Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-461
184 Az országgyűlés képviselőházának Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a távollevő miniszterelnök úr helyett én adjam meg a választ erre az interpellációra, annál is inkább, mert az én minisztériumom hatáskörébe tartoznak azok a kérdések, amelyeket az igen t. interpelláló képviselő úr itt szóvátenni méltóztatott. Ügy tudom, hogy az igen t. képviselő úr ezt az interpellációt olyan időpontban terjesztette elő, .asmidőn talán még nem volt tudomása az akkor már letárgyalt és tervbevett kormány-, rendelkezésekről, amelyek az időközben kiadott rendelettel meg is valósultak, s amelyek azokat a bajokat, amelyekre ő szíves volt utalni és amelyekről a kormánynak természetesen már régen tudomása volt, orvosolták is. Ennek folytán ne Tegye rossznéven a t. képviselő úr, hogy miután a kormány mindent elkövetett a tekintetben, hogy amit interpellációjával a képviselő úr is célzott, azt megvalósítsa, és meg is valósította a megvalósíthatóság határáig, a t. képviselő úr interpellációjának erre a részére bővebben nem válaszolok. Az igen t. képviselő úr azonban, — ha jól értettem fejtegetését — még továbbmenő kedvezményeket is .szeretett volna nyújtani, és ha jól tudom, az a kívánsága, hogy .a búzával legyen állandóan arányban az az összeg, (Strausz István: Mindenkori árával!) amelyet fizetni kelL Erreyonatkozólag megnyugtatom az igen t. képviselő urat, hogy a kormánynak is nagyjából ez volt az intenciója, azzal a különbséggel, hogy figyelembe vette, hogy azokon a földeken nemcsak búza terem, hanem más gazdasági növények is, és bizonyos mértékű állattartás lis folyik, amely terményeknek és állatoknak árában nem volt olyan katasztrofális visszaesés, mint a búzáéban. Egyébként ha ia 22 pengős búzaárnak egyharmad részét — amiből a legutóbbi rendezés kiindult — méltóztatik levonni, mert hiszen 33% az engedmény, körülbelül a mai búzaárhoz méltóztatik jutni, úgyhogy de facto erre az évre ez az engedmény az igen t. képviselő úr intencióinak is megfelelően történt, de nem húzában kifejezve, hanem kifejezve generaliter abban, hogy egyharmadrésznyi elengedés történt. Ami .mármost azt a megjegyzést illeti, hogy i3z csak egy évre történt, ez azért történt így, mért éppen az igen t. képviselő úr kívánságát akarjuk honorálni, és ha sikerülne — aminthogy én (nagyon remélem, hogy sikerülni fog — a búzának rentabilisabb, magasabb árat biztosítani, feleslegessé fog válni az ilyen mértékű engedmény, és akkor éppen az igen t. képviselő úr érvelésének megfelelően csak olyan engedmény lesz indokolt, amely az akkori búzaárnak megfelel. Míg itt ilyen kialakulatlan világgazdasági válság folytán állandóan mozgó búzaárral kell dolgoznunk, a búza nem alkalmas értékmegállapító eszköz, úgyhogy nagy sajnálatomra nem tudnék pártolni egy olyan megoldást, amely éppen ebben az időpontban, amidőn a húza értékállandósága a legkisebb, éppen búzában kívánna valamely fizetendő kötelezettséget megállapítani és petrifikálni. Még jobban csodálkozom az igen t. képviselő úr interpellációjának második .részén, amely-> ben szemrehányást tesz a kormánynak azért, mert azt a 0'4%-os kezelési illetéket is hozzászámítja. A törvény azt mondja, hogy a tőketörlesztés és a kamat együtt nem lehet több 5%-nál, de sehol sem mondja azt, hogy a kezelési illeték ehhez nem számítható hozzá. (Strausz István: Mondja!) Ez a kezelési illeték megfelel ennek az összegnek, sőt sajnos, éppen a romlottéi, ülése 1931 február h-én, szerdán. gazdasági viszonyok folytán ki sem telik abból. az összegből, amelyet ez a 0*4% kitesz. De bocsánatot kérek, tegyük fel, hogy a képviselő úrnak ebiben igaza volna; akkor sinícs azonban igaza a jelen esetben, ímert azért mindig szemrehányást tehet a kormánynak, hogy 0'4-del többet számított, csaik akkor nem, amikor a rendelet a búzaárnak egyharmadát elengedte. Kérem a miniszterelnök úr nevében adott válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. Strausz István: T. Ház! Elsősorban önmagamat kell rektifikálnom, mert a házszabály annyira hajtja a szónokot és oly csekély időt bocsát az interpelláció megokolására, hogy számításaimnak igen lényeges részét el kellett hagynom. En számoltam a termelési költségekikel is. Egy katasztrális hold termelési költsége 78 pengő, (Erdélyi Aladár: Nem is sok!) ami ma megfelel 5*5 métermázsa búzának. Ezzel együtt 10 korona átlagos kataszteri tiszta jövedelmű hold föld iután 146 pengő 50 fillér a teher, ami 10*4 métermázsa búzát jelent, 25 korona maximális kataszteri tiszta jövedelmű hold föld után 249 pengő 25 fillér, ami 17'7 métermázsa búzát jelent. Kérdem az igen t. Házat, hogy ilyen terhek mellett lehet-e földreformról még csak beszélni is? f Az igen t. miniszter úr egy olyan nagynevű apának fia, aki angol politikai iskolája alapján indult kormányzati útjára és etbben a kormányzati útban nemcsak a pénzügyi, hanem az egész állami kormányzásban érvényesítette azt a gazdaságpolitikát: a lehető legtöbb emberből a lehető legnagyobb számot tegye boldoggá. (Ügy van! Ügy van!) Kérdem, hogy az én számvetéseim után lehet-e arról beszelni, hogy a földbirtokreform alapján a dolgozó, derék magyar mezőgazdasági munkásnépet boldoggá tettük? Fenntartom azt a véleményt, hogy mindaddig, amíg az én álláspontom nem érvényesül, úgy a juttatott házhelyek, mint a juttatott földek terheikkel koloncai maradnak a mezőgazdasági nép nehéz megélhetésének. Kezelési költségek tekintetében világosan megmondja a törvény, hogy 5%-os annuitáson felül a vételárkölcsön alapján a földhöz juttatottak meg nem terhelhetők. E fölött nem lehet vitázni! — En, mint aki ismerem az államháztartás struktúráját, hozzáteszem' még, hogy raffináltan, mert azt rendeli, hogy a vagy on válts ágföldek kamataiból kell fedezni a kezelési költséget. Ezzel azt akarja elérni, hogy a zárszámadásba a kamatok csaik a kezelési költségek levonásával nettó összegben számoltassanak el. (Erdélyi Aladár: Hogyan?) Nettó: esak az a kamatösszeg kerüljön a zárszámadásba, amelyből már levonták a kezelési költséget. Sőt a kamatokból levonják azt a hozzájárulást is, amelyet a kölcsön törlesztésénél jelentkező hiány fedezetére rendel a törvény. Majd erről fogok szólani. En nem vagyok tehát megelégedve az egyharmad kedvezménnyel, .nem is lehetek. Ne legyen megelégedve az igen t. miniszter úr sem. En a miniszter úr életfelfogását, emberi gondolkozását nagyon jól ismerem, birtokos is és tudom, hogy a 'gazdaságában nem az itt hirdetett elveket követi. Azokat az elveket kövesse az államgazdasági kormányzatban is, amelyeket követ birtokán a derék földi ; mívesnép érdekeinek felkarolásában, akkor
