Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

Az országgyűlés képviselőházának U39. szeneknek és az egyébként nem értékesíthető gyengébb ^minőségű szeneknek. ' Igen érdekes, hogy a román állam nem­csak illetéket állapít meg a fogyasztott áram után, hanem ezenfelül az energiaszolgáltató vállalatok külön adót is kötelesek fizetni, amely egy, e^ célra létesítendő energiagazdasági alap dotálására fordíttatik. Ezenkívül a román állam is felállít ugyancsak egy hasonló ener­giagazdasági tanácsét is, éppúgy, mint a ma­gyar törvény. : Igen t. Képviselőház! Ebből a pár példá­ból méltóztatnak látni, hogy vitán felül áll az, hogy ennek a kérdésnek rendezése igenis idő­szerű. Igaz, hogy az' okok egyes államokban eltérőek. Egyes országok ugyanis azért elaktri­fikáltak, mert nem volt szenük, tehát kihasz­nálatlan vizierejübet akarták kiiépíteni, más államok viszont azért elektrifikáltaik, hogy gyengébb minőségű szeneiket így értékesíteni tudják, egyéb államok pedig újból azért, hogy lehetőleg függetlenítsék magukat a szénbá-, nyáktól: így például az Eszakameribai Egye- j sült Államok, amelyet a szénbányászok j ztrájkja késztetett annakidején arra, hogy j vízierőit is kiépítse. A célban azonban minden j egyes állam megegyezik, és ez az, hogy az or- I szag feladata az energia szolgáltatását lehető- I leg olcsóbbá tenni (Ügy van! Ügy van! jobb­felől.) és az energiagazdálkodás terén az egész országban egységesen berendezkedni. Ha vizsgáljuk, t. Képviselőház, azt, hogy Magyarországom milyen szempontok, milyen indokok késztetnek minket arra, hogy minél előbb okszerű energiagazdálkodásra térjünk át, akkor mind a^ két okot megtaláljuk. Igaz, hogy Magyarország megcsonkítása következte- j ben vizierőink legnagyobb részét elveszí- ! tettük, azonban még a csonka ország területén ! is van egynéhány hasznosítható vizierő, ame­lyek kellőképpen kiépítve igen jelentékeny energiaforrásukul szolgálhatnak. Mert meglevő vizierőink kiépítését — bármilyen költségen egy vizierőtelepnelk felállítása — parancsoló­lag írja elő nekünk meglevő szénvagyonunk­nak csekély volta. Egyrészt tehát az a cél, hogy vizierőinket lehetőleg kiépítsük, és a ! törvényjavaslat számol is ezzel, amikor ki­mondja, hogy vizierőink, amennyiben energia­ellátásról van szó, elsőbbséget élveznek. Sok­kal nagyobb baj azonban nézetem szerint az a bérdés, hogy miután Magyarország feltárt szénkincse a legutóbbi kutatások szerint körül­belül egymilliárd tonnára becsülhető csak, ez a készlet a jelenlegi fogyasztás mellett kere­ken száz esztendőre elég. (Propper Sándor: Majd meglátjuk!) A termelés és a várható fogyasztás emelkedését azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha ezt figyelembevesszük, akkoi ez a szénkészletünk 60—70 esztendő múlva ki fog merülni. Remélhető és valószínű is, hogy ezen 60—70 esztendő alatt újabb szénkincseket fognak még találni a földben, ma azonban csak azokról a szénmennyiségekről beszélhe- ! tünk, amelyek már a, kutatások és feltárások során pozitíve megállapíthatóan rendelkezé­sünkre állanak. (Propper Sándor: Pávai-Vaj­mát kell megkérdezni!) A legnagyobb baj azonban, igen t. Kép­viselőház, az, hogyha^ figyelembevesszük meg­levő szeneinket, azt látjtik, hogy azoknak csak 21% -a kőszén, 36%-a jobb minőségű barnaszén, 41% -a gyengébb minőségű barnaszén és lignit, 12%-a pedig tőzeg, vagyis széntermelésünknek több. mint 52%-a olyan kis fűtőértékkel 'bíró, gyengébb minőségű tüzelőanyag, amely a szál- ' ülése 1930 november .25-én, kedden. 