Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

24 Az ország-gyűlés képviselőházának US9. ülése 1930 november 25-én, kedden. méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy beszé­demet a következő ülésen mondhassam el. Elnök: A képviselő úr ezt nem kérheti, mert a tanácskozásra szánt időből még 20 perc van hátra. (Egy hang a jobboldalon: Egy óráig beszélhet!) Ha Hegymegi Kiss kép­viselő úr öt perccel tovább beszélt volna, ak­kor kérhette volna a képviselő úr a halasztást. Gáspárdy Elemér: így hát nagyon rö­vidre fogom beszédemet. (Felkiáltások: Kérje a tanácskozóképes'ség megállapítását!) Kérem a tanácskozóképesség megállapítását! Elnök: Ehhez joga van a képviselő úrnak, de beszédét meg kell kezdenie. (Zaj.) A kép­viselő úrnak mindezek ellenére meg kell kez­denie beszédét. Méltóztassék megkezdeni s én a házszabályok 128. §-a alapján megteszem a szükséges intézkedéseket. Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! Mikor a készülő energiatörvényről hallottam, nem tulajdonítottam annak valami nagy fontossá­got, mert hiszen szerény meggyőződésem az volt, hogy az ország már úgyis villanyosítva van és úgy a vddéki gócpontok, mint az or­szágnak javarésze, ahol villanyosságra szük­ség van, megfelelő energiamennyiséggel van ellátva. Ezért ezt a törvényjavaslatot kezdet­ben csak úgy tekintettem, mint amely főkép­pen arra fog irányulni, hogy vasutainkat elektrifikáljuk. Szóval, mint vasúti közigaz­gatással foglalkozó egyén, főleg ennek a szem­pontnak tulajdonítottam legnagyobb fontossá­got. De midőn kezembe kaptam ezt a törvény­javaslatot és elolvastam annak általános in­dokolását, akkor be kellett látnom azt, hogy itt egy óniási, nagy horderejű törvényjavas­latról van szó, amely alkalmas lesz arra, hogy ezt az országot ebből a rossz gazdasági hely­zetből, amelyben van, az idők során keresz­tül kivezesse. Viszont azonban felmerült ben­nem az a gondolat, hogy midőn már kultúr­közoontjainkat és ipari központjainkat elektri­fikáltuk, vájjon milyen célt fognak szolgálni azok a vezetékek, amelyek az Alföld szikes ta­laján a nagy pusztaságokba fognak vezetni, s vájjon kinek lesz szüksége és milyen okból lesz szükség arra, hogy az energiát az ipari és mezőgazdasági termelés céljaira igénybe vegye. Hiszen, hogyha figyelemmel kísérjük a magyar helyzetet, azt látjuk, hogy néhány malmon kívül... Elnök: A képviselő úr beszédét félbesza­kítom s elrendelem a jelenlévő képviselő urak megszámlálását, A jegyző úr foganato­sítja. (Zaj.) Perlaki György jegyző (megszámlálja a képviselőket): 24! Elnök: Minthogy a Ház nem tanácskozó­képes, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Képviselőház! A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő ura­kat, foglalják el helyeiket. Minthogy a Ház szemmelláthatólag tanács­kozóképes, (Ügy van! Ügy van!) a képviselő úr folytathatja beszédét. Előbb azonban bizonyos kijelentést kívánok tenni a házszabályokra vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr beszédét az ülés idejé­nek utolsó negyedórája előtt megkezdette, így az ülés a házszabályok 141. §-ának rendelkezése szerint annyival tovább fog tartani, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy beszédét a ház­szabályokban megállapított terjedelemben el­mondhassa. Ez egy óra. A képviselő úr tehát háromnegyedháromig beszélhet, mert húsz perccel két óra előtt kezdette meg beszédét, öt percig az ülés fel volt függesztve s így két óra előtt még 15 percig beszélhet. (Helyeslés.) Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) Semmi esetre sem kívánok a mélyen t. Képviselőház türelmével visszaélni és nem fogom kihasználni azt az egy órai időt, amely rendelkezésemre áll, hanem iparkodom az elmondandókat a legrövidebbre fogni, hogy. a mélyen t. Ház az ülés rendszeres bezárási idejében már távozhassék. (Halljuk! Halljuk!) Azokat az elgondolásaimat, amelyeket az energiatörvényjavaslatnál el kívánok mon­dani, majd a törvényjavaslat címénél lesz mó­domban elmondani. (Helyeslés jobbfelől.) Ide­vonatkozólag még csak azt kívánom beszédem további folytatásaképpen megjelölni, hogy amakoT e felett az energiatörvényjavaslat fe­lett melyebb stúdiumokba bocsátkoztam» ~ visszatérve beszédem megkezdésére — az a gon­dolat foglalkoztatott, hogy vájjon mire fog­juk ezt a termelt energiamennyiséget a mi sí­vár alföldeinken felhasználna. Hiszen egypár malmon kívül úgyszólván nincs más berendezé­sünk, ahol ezt az energiát érvényesíteni tud­nók. Gondolatban elmegyek Franciaország dél­vidékeire, a daltelt mezőkre, ahol azt kell lát­noim hogy a nép széles rétegei nagyszerűen tudják felhasználni ezt az energiamennyiséget, (Ügy van! a jobboldalon.) mert házi szövőszé­keken, vagy pedig szalaggyártás és gombkötés révén a nemzeti vagyont pár millió pengő jö­vedelemmel megszaporítják. Ebben a parlamentben általában egyol­dalú agrárius politika gondolata lebeg állan­dóan (Krisztián Imre: Igaz, hogy elkésve!) és nem is gondolunk arra, hogy az ipar a mezőgazdálkodást megfelelően kiegészíti,, mert hiszen^ fogyasztást teremtve, önként elősegíti a mezőgazdasági termelést. És én minden egy­oldalú agrárpolitika ellenére hirdetni szeret­ném, (Szabó István: Hol van az eredménye?) hogy igenis, teremtsünk ipart a mi szikes al­földeinken, teremtsünk olyan ipart, — első­sorban gondolok a háziiparra — amely lehe­tővé teszi azt, hogy mii egyoldalúan mező­gazdasággal foglalkozó ország még olyan jö­vedelmekre is szert tehessünk, amelyek nem­csak a mezőgazdaságból származnak és ame­lyek alkalmasak arra, hogy lakosságunkat megfelelő nívóra vigyük. Ipar kell tehát a magyarnak, (Eri Márton: Az is!) főleg az iparosodás útjára kell lépnünk, amely célt ez az , energiatörvényjavaslat nagy mértékben elősegíti. Ha magát a javaslatot kezdem bírálni, — mert nagyon rövid ideig van módomban ezt megtenni — elsősorban az energiaalapot kí­vánom előhozni. Helyesen mutatott rá az előt­tem szólott kormánypárti képviselő, Gyulay Sándor barátom, hogy ennek az energia­alapinak telj.es elejtése nem kívánatos, (Gör­gey István előadó: Ügy van!) mert hiszen csak eringk az alapnak megszervezése nyújt nekünk ^ módot arna^ hogy a villamos energiát az ország olyan vidékeire is elvilhessük, amely vidékek máskülönben erőforrásaikat létesíteni nem tudnák. (Görgey István előadó: TTgy van!) De amikor erre gondolok, más cél is lebeg a szemem előtt, mert ezt az energia­alpot nemcsak telepek létesítésére és a veze­tékek továbbvitelére szeretném fordítani, ha­nem szeretném, ha ebből az alapból a magyar kísérletezés, a magyar tudományosság részére is biztosítanánk bizonyos összeget, mégpedig olyan irányban, hogy a magyar mérnöki kar

Next

/
Oldalképek
Tartalom