Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-451
416 Az országgyűlés képviselőházának &51. ülése 1930 december 17-én, szerdán. az évi törlesztési részleteket bizonyos mértékben leszállítanák, illetőleg arányba hoznák a tényleg kialakult mezőgazdasági árakkal. (Elénk helyeslég jobbfelől és a középen.) ; De a teljes tárgyilagosság és igazságérzetem kívánja annak kijelentését is, hogy az ötös bizottsághoz beérkezett számtalan kérelem között igen sok olyat találtunk, amely nem fedte 100%-ban az igazságot. (Zaj.) Tapasztaltuk azt, hogy a földhöz juttatottaknak egy igen nagy része minden erejét megfeszítette, hogy eleget tehessen fizetési kötelezettségének; míg egy igen tekintélyes másik része hivatkozván arra, hogy a földeknek törlesztési ára, illetve az annuitás olyan magas a maj terményárakhoz képest, hogy azt teljes egészében úgy sem képes megfizetni, tehát egyáltalában egy fillért sem fizetett, sem az idén, sem pedig az előző esztendőben. Itt tehát meg kell különböztetnünk azokat, akikben megvan a fizetési készség, csak a mai rossz mezőgazdasági terményárak mellett nem képesek terményeikből olyan értéket kivenni, amelyből teljes egészükben megfizethetnék az annuitásokat, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) vannak azonban olyanok is, akikben egyáltalán nincsen meg a fizetési készség, annak ellenére, hogy ők is képesek lettek volna valamit fizetni. Ezeket tehát nem tudom azok közé sorozni, akik megérdemlik azt, hogy a vételárból, illetve a törlesztési árból részükre engedményeket tegyünk. (Ügy van! a jobboldalon.) Az ilyenek mindenesetre demoralizálóan hatnak azokra a szorgalmas és munkás, emberekre, akik ragaszkodnak földjükhöz és akik becsületes munkájukkal eleget is kívánnak tenni fizetési kötelezettségüknek. (Ügy van! a jobboldalon.) En tehát nem akarom védelembe venni azokat, akiknél a fizetési készség teljesen hiányzik, akiknél morális okokra vezethető vissza a kötelességérzet teljes hiánya. Azokat iá tisztességes, becsületes embereket azonban, akik minden igyekezetükkel meg akarják menteni gyermekeik részére ezeket a kiosztott birtokokat és akik többségben is vannak (Ügy van! a jobboldalon.) és akik mindenkor rendszeresen eleget is akarnak tenni fize : tési kötelezettségüknek, csak a miai terményárak mellett nem képesek annak teljes mértékben elearet tenni, ezeket akarom védeni és ezeknek érdekében kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, (Jánossy Gábor: Mindnyájan kérjük!) kövessen el mindent, hogy lehetővé tegyük ezeknek a szegény embereknek, hogy földjeiket mes: is tarthassák. Ezeknek érdekében intéztem interpellációmat a pénzügyminiszter úrhoz. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Tülnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Ház! Az la-en t. interpelláló képviselő úr egészen részletesen és híven előadta, azt iá helyzetet, amelyet az általa említett ötös bizottság segítségével sikerült megállapítanunk azoknak a birtokosoknak helyzetére vonatkozóan, akiket a törvényhozás földhöz akart juttatni. Az fa gazda sáeri nehézség, amely az egész mezőgazdaságnál tapasztalható, természeteden ezeknél a jórészt törpebirtokosoknál, akik még jóformán roes' sem melegedtek földjeiken, amikor ez a válság jött, szintén erősen befolyásolja a helyzetet, mert a csökkenő búzaáriak és 'általában gabonaárak az ő számításukban nagy eltolódásl idéztek elő, amennyiben nem folyik be az a jövedelem, amelyet reméltek, hngy a juttatott föld után élvezni