7 lítási költségeket nem bírja el, azt tehát csak a helyszínén lehet Ihasznosítani. Ebből oksze­rűen következik az, hogy nekünk elsősorban arra kell törekednünk, hogy neosak ezeket a gyengébb minőségű szeneinket, ligniteinket, tőzegeinket tudjuk hasznosítani, hanem meg­levő bányáinknak azokat a hulladékszeneit, égő paláit is, amelyek — miután a helyszínen nem voltak eddig felhasználhatók — a há­nyókra kerültek és az ország szempontjából kárbavesztek. Ez volt a legfontosabb indoka a Dunántúli Villamossági Rt. létesítésének is, mert — mint méltóztatnak tudni — e nagy mű létesítése azon az elgondoláson alaoult, hogy a tatai szénmedencében, ahol egyik jobb minő­ségű barnaszenünk található, e barnaszén mel­lett azonban igen jellentékeny mennyiségű égő pala vész kárba, ami eddig felhasználatlanul a hányókra került, a jövőben értékesíttessék. A számítások szerint ugyanis a tatai szén­medencében 95 millió tonnára becsülhető a hasznosítható jó szén, amely mellett azonban 15 millió tonnára becsülhető az eddig kárba­veszett égő pala mennyisége. Miután pedig a Dunántúli Villamosművek évenként körülbelül 240.000 tonna égő-palát fog eltüzelni, porszén­nel és rendesebb tatai szénnel keverve, ezáltal olyan nemzeti vagyont mentünk meg, amely felhasználatlanul kárbaveszett. (Propper Sán­dor: Vidának!) Igen t. Képviselőház! Még egy szempontol nem szabad figyelmen kívül hagynunk és ez az, hogy Magyarország a szénfogyasztás terén ma még igen hátul van Európa fejlettebb ipari ál­lamaihoz arányítva. Ha a fejenkénti szénfo­gyasztást 6000 kalóriás normál szénben feje­zőin ki, akkor a következő számokat találom. Amíg Belgiumban a fejenkénti szén fogyasztás 48 métermázsát, Angliában 39 métermázsát, Né­metországban 26 métermázsát, Franciaország­ban 22 métermázsát és Ausztriában is, amely pedig igen^ jelentékeny vizierőkkel rendelkezik, 13 métermázsát tesz ki, addig ezzel szemben Magyarországon a fejkvóta jelenleg csak 9 métermázsa. Kétségtelen tehát, hogy az iparo­sodás fokozódásával és a gépi gazdálkodás tér­foglalásával a fejkvóta nálunk is ugrásszerűen fog emelkedni. A másik nagy baj viszont az, hogy meglévő energiafejlesztő telepeink igen rossz hatásfokkal dolgoznak. A hivatalos sta­tisztika adatai szerint ugyanis egy kilowatt­óra energia fejlesztéséhez 13.000—38.000 kalória hőmennyiség^ szükségeltetik, vagyis ez tatai szénben kifejezve 2*5—7 kilogrammig terjedő szénfogyasztást jelent. Sőt a legmodernebb ke­lenföldi telepnek is, amelyre igen gyakran sze­retnek hivatkozni, mert kétségtelenül a legszebb hatásfokkal dolgozó energiafejlesztőtelepünk, a szénfogyasztása 1*12 kg. szén. holott méltóztas­sanak a szakmunkákban megnézni, ma már minden modern gőzerőműnél egy kilowattóra energia fejlesztéséhez 4200—4500 kalória szük­séges, vagyis 0'8—0'85 kg. szén. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy vidéki elektromos centráléink 3*8—ötször akkora, a budapesti te­lepek pedig, miután vannak Budapesten is ked­vezőtlenebb hatásfokkal dolgozó városi telepek és Beszkárt-telepek is ... (Propper Sándor: Azok csak tartaléküzemek!) bátor leszek, amennyiben képviselőtársam már most szólt közbe, egyes telepeknek hatásfokára vonatkozó adatokat... (Propper Sándor: De mondom, csak tartaléktelepek!) Mégis miután nagy­mennyiségű elektromos áramot fejlesztenek és állandóan üzemben vannak, nem lehet ezeket a telepeket tartaléküzemeknek tekinteni. Bátor

Next

/
Oldalképek
Tartalom