Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-451

Az országgyűlés képviselőházának 451. méltóztassék r válaszomat tudomásul venni. (Elénk heleslés és taps a jobboldalon és a kö­zépen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Temesváry Imre: T. Ház! A pénzügymi­niszter úrnak igazán megnyugtató kijelentését igazán hálás köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úr által .adott választ tudomásul venni? (Igen! — Jánossy Gábor: Egyhangúlag!) A Ház a választ tudomásul vette. Farkas István képviselő úr a házszabályok 143. §-ának b) pontja alapján rövid felszólalásra kért tőlem engedélyt félreértett szavai valódi értelmének megmagyarázása címén. En a kép­viselő úrnak rövid felszólalásra az engedélyt megadtam. Farkas István: T. Ház! A Képviselőház de­cember 2-án, kedden tartott ülésén, amikor Peyer Károly képviselőtársam személyes kér­désben szólalt fel, én egy közbeszólást tettem, — itt van a 136-ik oldalon — íamely^ félreér­tésre adott alkalmat. Ezt a közbeszólást nem akarom ismételni, csupán annyit jegyzek meg, hogy nem Krisztián Imre képviselőtársamra értettem. (Helyeslés.) Elnök: Következik Strausz István képvi­selő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a földreformnak végleges pénzügyi rendezését felborító és ezzel együtt a földreform sikerét alapjában megrendítő helyzetnek sürgős or­voslása tárgyában. A jegyző úr felolvassa az interpelláció szö­vegét- (Strausz István: Bejelentést kívánok tenni!) Tessék. Strausz István: T. Ház! Interpellációm tar­talma főleg gazdaságpolitikai természetű és ezért kívánom interpellációmat az igen t. mi­niszterelnök úrhoz intézni. Minthogy azonban a miniszterelnök úr akadályozva van a megjele­nésben, tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztas­sék megengedni, hogy interpellációmat a leg­közelebbi interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Másik interpellációm... Elnök: Képviselő úr, itt még nem vagyunk. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Strausz István képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a va­gyonváltság alap kezelése és a juttatott földek árának megállapítása ellen emelt panaszok mi­kénti intézése ügyében. Ezt is el kívánja ha­lasztani a képviselő úr? Strausz István: Ie:en. A pénzügyminiszter úrhoz intézett interpellációm elmondásának elő­feltétele az, hogy a miniszterelnök úrhoz inté­zett interpellációmra választ kapjak. Minthogy ezt a választ nem kaütam meg ezen az ülésen, nagyon kérem a i Házat, kegyeskedjék meg­engedni, hogy ezt az interpellációmat is a leg­közelebbi interpellációs napon mondhassam el. . Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni a halasz­táshoz? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Ötvös Lajos képviselő úr inter­pellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. A jegyző úr felolva&sa az interpellációt. Griger Miklós jesryző (olvassa): «A közhasz­nálatú sépjáróműváll álatok a köznek gazdasági, kulturális szempontból hasznos^ szolgálatokat tesznek. Ettől a gondolattól indíttatva az 1930. évi XVI. te. III. fejezete bizonyos kedvezménye­ket biztosít a közhasználatú géniáróműváHala­toknak. Ä törvényben biztosított kedvezmények ülése 1930 december 17-én, szerdán. 417 elnyerése részükre a nehéz gazdasági helyzet­ben exisztenciális kérdéssé lett. Megnehezíti eme közhasznú vállalkozások fennmaradását a ben­zinkartell létrejötte után a benzin árában ész­lelhető felmenő tendencia és az árak behajtásá­ban a kartell létrejötte előtt sohasem tapasztalt szigorúság is. Tisztelettel kérdezem a kereskedelemügyi miniszter úrtól: 1. Mikor szándékozik az 1930 : XVI. tc.-t végrehajtani? 2. Mit óhajt abban az irányban tenni, hogy a benzinkartell árkalkulációjában és követelé­sei érvényesítésében a tisztes kereskedelem ha­gyományos szokásait megtartsa?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. ötvös Lajos: T. Ház! Ha az ember figye­lemmel nézi Magyarország topográfiai viszo­nyait, azt az érdekes tünetet látja, hogy egyes helyek, amelyek azelőtt a vasútépítés megindí­tása előtt nagy szerepet játszottak, később egészen elsoványodtak és a gazdasági életben kevés szerephez jutottak. Ma, ha az ilyen, a vasutaktól távoleső község valahogy kárpó­tolni akarja magát gazdaságilag és kulturáli­san azért a veszteségért, ameiyet a vasútnak oda nem vezetése okozott, ennek egyetlen módja az, hogy a gépiáróművállalatok bemen­nek a községbe és részint r a teherfuvarozás, részint a személyfuvarozás terén kielégítik azokat a szükségleteket, amelyeket különben a vasút távolsága miatt kielégíteni nem tudnak. örvendetes jelenség volt az, hogy körülbe­lül három-négy esztendővel ezelőtt a magyar gazdasági életbe nagy erővel kapcsolódtak be az autóbusz-magánvállalatok és ezáltal igazán közérdekű^ és közhasznú tevékenységet fejtet­tek ki. Bármennyire közérdekű volt ', is azon­ban ez a működés, bármennyire próbálta is^ ez a legutolsó faluba is elvinni a közigazgatást, bármennyire próbálta ez a várostól, tehát a kulturális gócponttól elzárt falut a városhoz közelebb hozni, ez a vállalkozás rövid életű volt és úgy látszik, hogy most még nem kö­vetkezett be az az állapot, hogy az autóbusz­forgalom falun a maga áldásos hatását érvé­nyesíthesse. Ennek oka az általános gazdasági lerom­lásban keresendő, (Gyömörey Sándor: Es a drága benzinárakban!) amikor mindenki, min­den vállalkozó arról panaszkodik, hogy nincs pénz az emberek között és a pénzhiány miatt ezek az autóbuszvállalkozók is nehéz helyzetbe kerültek. A törvényhozás bölcs es ége a múlt évben felismerte ezt a helyzetet és az atutóbusztörvény társryalása a;lkalmá.val annak III. fejezetében az autóbuszvállalkozók részére adókedvezménye­ket és egyéb kedvezményeket biztosított. Az antóbuszvállalkozóknak igazán létérdeke._ hogy ehhez a szalmaszálhoz is kapaszkodjanak, hogy ezt a kevés kedvezményt, amelyet ez a törvény nekik nyunt, megkaphassák, ez azon­ban eddig nem történhetett meg, mert^ a tör­vényt a kereskedelemügyi miniszter úr még nem léptette életbe. Megnehezítette e nehéz gazdasági helyzet­ben az autóbuszvállalkozók exisztenciáját az is, hogy az év nyarán megalakult a nyersolaj­kartell és ennek a kartellnek megszületése nyomán a benzin kilójában 9'2 fillér eltolódás mutatkozott, természetesen felfelé menő irány­ban. Ilyen körülmények között, amikor nehéz a gazdasági helyzet, ezek a vállalkozók rá van-

Next

/
Oldalképek
Tartalom