Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

Az országgyűlés képviselőházának U39. szeneknek és az egyébként nem értékesíthető gyengébb ^minőségű szeneknek. ' Igen érdekes, hogy a román állam nemcsak illetéket állapít meg a fogyasztott áram után, hanem ezenfelül az energiaszolgáltató vállalatok külön adót is kötelesek fizetni, amely egy, e^ célra létesítendő energiagazdasági alap dotálására fordíttatik. Ezenkívül a román állam is felállít ugyancsak egy hasonló energiagazdasági tanácsét is, éppúgy, mint a magyar törvény. : Igen t. Képviselőház! Ebből a pár példából méltóztatnak látni, hogy vitán felül áll az, hogy ennek a kérdésnek rendezése igenis időszerű. Igaz, hogy az' okok egyes államokban eltérőek. Egyes országok ugyanis azért elaktrifikáltak, mert nem volt szenük, tehát kihasználatlan vizierejübet akarták kiiépíteni, más államok viszont azért elektrifikáltaik, hogy gyengébb minőségű szeneiket így értékesíteni tudják, egyéb államok pedig újból azért, hogy lehetőleg függetlenítsék magukat a szénbá-, nyáktól: így például az Eszakameribai Egye- j sült Államok, amelyet a szénbányászok j ztrájkja késztetett annakidején arra, hogy j vízierőit is kiépítse. A célban azonban minden j egyes állam megegyezik, és ez az, hogy az or- I szag feladata az energia szolgáltatását lehető- I leg olcsóbbá tenni (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és az energiagazdálkodás terén az egész országban egységesen berendezkedni. Ha vizsgáljuk, t. Képviselőház, azt, hogy Magyarországom milyen szempontok, milyen indokok késztetnek minket arra, hogy minél előbb okszerű energiagazdálkodásra térjünk át, akkor mind a^ két okot megtaláljuk. Igaz, hogy Magyarország megcsonkítása következte- j ben vizierőink legnagyobb részét elveszí- ! tettük, azonban még a csonka ország területén ! is van egynéhány hasznosítható vizierő, amelyek kellőképpen kiépítve igen jelentékeny energiaforrásukul szolgálhatnak. Mert meglevő vizierőink kiépítését — bármilyen költségen egy vizierőtelepnelk felállítása — parancsolólag írja elő nekünk meglevő szénvagyonunknak csekély volta. Egyrészt tehát az a cél, hogy vizierőinket lehetőleg kiépítsük, és a ! törvényjavaslat számol is ezzel, amikor kimondja, hogy vizierőink, amennyiben energiaellátásról van szó, elsőbbséget élveznek. Sokkal nagyobb baj azonban nézetem szerint az a bérdés, hogy miután Magyarország feltárt szénkincse a legutóbbi kutatások szerint körülbelül egymilliárd tonnára becsülhető csak, ez a készlet a jelenlegi fogyasztás mellett kereken száz esztendőre elég. (Propper Sándor: Majd meglátjuk!) A termelés és a várható fogyasztás emelkedését azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha ezt figyelembevesszük, akkoi ez a szénkészletünk 60—70 esztendő múlva ki fog merülni. Remélhető és valószínű is, hogy ezen 60—70 esztendő alatt újabb szénkincseket fognak még találni a földben, ma azonban csak azokról a szénmennyiségekről beszélhe- ! tünk, amelyek már a, kutatások és feltárások során pozitíve megállapíthatóan rendelkezésünkre állanak. (Propper Sándor: Pávai-Vajmát kell megkérdezni!) A legnagyobb baj azonban, igen t. Képviselőház, az, hogyha^ figyelembevesszük meglevő szeneinket, azt látjtik, hogy azoknak csak 21% -a kőszén, 36%-a jobb minőségű barnaszén, 41% -a gyengébb minőségű barnaszén és lignit, 12%-a pedig tőzeg, vagyis széntermelésünknek több. mint 52%-a olyan kis fűtőértékkel 'bíró, gyengébb minőségű tüzelőanyag, amely a szál- ' ülése 1930 november .25-én, kedden. 