Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-443
HO Az országgyűlés képviselőházának M à. ülése 1930 december 3-èn szerdán. hogy 'kik vannak jogosítva az üzem vezeté&ére és folytatására. Ezek az ipartörvény hatálya alatt vannak. Ez a 70. § kizárólag csak a közhasználatú viliamosműveket veszi ki az ipari törvény hatálya alól, ugyanúgy, amiként a törvény az Államvasutakat és a villamos vasúti társaságokat is kivette. Ennek következtében, miután egyáltalában nem függ össze ez a rész azzal a gondolattal, amelybe # t. képviselőtársam ezt belevinni akarta, tisztelettel kérem a Képviselőházat, méltóztassék ezt a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz meg nem támad tatván, ezt elfogadottnak jelentem ki. Következik á 71. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 71. és 72. §-t, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 73. §-t.) Várnai Dániel! (Felkiáltások; Nincs itt!) Elnök : A képviselő úr nincs jelen. Töröltetik. Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Más feliratkozva nincs! Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelenteni ki. Következik a 74. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző: (olvassa a 74. §-t, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel • a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a kiadások apasztásáról, a szolgálati vagy munkabérviszonyból és a tantiémekből származó jövedelmek megadóztatásáról és egyéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (írom. 1072, 1085.) tárgyalása. Az előadó Temesváry Imre képviselő úr, őt illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az a fejlődési folyamat, amely a szanálás kezdetétől fogva úgy pénzügyi, mint gazdasági téren országunkban megindult és amely^ lehetővé tette, hogy a hatalmas állami beruházások mellett már az utolsó években a közterhek bizonyos mértékű apasztása tekintetében is törvényhozási, valamint rendeleti úton" ' is intézkedéseket tehettünk, a bekövetkezett szomorú világgazdasági helyzet következtében az utóbbi időben holtpontra jutott. A világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása alól, sajnos, a mi országunk magát függetleníteni képtelen, mert hiszen a jelenlegi gazdasági kultúrfokon az egyes országokat egymással számtalan olyan szál fűzi össze, amelyek az egymásrautaltság révén egészséges gazdasági kiegyenlítődést hozhatnak létre a későhbi időkben. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, tessék esendben maradni. Az előadó urat nem lehet megérteni, ha a képviselő urak -nem maradnak csendben. > Temesváry Imre előadó: Ha ezeket a természetes kapcsolatodat erőszakos kézzel- kettészakítanók, úgy ennek kedvezőtlen hatása csak fokozódnék és éppen azok az országok éreznék meg káros hatását a legnagyobb mértékben, amelyeknek gazdasági adottsága egyoldalú, és így a védekezés tekintetében is a gyengébb felet képviselik. Az a kóros folyamat, amely gazdasági téren ma világszerte csak erősbödik, nálunk a mezőgazdasági termékek rohamos árzuhanásában jelentkezett, ami természetszerűleg kellemetlen befolyást gyakorol egész gazdasági és pénzügyi helyzetünkre is. A mi országunk túlnyomóan agrárjellegű lévén, ennek következtében mezőgazdasági termékekben állandóan^ expontfelesleggel rendelkezünk, és ennek természetes folyománya az, hogy gazdasági terményeink piaci árának kialakulásánál állandóan a külföld magatartásától vagyunk függővé téve. (Ügy van! Ügy van! jooofelől.) Egyrészt a fogyasztó államok indokolatlan önellátási törekvése, valamint a tengerentúli államok mammmttermelése következtében beálló hatalmas verseny, de másrészt az európai államok elzárkózó agrárpolitikája, amennyiben kivitelünk elé nemcsak vámpolitikai szempontból, de egyéb rendelkezések segítségével is állandóan akadályokat igyekeznek gördíteni, idézte elő azt a mezőgazdasági krízist, amely a mi mezőgazdasagunk vergődésén keresztül egész gazdasági életünket megbénította. (Gaal Gaston: Csak ez idézte elő, képviselő úr?) Ez is előidézte. Magyarország lakosainak túlnyomó része őstermelőkből él és így mezőgazdaságunk életképessége képezi egész közgazdasági életünk fejlődésének alapfeltételét. A ^mezőgazdasági lakosság fogyasztóképességének biztosítása és fenntartása úgy az iparnak, mint a kereskedelemnek elsőrangú érdeke, mert hiszen egyedül ettől függ ennek a két utóbbi gazdasági ágnak prosperitása, valamint fogyasztóképessége is. A mezőgazdasági termékek árcsökkenése tehát, amennyire közvetlenül a mezőgazdasági népességet, de ugyanúgy közvetve a többi gazdasági ágat és az öszszes társadalmi osztályok fogyasztóképességét természetszerűen devalválta. Bár a kormány minden lehetőt elkövetett, hogy a mezőgazdasági termékek árait bizonyos mértékig fenntartsa, (Gaal Gaston: _ Boletta!) sőt emelje, amit egyfelől a gabonajegy behozatalával a belső fogyasztás megdrágítása terén igyekezett elérni, másrészt pedig a kivitel fokozását és a felső piaci árak emelését intervenciós vásárlásokkal kívánta elősegíteni, mégis azt látjuk, hogy lehetetlen nekünk ezzel a világáramlattal szemben úgy '' védekeznünk, hogy a mezőgazdák biztosíthassák legalább is termelési költségeiket. Ezek az állami beavatkozások legfeljebb csak a momentán helyzet némi ellensúlyozására lehetnek alkalmasak, azonban erőteljesebb és tartós javulást c&ak azok az intézkedések hozhatnak létre mezőgazdaságunk tekintetében, amelyek egyfelől nemzetközi megegyezések alapján létesülő gazdasági kapcsolatainknak, másfelől pedig saját jól felfogott léttartási ösztönünkből eredő átfogó ós céltudatosan megalapozott gazdasági programmunk szigorú keresztülvitelének lehetnek eredményei. A jelenlegi szomorú gazdasági helyzet a dolog természeténél fogva kedvezőtlen hatással volt államháztartásunkra, különösen annak bevételei, de egyszersmind kiadási többleteinek fedezése tekintetében is. A bevételek tekintetében annyiban, hogy az állampolgárok gazdasági helyzete és teljesítőképessége megromlott és ennek következtében adóbefizetéseiket sem
