Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-439
30 Az országgyűlés képviselőházának US9. ülése 1930 november 25~én } kedden. gyedóra! Elég volt! — Peyer Károly: Meghoszszabbítjuk! — Zaj jobbfelől.) Ezzel szemben az 1925. évi XXVI. te., a választójogi törvénycikk 76. §-ának 1- pontja azt mondja: «ahol hatszáznál több szavazó van egy körzetben, másnap folytatni kell a szavazást». Budapesten van 292.000 községi választó 200 körzetre felosztva. Egyre tehát átlag véve 1500 szavazó esik, tehát e-törvény rendelkezése szerint mindenesetre két napig kell tartania a szavazásnak és ha egy napra: koncentrálják, ezzel azt a célt akarják elérni, • hogy a szavazóknak nagy tömegét ^elüssék attól, hogy szavazhassanak. Már előre figyelmeztetem a belügyi kormányt, hogy az egész budapesti választóközönségnek, Budapest egész polgárságának nagy ellenérzésével; kritikájával és felháborodásával találkozik minden további merénylet... Elnök: Kérem, képviselő úr, tessék beszédét befejezni. Pakots József: Öt perc meghosszabbítást kérek! (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Nem! Egy percet sem!) Elnök: A képviselő úrnak a házszabályok 132. §-a alapján röviden be kell fejeznie beszédét. Pakots József: T. Ház! Meg tudom érteni, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr kiadta ezt a rendeletet. A kereskedelemügyi miniszter úr évek óta nyomorítja az iparos- és kereskedőtársadalmat, most nem akarja, hogy ez a kereskedő- és iparostársadalom szavazhasson. Nem. fogadom el az elnöki napirendi indítványt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr a kereskedelemügyi miniszter úrral szemben sértő kijelentést tett, ezért rendreutasítom. Ki a következő szónok 1 ? Perlaki György jegyző: Takách Géza! Takách Géza: T. Képviselőház!... (Gál Jenő: Siettették a klotűrlámpát.) Elnök: Gál Jenő képviselő urat ezért a kijelentésért rendreutasítom. (Zaj a Ház minden oldalán.) Takách Géza: T. Képviselőház! Pakots József képviselőtársamnak gyanúsítását a legesélyesebben visszautasítom s egyben kijelentem.', hogy a kitanításiból sem kérek, mert mindannyian tudjuk, hogy az ország gazdasági krízisben van, mi pedig mindent a legjobb magyar lelkiismeretünkkel és teljes odaadásunkkal megteszünk, hogy a bajokon segíteni tudjunk. Egyben pedig tekintettel arra, hogy az igen t. ellenzék által beadott ellenindítvány, véleményem szerint, házszabályellenes, mert bizottságilag letárgyalva nem volt és így ez nem tárgyalható, az elnök úr napirendi indítványának elfogadását kérem. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. Képviselőház! A napirend fölöti vitát befejeztük. Most következik a határozathozatal. Györki Imre képviselő úr két rendbeli napirendi indítványt terjesztettbe. Első napirendi indítványa... (Peyer Károly: Azt elfogadjukegyhangúlag! — Krisztián Imre: Mind a kettő komolytalan. — Peyer Károly: A miniszter kijelentései komolytalanok? Mert azokra vonatkozik.) A képviselő urak rendkívül türelmetlenek. Tessék csöndben maradni. Györki képviselő úr indítványának első része, amely a^ fővárosi választásokra vonatkozik, nem házszabályszerű s így azt nem bocsáthatom határozathozatal alá. A másik [ része, r amely a népjóléti miniszter úr nyilatkozatára vonatkozik, a házszabályok 132. |-ának megfelel, így ezen indítványát szembeállítom az elnöki napirendi indítvánnyal es amennyiben a Ház. az elnöki napirendi indítványt fogadja el, elesik Györki Imre képviselő úr indítványa. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az elnöki napirendi •• indítványt Györki képviselő úr indítványával szemben^ elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indítványt fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Többséf).) A Ház az elnöki napirendi indítványt fogadta el. (Zaj.) Podimaniczky képviselő urat kénytelen vagyok figyelmeztetni arra, hogy az ülést még nem fejeztük be. (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, ' méltóztassanak komolyságukat megőrizni és csendben maradni. Az indítványkönyvbe újabb bejegyzés nincsen. Most kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációkat felolvasni. Perlaki György jegyző: Az interpellációs könyvbe a következő interpellációk vannak bejegyezve (olvassa): «1. Patay Gyula — a pénzügyminiszterihez — a külföldi kölcsön nagyobb részének a Nemzeti Bank céljaira való felhasználása tárgyában 1 — írásban; 2. Eitz Arthur — a földmívelésügyi miniszterhez — a soroksári határban elhúzódó csatornaépítkezések halogatása tárgyában — szóval, halasztva: 1930. évi november hó 19-éről; 3. Propper Sándor — a belügyminiszterhez — egyes vidéki csendőrségeknek a Népszava előfizetői ellen tanúsított fenyegető magatartása tárgyában — szóval, halasztva: 1930. évi november hó 19-éről; 4. Fábián Béla — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — Rlpka Ferenc kezeihez eddig folyósított havi 4800 pengő megvonása tárgyában — szóval; 5. Szabó Iván — a földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszterhez — a mustmérőkészülékek egységesítése és hitelesítése tárgyában — szóval; 6. Szabó Iván — a kereskedelemügyi miniszterhez — a kecskémét—tiszaughi hídhoz vezető út kiépítése tárgyában — szóval; 7. Szabó Iván — a kereskedelemügyi '• miniszterhez — a kecskémét—halasi út kiépítése tárgyában — szóval; 8. Reischl Richárd — a földmívelésügyi miniszterhez — a veszprémi püspökség által ez év július 19-én a zalavármegyei albizottsághoz beérkezett bérleti szerződés jóváhagyása tárgyában — szóval; 9. Kéthly Anna — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — a hadirokkantak ügyének végleges rendezése tárgyában — szóval; 10. Várnai Dániel — az igazságügyminiszterhez — a Népszava november hó 16-i és 20-i számának elkobzása tárgyában — szóval; 11. Gál Jenő — a honvédelmi, valamint népjóléti és munkaügyi miniszterhez — a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák azonnali megsegítése és gondozásuknak a honvédelem keretébe utalása tárgyában — szóval; 12. Bárdos Ferenc — a kereskedelemügyi miniszterhez — az iparfejlesztési szakosztály mulasztásai és a magyar ipar mellőzése tárgyában — szóval;