7 lítási költségeket nem bírja el, azt tehát csak a helyszínén lehet Ihasznosítani. Ebből okszerűen következik az, hogy nekünk elsősorban arra kell törekednünk, hogy neosak ezeket a gyengébb minőségű szeneinket, ligniteinket, tőzegeinket tudjuk hasznosítani, hanem meglevő bányáinknak azokat a hulladékszeneit, égő paláit is, amelyek — miután a helyszínen nem voltak eddig felhasználhatók — a hányókra kerültek és az ország szempontjából kárbavesztek. Ez volt a legfontosabb indoka a Dunántúli Villamossági Rt. létesítésének is, mert — mint méltóztatnak tudni — e nagy mű létesítése azon az elgondoláson alaoult, hogy a tatai szénmedencében, ahol egyik jobb minőségű barnaszenünk található, e barnaszén mellett azonban igen jellentékeny mennyiségű égő pala vész kárba, ami eddig felhasználatlanul a hányókra került, a jövőben értékesíttessék. A számítások szerint ugyanis a tatai szénmedencében 95 millió tonnára becsülhető a hasznosítható jó szén, amely mellett azonban 15 millió tonnára becsülhető az eddig kárbaveszett égő pala mennyisége. Miután pedig a Dunántúli Villamosművek évenként körülbelül 240.000 tonna égő-palát fog eltüzelni, porszénnel és rendesebb tatai szénnel keverve, ezáltal olyan nemzeti vagyont mentünk meg, amely felhasználatlanul kárbaveszett. (Propper Sándor: Vidának!) Igen t. Képviselőház! Még egy szempontol nem szabad figyelmen kívül hagynunk és ez az, hogy Magyarország a szénfogyasztás terén ma még igen hátul van Európa fejlettebb ipari államaihoz arányítva. Ha a fejenkénti szénfogyasztást 6000 kalóriás normál szénben fejezőin ki, akkor a következő számokat találom. Amíg Belgiumban a fejenkénti szén fogyasztás 48 métermázsát, Angliában 39 métermázsát, Németországban 26 métermázsát, Franciaországban 22 métermázsát és Ausztriában is, amely pedig igen^ jelentékeny vizierőkkel rendelkezik, 13 métermázsát tesz ki, addig ezzel szemben Magyarországon a fejkvóta jelenleg csak 9 métermázsa. Kétségtelen tehát, hogy az iparosodás fokozódásával és a gépi gazdálkodás térfoglalásával a fejkvóta nálunk is ugrásszerűen fog emelkedni. A másik nagy baj viszont az, hogy meglévő energiafejlesztő telepeink igen rossz hatásfokkal dolgoznak. A hivatalos statisztika adatai szerint ugyanis egy kilowattóra energia fejlesztéséhez 13.000—38.000 kalória hőmennyiség^ szükségeltetik, vagyis ez tatai szénben kifejezve 2*5—7 kilogrammig terjedő szénfogyasztást jelent. Sőt a legmodernebb kelenföldi telepnek is, amelyre igen gyakran szeretnek hivatkozni, mert kétségtelenül a legszebb hatásfokkal dolgozó energiafejlesztőtelepünk, a szénfogyasztása 1*12 kg. szén. holott méltóztassanak a szakmunkákban megnézni, ma már minden modern gőzerőműnél egy kilowattóra energia fejlesztéséhez 4200—4500 kalória szükséges, vagyis 0'8—0'85 kg. szén. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy vidéki elektromos centráléink 3*8—ötször akkora, a budapesti telepek pedig, miután vannak Budapesten is kedvezőtlenebb hatásfokkal dolgozó városi telepek és Beszkárt-telepek is ... (Propper Sándor: Azok csak tartaléküzemek!) bátor leszek, amennyiben képviselőtársam már most szólt közbe, egyes telepeknek hatásfokára vonatkozó adatokat... (Propper Sándor: De mondom, csak tartaléktelepek!) Mégis miután nagymennyiségű elektromos áramot fejlesztenek és állandóan üzemben vannak, nem lehet ezeket a telepeket tartaléküzemeknek tekinteni. Bátor