megnyugodni abban, hogy itt semmiféle alkotmánysérelem nem történt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom