Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-440

Az országgyűlés képviselőházának UUO. ülése, 1930. november 26-án, szerdán. 69 gának sütni. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ehhez csak maguk értenek!) Ez pedig esak utasításra történhetik. Teltévé, die meg nem engedve, hogy az igen t. igazságügyminiszter úr részéről az ügyészségekhez ilyen utasítás nem megy ki, de facto az ügyészségnek utasításuk van a Népszava üldözésére. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ugyan kérem!) Ezt letagadni nem lehet. Ha nem az igazságügyminisztériumból megy ki az az utasítás, kimegy a miniszterelnökségtől és az igazságú gyminiszt

er úr csak idejön és ezekkel a kérdésekkel, ezekkel a szemrehányásokkal és felelősségrevonásokfcal szemben vállalja szépen a felelősséget. Ne méltóztassék az igen t. igazságügyminiszter úrnak itt olyasmiket állítani, amiknek semmi komoly alapjuk nincs. (Mozgás és felkiáltások jobbfelől: Na! Na!) En minden felelősséggel állítom, — és ezért itt helyt állok — hogy a Népszava adminisztrációja a lap terjesztésével^ egyidejűleg még minden egyes eset

1 ben beterjesztette az ügyészségi kötelespéldányt, mert próbálta volna ezt csak egyetlen egyszer is elmulasztani, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) legyenek egészen nyugodtak az igen t. képviselő urak a felől, hogy másnap már ott lett volna az a detektív, aki most jelentkezett az elmúlt szombaton este 10 órakor a másnap megjelenő Népszaváért. Nekünk nincs semmi köszönni valónk, igen t. igazságügyminiszter úr az ügyészségnek, nincs semmi hálálkodni valónk a rendőrségnek, amely detektívjének elküldésével figyelmeztetett bennünket valamire. Nem tudtunk erről a dologról, igen t. miniszter úr. S minden lapnak joga van ahhoz, hogyha elkobozzák valamely cikkét, azt kiemelje és fehér ablakkal terjessze tovább a lapot, mert ez kötelessége is. Nem volt egyszerre kinyomva az elkobzott Népszava és a fehér ablakos Népszava. (Rothenstein Mór: Ez tehnikailag lehetetlen!) Ez lehetetlen, miniszter úr. Valaki félrevezette a miniszter urat ezzel a mesével. A helyzet az, hogy úgy látszik, egy új kurzus kezd érvényesülni a Népszava zaklatásában és ez a kurzus úgy akar érvényesülni, hogy az üldözést már este kezdi. Megjelenik a detektív, mert, Isten tudja, valahonnan valamit szimatol, vagy^ dátumokból következtet valamit. Október 31-én arra következtet az ügyészség, hogy mi lesz holnap a Népszavában, vagy november 15-én arra következtet, hogy mi lesz a másnapi, november 16-iki Népszavában. Ezt a dátumpolitikát mi, igen t. miniszter úr, kikérjük magunknak, (Zaj .jobbfelől. — Br. Podmaniczky Endre: Hogyan lehet ilyet mondani?!) és egyenlő elbánást kérünk azokkal a többi lapokkal, amelyek Magyarországon megjelennek. A miniszter úr válaszát sajnálatomra nem vehetem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván válaszolni. (Zaj.) Méltóztassanak csendben maradni! Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! Két észrevételt vagyok bátor tenni. Arra, amit t. képviselőtársam mondott és állított, s ami azt tartalmazza, hogy állítólag a hátam mögött történnek dolgok, amelyekről nem tudok és azután idejövök és azokért vállalom a felelősséget, méltóságomon alulinak itt semmifélé üldözésről nincs szó. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Lesz ez még másképpen is! — Felkiáltások a jobboldalon: Ne fenyegessen!) Ami pedig a kir. ügyész szerepét illeti, az a kir. ügyész nincs beosztva az igazságügyminisztériumba, tehát, — bár róla a lapokban bizonyos kacsák jelentek meg — ennek a kir. ügyésznek a sajtóügyek irányításában semmiféle szerepe sem volt és nem is lehetett. Szinte felesleges is erre megjegyzést tennem, mert e tekintetben nem egyik vagy másik kir. ügyésznek, hanem egyedül ,a 'miniszternek van joga intézkedni s mint eddig nem tűrtem, hogy bárki az én jogos hatáskörömbe beleavatkozzék, úgy ezt ,a jövőben sem tűröm, de ilyen kísérlettel sem találkoztam. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ismétlem, hogy az a detektív a maga részéről követett-e el'ügyetlenséget, ezt nem tudom, ennek megállapítása nem az én tárcám hatáskörébe tartozik, s így idevonatkozólag semmiféle felelni valóm nincs. Még egy kérdésre 'kell válaszolnom. Arra tudniillik, hogy egyenlő-e az elbánás. T. képviselőtársam

1 utalt a legitimista agitációra s felolvasott idevonatkozólag egy lappéldányt, amelyből azt méltóztatott hallani, hogy a lap megtámadja az igazságügyi kormányzatot azért, mert bizonyos eljárásokat indított. Nem vitatkozom tehát e kérdésben tovább t. képviselőtársammal, méltóztatik látni ebből az ő előadta adatból is, hogy mindenkor, akárhol, akármilyen agitációt folytatnak, ha az a törvény szavaiba és szellemébe beleütközik, az egyformán fog megtorlásra találni ebben az országban, (Ügy van! jobbfelől.) mert amely percben azt látnám, hogy ebben a tekintetben nem teljesíthetem kötelességemet, nem maradnék azon a helyen, amelyen elsősorban egy lehet irányadó: a törvényeknek minden körülmények között pártpolitikai tekintetek nélkül való végrehajtása. Kérem a t. Házat, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonváiasz jogával kíván élni. Várnai Dániel: T. Képviselőház! Méltóztassék , megengedni, ilyen kedélyesen mégsem lehet a dolgot kezelni. Felkiáltások jobbfelől: Kedélyesen? Ki kedélyeskedik?) A miniszter úr azt mondotta: nem a világ, hogy hosszú idők óta a Népszavát megint elkobozták. Nem hosszú idő óta, szeptemberben elkobozták legalább hatszor, kobzások történtek most november végén. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Írjanak úgy, hogy ne kobozzák el!) Ne méltóztassék tanácsot adni! (Farkas István: Nem fogjunk az önök talpát nyalni, az ostort nem csókoljuk meg! Nem. nem; annyi jogunk van, mint önöknek!) Elnök: Farkas István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Farkas István: Minket nem a terror, nem a korrupció hozott ide! Nem neveztek ki bennünket! — Felkiáltások jobbfelől: Sőt jobban! — Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ne akarjanak több jogot, mint amennyi másoknak van! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Várnai Dániel: T. Ház! Az újabb elkobzások nem azért történtek, mintha az ügyészségnek vagy akármelyik kormányhatóságnak fájt volna, hogy októberben nem volt elkobozva a Népszava. Ezek azért történtek, mert most megint olyan időket élünk, hogy az elkobzásokkal a kormány politikai pecsenyét akar ma-