Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

Az országgyűlés képviselőházának Jf.39. ülése 1930 november 25-én, kedden. 29 keresztül nem akar arról tájékoztatni, mikor élhet Budapest főváros .választóközönsége a maga alkotmányos szavazati jogával. Ez a személyeskedés a miniszter úr részéről indította meg azt az elkeseredést, amely él a választóközönség nagy tömegében és amelynek mi egyszerűen csak hangot adunk. Sérelmesek azok a rendeletek, amelyeket a t. miniszter urak kiadtak és egészen felháborító az, amiről Györki t. képviselőtársam beszélt, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr az egész postai kézbesítési eljárást, a postai szabályzatot megváltoztatja azért, hogy a kortézia eszközévé süllyessze le... Elnök: A képviselő urat ezért a kijelentésért rendreutasítom. A képviselő urat újból figyelmeztetem, tessék a személyeskedő, gyanúsító kijelentésektől tartózkodni. Hogy a parlamenten kívül ki mit mondott, mit tett: az az elnöki hatáskörbe nem tartozik, s az nem szolgál indokul arra, hogy a képviselő úr a házszabályokkal szembehelyezkedjék. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Pakots József: Nem hivatkozhatom másra, mint egyes kormánypolitikai tényezők részéről elhangzott kijelentésekre és olyan funkcionáriusok kijelentéseire, akiknek egészen fontos közjogi szerepük lesz a választások lebonyolí- . tásánál. A t. belügyminiszter úr kijelentette Fábián Béla képviselőtársamnak pár hét előtt hozzáintézett interpellációjára, hogy közel 300.000 választópolgár egyszerre fogja kézhezkapni kikézbesítve a posta által azokat az ajánlott leveleket, amelyekben az úgynevezett szavazószelvények foglaltatnak a polgárság részére. Mi történik • most? Tegnap kijelentette az igazolóválasztmány elnöke, akire ; a postai kézbesítés egész technikai eljárását rábízta egy belügyminiszteri rendelet, az az úr, aki kormánypárti politikus, aki jelölt a kormánypárt listáján, akinek pedig igen fontos közjogi missziója volna, mondom, kijelentette, hogy ez a kézbesítés nem történhetik meg olyan formában, amint az eddig a postai kézbesítés gyakorlatában élt, hogy az egyes házak lakói a szavazószelvényeket egyszerre és együtt kaphatják meg, hanem megtörténhetik esetleg az, — mondotta — hogy az egy házban lakók egy része hamarabb kapja meg a szavazószelvényt, mint a többi része. Mit jelent ez? Ez itt egy konkrét sérelem. Azt jelenti, hogy előzetes csoportosítás és szortírozás történhetik ezen a téren. (Gál Jenő: Büntetőjogi felelősség jár érte! — Fábián Béla: Amit előre megmondtam négy hét előtt: suskus!) Méltóztassanak t. uraim, — és az önök jóhiszeműségéhez fordulok e pillanatban, mert t, képviselőtársaim jóhiszeműségét nem kívánom kétségbevonni — ezt az egész kérdést alaposan mérlegre vetni. A pártok előzetesen úgy akartak tájékozódni a maguk erőviszonyairól, hogy úgynevezett előzetes ^ aláírásokat gyűjtöttek a szavazók tömegei részéről, úgyhogy minden párt rendelkezésére áll nagytömegű ilyen aláírás. Ha arra bizonyos eszközöket nyújtanak, most módja van a kormánypárti többségi pártnak, hogy a saját aláírási íveiken szereplők névsorát összeállítva, rendelkezésére bocsássák az igazolóválasztmány elnökének, aki azután ezek számára kézfoesítteti először a szavazószelvényeket. Nem is lehet ez máskép... (Csák Károly: Technikailag kivihetetlen. — Ellentmondások a bal- és a szélsőbaloldalon) ... nem is lehet másként ez a dolog, mert ha azt mondja az igazolóválasztmány elnöke, hogy az egy házban levők nem egyszerre kapják meg a szavazószelvényeket, akkor világos, hogy itt csoportosítás történt, hogy ab'ban a házban az összes szavazatok, amelyek kormánypárti többséghez tartoztak, kiválogattattak s ezek előbb kapják meg a szelvényeket, mint azok a szerencsétlen^ szavazók, akik véletlenül ellenzéki gondolkozásukról tettek iaz előzetes aláírással tanúságot. (Gál Jenő: Ha be lesz bizonyítva, ez hivatali visszaélés! — Eri Márton: Ez csak feltevés!) Ez olyan vakmerő merénylet, olyan súlyos sérelem, amely ellen büntetőjogi úton is kell a megtorlás eszközét keresni. (Jánossy Gábor: Tessék!) Sajnos, ismerik önök is ezeket a pártpolitikai trükköket és az ilyen választási trükkök még sohasem találták meg a maguk méltó büntetését. (Jánossy Gábor: A bíróság előtt!) Nem kerültek oda. (Fábián Béla: Ne tessék viccelődni, sohasem került oda!) Megdöbbenéssel látjuk, hogyan és milyen mesterkedésekkel próbálja a t. belügyi kormány s most már a kereskedelemügyi kormány is és ez az^ úgynevezett közfunkcionárius, az igazolóválasztmány elnöke korrigálni a többségi pártok szerencséjét. Már előre láttuk ezt s hetekkel ezelőtt figyelmeztettük a közvéleményt erre. És szemérmetlenül haladnak ezen a végzetes úton tovább, ami ellen tiltakozunk... (Nagy zaj a jobboldalon. — Felkiáltások: Rendre!) Elnök: A képviselő urat ezért a sértő kifejezésért rendreutasítom. Pakots József: T. Ház! Elnök: Csendet kérek, még nem fejeztem be. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogyha még ilyen természetű megjegyzést használ, meg fogom vonni a képviselő úrtól a szót. (Helyeslés a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Itt nem lehet korteskedni!) Pakots József: T. Ház! A rendszer szellemében íme a sztarvazópolgárok között is kreáltak elsőrendű és másodrendű polgárokat. Ugyanaz történt, mint amit az egész tízéves rendszer mutatott az egész polgári társadalommal szemben, hogy voltak kedvezményezettek, voltak kedvesek, ezek a hozzájuk tartozók és voltak másodrendű polgárok, voltak kiűzöttek, számkivetettek, akik még .a maguk alkotmányos szavazási jogával sem élhettek olyan módon, mint a többiek. Föl kell háborodnia az embernek, mert egy jogállamban, alkotmányos államban ennek nem volna szabad előfordulnia. Legyen szabad, t. Képviselőház, egy másik dologról is ibeszélnem. (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Nem! Nem!) Kérem, én mégis beszélek. (Derültség jobbfelől. — Egy hang jobbfelől: Akkor miért kérdi? — Jánossy Gábor: Ne kérdezze akkor!) Ha az udvariassági formát sem veszik szívesen az urak, kénytelen vagyok mellőzni. (Krúdy Ferenc: A községi választások nem érdeklik az ország közönségét.) Hallottuk egy közlemény kapcsán, amely úgy szólt, hogy a jövő hónapban, december 20-án lennének a választások, hogy a t. belügyi kormány azt az újabb merényletet tervezi, hogy csak egy napra koncentrálja a választásokat, nem két napig tartanának a választások, hanem csak egy napig. Erre állítólag lehetőséget nyújtana neki az 1930. évi XVIII. te. 17. |-a és pedig ennek 12. pontja, amely kimondja, hogy «A választási eljárás részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapíthatja meg.» De utalnom kell arra, hogy ezzel szemben az 1925... (Felkiáltások jobbfelől: Elmúlt a ne-