Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

24 Az ország-gyűlés képviselőházának US9. ülése 1930 november 25-én, kedden. méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a következő ülésen mondhassam el. Elnök: A képviselő úr ezt nem kérheti, mert a tanácskozásra szánt időből még 20 perc van hátra. (Egy hang a jobboldalon: Egy óráig beszélhet!) Ha Hegymegi Kiss képviselő úr öt perccel tovább beszélt volna, akkor kérhette volna a képviselő úr a halasztást. Gáspárdy Elemér: így hát nagyon rövidre fogom beszédemet. (Felkiáltások: Kérje a tanácskozóképes'ség megállapítását!) Kérem a tanácskozóképesség megállapítását! Elnök: Ehhez joga van a képviselő úrnak, de beszédét meg kell kezdenie. (Zaj.) A képviselő úrnak mindezek ellenére meg kell kezdenie beszédét. Méltóztassék megkezdeni s én a házszabályok 128. §-a alapján megteszem a szükséges intézkedéseket. Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! Mikor a készülő energiatörvényről hallottam, nem tulajdonítottam annak valami nagy fontosságot, mert hiszen szerény meggyőződésem az volt, hogy az ország már úgyis villanyosítva van és úgy a vddéki gócpontok, mint az országnak javarésze, ahol villanyosságra szükség van, megfelelő energiamennyiséggel van ellátva. Ezért ezt a törvényjavaslatot kezdetben csak úgy tekintettem, mint amely főképpen arra fog irányulni, hogy vasutainkat elektrifikáljuk. Szóval, mint vasúti közigazgatással foglalkozó egyén, főleg ennek a szempontnak tulajdonítottam legnagyobb fontosságot. De midőn kezembe kaptam ezt a törvényjavaslatot és elolvastam annak általános indokolását, akkor be kellett látnom azt, hogy itt egy óniási, nagy horderejű törvényjavaslatról van szó, amely alkalmas lesz arra, hogy ezt az országot ebből a rossz gazdasági helyzetből, amelyben van, az idők során keresztül kivezesse. Viszont azonban felmerült bennem az a gondolat, hogy midőn már kultúrközoontjainkat és ipari központjainkat elektrifikáltuk, vájjon milyen célt fognak szolgálni azok a vezetékek, amelyek az Alföld szikes talaján a nagy pusztaságokba fognak vezetni, s vájjon kinek lesz szüksége és milyen okból lesz szükség arra, hogy az energiát az ipari és mezőgazdasági termelés céljaira igénybe vegye. Hiszen, hogyha figyelemmel kísérjük a magyar helyzetet, azt látjuk, hogy néhány malmon kívül... Elnök: A képviselő úr beszédét félbeszakítom s elrendelem a jelenlévő képviselő urak megszámlálását, A jegyző úr foganatosítja. (Zaj.) Perlaki György jegyző (megszámlálja a képviselőket): 24! Elnök: Minthogy a Ház nem tanácskozóképes, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Képviselőház! A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, foglalják el helyeiket. Minthogy a Ház szemmelláthatólag tanácskozóképes, (Ügy van! Ügy van!) a képviselő úr folytathatja beszédét. Előbb azonban bizonyos kijelentést kívánok tenni a házszabályokra vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr beszédét az ülés idejének utolsó negyedórája előtt megkezdette, így az ülés a házszabályok 141. §-ának rendelkezése szerint annyival tovább fog tartani, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy beszédét a házszabályokban megállapított terjedelemben elmondhassa. Ez egy óra. A képviselő úr tehát háromnegyedháromig beszélhet, mert húsz perccel két óra előtt kezdette meg beszédét, öt percig az ülés fel volt függesztve s így két óra előtt még 15 percig beszélhet. (Helyeslés.) Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Semmi esetre sem kívánok a mélyen t. Képviselőház türelmével visszaélni és nem fogom kihasználni azt az egy órai időt, amely rendelkezésemre áll, hanem iparkodom az elmondandókat a legrövidebbre fogni, hogy. a mélyen t. Ház az ülés rendszeres bezárási idejében már távozhassék. (Halljuk! Halljuk!) Azokat az elgondolásaimat, amelyeket az energiatörvényjavaslatnál el kívánok mondani, majd a törvényjavaslat címénél lesz módomban elmondani. (Helyeslés jobbfelől.) Idevonatkozólag még csak azt kívánom beszédem további folytatásaképpen megjelölni, hogy amakoT e felett az energiatörvényjavaslat felett melyebb stúdiumokba bocsátkoztam» ~ visszatérve beszédem megkezdésére — az a gondolat foglalkoztatott, hogy vájjon mire fogjuk ezt a termelt energiamennyiséget a mi sívár alföldeinken felhasználna. Hiszen egypár malmon kívül úgyszólván nincs más berendezésünk, ahol ezt az energiát érvényesíteni tudnók. Gondolatban elmegyek Franciaország délvidékeire, a daltelt mezőkre, ahol azt kell látnoim hogy a nép széles rétegei nagyszerűen tudják felhasználni ezt az energiamennyiséget, (Ügy van! a jobboldalon.) mert házi szövőszékeken, vagy pedig szalaggyártás és gombkötés révén a nemzeti vagyont pár millió pengő jövedelemmel megszaporítják. Ebben a parlamentben általában egyoldalú agrárius politika gondolata lebeg állandóan (Krisztián Imre: Igaz, hogy elkésve!) és nem is gondolunk arra, hogy az ipar a mezőgazdálkodást megfelelően kiegészíti,, mert hiszen^ fogyasztást teremtve, önként elősegíti a mezőgazdasági termelést. És én minden egyoldalú agrárpolitika ellenére hirdetni szeretném, (Szabó István: Hol van az eredménye?) hogy igenis, teremtsünk ipart a mi szikes alföldeinken, teremtsünk olyan ipart, — elsősorban gondolok a háziiparra — amely lehetővé teszi azt, hogy mii egyoldalúan mezőgazdasággal foglalkozó ország még olyan jövedelmekre is szert tehessünk, amelyek nemcsak a mezőgazdaságból származnak és amelyek alkalmasak arra, hogy lakosságunkat megfelelő nívóra vigyük. Ipar kell tehát a magyarnak, (Eri Márton: Az is!) főleg az iparosodás útjára kell lépnünk, amely célt ez az , energiatörvényjavaslat nagy mértékben elősegíti. Ha magát a javaslatot kezdem bírálni, — mert nagyon rövid ideig van módomban ezt megtenni — elsősorban az energiaalapot kívánom előhozni. Helyesen mutatott rá az előttem szólott kormánypárti képviselő, Gyulay Sándor barátom, hogy ennek az energiaalapinak telj.es elejtése nem kívánatos, (Görgey István előadó: Ügy van!) mert hiszen csak eringk az alapnak megszervezése nyújt nekünk ^ módot arna^ hogy a villamos energiát az ország olyan vidékeire is elvilhessük, amely vidékek máskülönben erőforrásaikat létesíteni nem tudnák. (Görgey István előadó: TTgy van!) De amikor erre gondolok, más cél is lebeg a szemem előtt, mert ezt az energiaalpot nemcsak telepek létesítésére és a vezetékek továbbvitelére szeretném fordítani, hanem szeretném, ha ebből az alapból a magyar kísérletezés, a magyar tudományosság részére is biztosítanánk bizonyos összeget, mégpedig olyan irányban, hogy a magyar mérnöki kar