Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

Az országgyűlés képviselőházának U39foglalkozzék az Alföldön a földben levő energiamennyiség felhasználásával is, és hogy ia mi csekélyke szénvagyonunkat lehetőleg megkímélve használjuk fel, hasznasítsiuik a szél erejét is és így termeljük ki az energiáit. Nálunk, amint az előadó úr is kifejtette, a szénvagyonunk véges, vagyis bizonyos idő múlva ki fog merülni. Magyarországnak ezzel a különleges helyzetével feltétlenül számolnunk kell és az energiatermelés szolgálatába, mint azt előbb kijelenteni szerencsém volt, olyan természeti erőket is be kell vonnunk, amelyek alkalmasak energia-szolgái tatásunk megnövelésére. t Hogy ez a törvényjavasltat általában és egészében megfelelj azoknak a kívánalmaknak, amelyeket az ország speciális viszonyai megkövetelnek, arra nézve elégséges rámutatnom ama körülményre, hogy az engedélyezési rendszerrel, ami ezentúl már alapfeltétel lesz a villanytelepek létesítésére, megszűnnek olyan visszásságok, amelyekkel a vállalkozóknak a múltban számolniuk kellett. Nevezetesn nem kell szerződést kötnie, nem kell iparengedélyeket kérnie, nem kell 200—300 községgel letárgyalnia a kérdést, hanem a kereskedelemügyi miniszter hatáskörében megkaphatja a koncesszió't, amely lehetővé teszi neki azt. hogy teleneit felépítse. Sokan kifogásolják a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely a megváltásról és háramlásról szól. Különösen a háramlás kérdése találkozott a bizottságokban élénk visszatetszéssel, úgyhogy a kereskedelemügyi miniszter ur is kénytelen volt a bizottsági tagok óhajtásának engedve a haramiáéi időt 40 esztendőről 50 esztendőre felemelni. Én a magam részéről szerettem volna és szeretném, ha az eredeti elgondolás érvényesülne és az engedélyidő tartam, illetőleg a háramlás lehetősége 40 évben állapíttatnék meg. Az az állítás ugyanis, hogyha az engedlélvidőt kitoljuk, ezáltal az áramszolgáltatás olcsóbbá válik, csak nagyon kevéssé felel meg a valóságnak, mert hiszen, a jó vállalkozás 20 esztendő alatt úgyis kifizeti magát. A tőke különben is szereti .a rövidebb terminusokat, akadna tehát tőke 40 éves háramlás mellett is a vállalkozás létesítésére és ezért feleslegesnek tartom, hogy még 10 évvel meghosszabbíttassék a háramlás! idő, mert hiszen ezek a vállalkozások a nyereség révén amúgyis nagy tőkéket visznek ük az országból. Ugyanez az eset áll fenn a megváltás tekintetében is: itt is szeretném, ha a törvényjavaslat eredeti elgondolása érvényesülne. Sajnos szeretnék foglalkozni evvel a törvényjavaslattal általánosságban is teljes részletességgel, mert hiszen az energiaszolgáltatás kérdése megérdemli, hogy a legkomolyabban foglalkozzék vele minden magyar törvényhozó. Távol állunk már azoktól az időktől, amikor azt hittük, hogy csillogó politikai beszédek, vagy diplomáciai mesterkedések révén emelhetjük fel ezt az országot elesettségéből, ma csakis komoly tudással és összes energiaforrásaink felhasználásával, komoly, megfontolt törvényjavaslatokkal léphetünk arra a térre, amely szebb és boldogabb jövő felé vezet. Minthogy azonban a mélyen t. Ház türelmével nem óhajtok visszaélni, (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) ennélfogva azokat a további elgondolásaimat, amelyek bennem az energiatörvényjavaslattal kapcsolatban felmerültek, mintán ezekre most már nem kívánok kiterjeszkedni, majd a törvényjavaslat címénél és részletes tárgyalása során fogom elmondani, amiKÉFVTSELŐHÁZI NAPLÓ, XXXII. ülése 1930 november 25-én, kedden. 2è dőn kérni fogom azoknak a módosításoknak elfogadását is, amelyeket voltam bátor beadni. Hogy a t. Ház türelmével vissza ne éljek, ezennel be is fejezem beszédemet és a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A napirendünk tárgyalására szánt idő letelt; előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és tárgyára nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk . és annak napirendjére tűzessék ki első tárgyként a honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánsizolgáilatban alkalmazásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, második tárgyként pedig a ma tárgyalt törvényiavaslat. Kíván valaki a napirendi javaslathoz hozzászólni? Perlaki György jegyző: Györki Imre! (Felkiáltások jobbfelől: Már megint! — Br. Podmaniczky Endre: Kezdődik már! — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő úrnak joga van szólana! Györki Imre: Még el sem kezdtem, máris türelmetlenek. Mi lesz akkor, ha elkezdem! (Éri Márton: Majd meglátjuk! — Jánossy Gábor: Alig várom, hogy elkezdje! — Br. Pod« maniczky Endre: Barcsiak már elvégezte volna! — Farkas István: Üljön le öreg! — Kun Béla: Hátha sok igazságot fog mondani! — Jánossy Gábor: Azt majd az utókor fogja megállapítani !) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. Györki Imre: T. Ház! Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben indítványozom, hogy a Ház legközelebbi ülését november 25-én tartsa... (Jánossy Gábor: Ma van 25-ike! — Br. Podmaniczky Endre: Na úgy-e!) vagy 26-án, tévedés volt, (Br. Podmaniczky Endre: Rosszul írták fel! — Propper Sándor: Lapsus linguae, nyelVbotlás az egész!) s annak napirendjére tűzze ki először a belügyminiszter úrnak a fővárosi választások ügyében kiadott legutóbbi rendeletének megindokolását, másodszor pedig Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter úrnak a budai Vigadóban november 23-án elmondott beszédét. A napidrend második pontjára vonatkozó indítványom a házszabályok 132, §-án alapszik. A házszabályoknak ez a felhívott szakasza lehetővé teszi ugyanis mindegyik képviselőnek, hogy a kormány valamelyik tagjának a Házban, vagy a Házon kívül tett és a kormány programmját érintő nyilatkozat alapján a bizalmi kérdést a napirendi indítvány kapcsán felvesse. Emlékszik a t. Ház arra, hogy a népjóléti miniszter úr, aki élénken kiveszi részét a korteskedésből a fővárosi törvényhatósági választási korteskedésből... (Jánossy Gábor: Joga van hozzá!) Nem vonom kétségbe, hogy joga van hozzá, sőt továbbmegyek: az ön elgondolásának megfelelően az én óhajtásom az lenne, hogy bár venné ki a részét a kormány minden tagja a korteskedésből minél intenzívebben, mert ez csak az ellenzéknek jelentene óriási előnyt, olyan a szeretet a kormány iránt, hogy csak előnyünkre szolgálna, ha ők elmennének egy népgyűlésre és ott agitálnának. (Zai.) A népjóléti miniszter úr a budai Vigadóban tartott gyűlésen foglalkozva a gazdasági válsággal, többek között rámutatott arra, hogy amikor a külföld olcsó kamatra szíve4