főárnak. Hibáinkon kívül a gazdasági helyzet változása folytán (Ügy van! a. jobboldalon.) a legjobb hiszeműség mellett jutottak tehát válságos helyzetbe, amelyből ma még nincs kivezető út. Ez a szempont vezetett bennünket ennek '•a kérdésnek tanulmányozásánál. De vezetett még egy másik szempont is. A földbirtokreform egyik alaptétele volt, hogy földet csak ellenszolgáltatás ellenében lehet kapni és nem ingyen. Ezen az alapelven meg kell maradnunk. Nem volt áttörése ennek az elvnek, hogy a szétosztott földek kataszteri tiszta jövedelmeinek: illetőleg hozamának pótlólagos felülvizsgálását eszközöltük, mert ezzel csak a tényleges értéket akartuk helyesebben megállapítani és jobban megközelíteni. (Ügy van! a jobboldalon.) Nem volt allen tétben ezzel az elvvel az sem. hogy a búzaár sokszorosában megállapított árat közelebb hoztuk az akkori búzaárhoz. A magam részéről azonbain — és úgy hiszem, ezt nem követelné a t. Ház sem — semmi szín alatt sem mennék bele olyan rendezésbe, amely ezt az alapelvet felborítaná (Helyeslés a jobboldalon.) és, itt olya-n reményeket is kelthetne, mintha konok nem fizetés révén a törvényes rendelkezésekkel ellentétben ingyen szerezhetné meg a földet az. aki nem teljesíti kötelességét, és c«a.k az fizet, aki a törvény szellemében jár el. (Üay van! a jobboldalon.) Idáig tehát nem mehetünk. Vannak izsratók, akik az országot bejárják és azzal izgatják az embereket, hogy ne fizessenek, mert ma-id talán egy másik kormány úgvis el fosrja engedni nekik azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény rájuk ró; ilyen izgatás folyik az országban, ezt itt nyiltan konstatálnom kell, de ez ellen nekünk a le^határo'zottabbia^n állást kell foglalnunk. (Helyeslés.) A kérdésnek igazságos része elől azonban nem szabad elzárkóznunk. (Helyeslés.) Mi a, helyzet? A helyzet az. hogy a jelenlegi romlott gazdasági viszonyok miatt egy jelentékeny rész a legjobb akarattal sem tud eleget tenni kötelezettségének. Mi ennek logikai és szociális következménye? Az. .hogy ezzel számot kell vetnünk (Ugy van! Ugy van!) és aránylagosan le kell szállítanunk az évi fizetségüket mindaddig, amíg ez a romlott gazdasági helyzet tart. (Heh/eslés.) A helyzet javulásával lehet majd azután visszatérni ahhoz az alaphoz, amely abban az időben méltányos lesz. (Helyeslés.) Ez a^ szempont vezeti a kormányt és van szerencsém itt bejelenteni, hogy ebben az irányban a legközelebbi időben megkezdődik a rendezés. ^Tekintettel arra, hogy az ilven juttatottaknál a termés nem tisztán búzából és rozsból, illetőleg szemes terményekből, hanem egyéb terményekből is áll, az ötös bizottsággal folytatott megbeszélés alapján is úgy vélem, hogy a jelenlegi viszonyok között az egész évi járuléknak mintegy egyharmadával való ^csökkentése lenne indokolt. (Elénk helyeslés és taps.) Ami azt a kérdést illeti, hogy azoknak az ügye, akiket félrevezettek, akik jóhiszeműségük ellenére sem tudták megfizetni hátralékaikat* miként rendeztessék, erre vonatkozólag szintén méltányos rendezést szándékozunk eszközölni egyetértésben ezzel a bizottsággal, amelynek a szüksé ; ges matéria is rendelkezésre áll. A rendezés lényege az, hogy a törvénynek az a. rendelkezése, amely szerint a hátralékos dííakat, ha jól tudom, négvévi részletben pótlólag fizethetik meg,. kiterjesztessék arra a gazdasági évre is. amely e romlott viszonyok folytán a mondottam bajokat okozta. (Elénk helyeslés.) Ezt vagyok bátor az interpelláló képviselő úrnak válaszolni. Kérem