Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-443

Az országgyűlés képviselőházának UU3, téri hatalomnak arra, hogy elnémítsa ezt a politikailag eléggé el nem ítélhető eljárást, s kérem, hogy a miniszter úr szabjon határt végre annak, hogy a korteskedés ilyen módjai tovább folyhassanak. (Mihálffy Vilmos: Tit­kos szavazás van! — Madai Gyula: A politikai jogaitól csak nem akarja megfosztani?) A vi­lágért sem, de ha én fegyelmi biztosa volnék egy ügyvédnek, mint az Ügyvédi Kamara választmányi tagja, ha tőlem függne annak az ügyvédnek sorsa, s én fegyelmi hatalmam­nál fogva rá akarnám bírni őt arra, hogy nekem, aki fegyelmileg fölötte állok és jog­hatóságot gyakorolok, írja alá a szavazószel­vényt, ezt én erkölcstelenségnek és hitvány­ságnak tartanám. (Jánossy Gábor: Az is lenne!) Ugyebár? Akkor méltóztassék egyenlő mértékkel mérni. Ott van egy gyerek, aki odajár az iskolába, ennek a gyereknek osz­tályzata, magaviseleti jegye az igazgatótól függ, a fölötte való őrködés joga az igazgatót illeti meg s akkor az igazgató ennek a gye­reknek szülőjét megkörnyékezi azzal a douce violance-szal, azzal a módszerrel, amely a. megkörnyékezésnek egyik legalacsonyabb rendű eszköze, hogy szép szavakkal édesgeti oda, hogy: «Tessék engem megvárni, tessék nekem rezerválni a szelvényt.» Ezt még akkor kezdte, amikor még nem is volt jelölt, amikor még csak a híre járt, hogy jelölni fogják, tehát nem is volt aktivitása ennek a politikai szol­gálattevésnek, már akkor elküldte. Ot van a postabélyegző^ láthatják az urak^ róla, hogy elküldte, és kérte, hogy az ő számára, az igaz­gató úr számára tartsa fenn: «Téged, a hoz­zámjáró gyerek apját! kérlek, hogy tartsd a szelvényt rezervában.» Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Gál Jenő: Mindössze ötpercnyi meghosszab­bítást kérek. Elnök: Méltóztatnak az ötpercnyi meg­hosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meg­hosszabbítást megadja. Gál Jenő: T. Kénviselőház! Amikor a fővá­rosi választások előjátékai megjelennek itt a Ház előtt s botrányt botrányra halmoznak, mél­tóztatnak látni, hogy itt minden történik, csak a szavazati jog függetlenségének megóvása nem. (Mihálffy Vilmos: Titkosan szavaznak!) Megkerülik a titkosságot azzal, hogy előzetes bolettákat kérnek. A törvénybe belekerült ez a szerencsétlen boletta-rendszer, s az egyik he­lyen megbuktatta a búzát, a másik helyen el­pusztítja a választójogot; ahol ez a szerencsét­len boletta-rendszer megjelenik, ott csak ször­nyűségek származnak. í)e ha már belekerült a törvénybe, akkor legalább a miniszter úr re­spektálta volna a törvényt. A miniszter úr azonban kiforgatta a törvényt egy rendelettel; amit a törvény odasorozott az igazolóválaszt­mány jogai közé, amit a törvény előírt, azt ő elvette és odaajándékozta egy embernek. Lát­juk, hogy hova vezet az egy ember részére adott \ hatalmi túlkapás lehetősége. Itt a jelen eset­ben az igazgatónak olyan magatartásáról kel­lett, meggyőződnie a t. Háznak, amely minden erkölcsi érzékével ellenkezik mindazoknak, akik a választás tisztaságára, a választópolgárok be­csületének megóvására és függetlenségére még adnak valamit. Sok minden elpusztult már itt j ebben az országban, de legalább a foszlányokat, a jogtiszteletnek és a jogérzetnek foszlányait en­gedjék meg^ megőrizni azoknak, akik még a tit­kos választás szeplőtlen és érintetlen fenntartá-: sában bíznak és bíznak abban, hogy ebben az országbaji ez a rendszer megbukik minden vo-' ülése 1930 december 3-án, szerdán. 173 natkozásával és eljön egy jobb időszak, amikör végre titkos választás útján a polgár függet­lenül szavazhat. A jelen esetben legalább adjon példát a t. kuluszminiszter úr arra, hogy nem tűri meg szolgálatában azt az embert, aki poli­tikai céljainak elérése^ kedvéért ilyen módon használta fel tanári állását, ilyen módon hasz­nálta fel azt a tanári méltóságot, amellyel az államhatalom felruházta. Ha a mélyen t. kul­tuszminiszter úr ad valamit saját kultúrpro­grammjának érvényesülésére és ad valamit tarra, hogy a kultúrprogrammjára nézve tett kijelentései ne csak pusztában elhangzó sza­vak legyenek, két intézkedést kérek tőle. Elő­ször egy nyomban való intézkedést kérek erre a levélre, amelyen a t. miniszter úr látja a saját­kező aláírást, s amellyel kapcsolatban a köz­igazgatási bizottsági bejelentés alapján tudja és észleli, hogy ez a visszaélés már hosszabb idő óta történik; ' mondom, először egy nyomban való intézkedést kérek, hogy a választópolgá­rok fellélegezhessenek és lássák, hogy Magyar­ország kuluszminisztere nem fedi ezt a kultú­rálatlan lépést, hogy Magyarország kultusz­minisztere nem azonosítja magát azzal, hogy egy magáról megfeledkezett tanár a szülők jó­érzésével és érzékenységével visszaél. A t. mi­niszter úr másik, végleges intézkedése akkor következzék be, mikor kihallgattatja a szülőit százait^ akik meg fogják mondani, hogy ez az atrocitás velük szemben csakugyan megtörtént. A mélyen t. kultuszminiszter úrnak ettől a má­sodik intézkedésétől várom a.méltó megtorlást. Elnök: A kultuszminiszer úr megbízásából a vallás- és közoktaásügyi államtitkár úr kí­ván válaszolni az interpellációra. Petri Pál vallás- és közoktatásügyi állam­titkár: T. Ház! A fővárosi választások egy olyan izgatott atmoszférát teremtettek, hogy mindent el kell követnünk nekünk, akik fele­lős állásban vagyunk, hogy teljes objektivi­tásunkat megőrizzük, (Ügy van! jobb felől) és ezt feltétlenül meg is fogjuk tenni. Igazat adok a Gál Jenő t. képviselőtársam bevezető szavaiban foglaltaknak, hogy mindentől, de főleg a templomtól és az iskolától távol kell tartani a politikát, a politikai agitációt. Ez a mi törekvésünk és ennek érvényt is fo­gunk szerezni. T. Ház! Ezelőtt körülbelül egy héttel ér­tesültem ennek ? az interpellációnak tartalmá­ról, s miután én középiskolai ügyekkel nem foglalkozom s a középiskolai igazgató urakat közelebbről nem ismerem, haladéktalanul in­formációkat kértem erre az ügyre vonatko­zólag. Mindenekelőtt itt van ez a nyomtatott kör­levél, amilyet r Krompaszky Miksa is küldött szét a kerületében. 0 erre vonatkozólag azt a felvilágosítást adta, hogy azok, akiket az egy­séges polgári párt listáján az első négy he­lyen jelöltek, mindannyian küldtek szét ilyen nyomtatott körlevelet, amelyben felkérik a választópolgárokat, hogy amennyiben az a meggyőződésük, hogy ők a törvényhatósági bizottságban a kerület érdekeit szolgálni tud­ják, akkor foglaljanak mellettük állást. Ilyen körlevelet, amint azt Kompraszky Miksa fő­igazgató az előttem fekvő nyilatkozatában ki­jelentette, körülbelül 15.000-et küldöttek szét. ö is küldött, de nem a szülőknek küldte azo­kat, hanem az V. kerület összes szavazópol­gárainak. Tehát nem válogatta ki a szülőket. Amint ez az irat mondja, mind a négy első helyen jelölt aláírásával küldettek ki ilyen levelezőlapok. A lapok postán és megbízottak 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom