Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-442

Az országgyűlés képviselőházának H2. ülése 1930 december 2-án, kedden. 13a kézbesítése megkezdődött volna. (Esztergályos János: Hallatlan! — Gál Jenő: Miért nem jön a belügyminiszter úr ide ezt meghallgatni ? !) Ekkor mar az ellenzéki pártok értesültek arról, hogy a székesfővárosi választásokat a tisztesség szabályai szerint nem akarják lefolytatni. (Zaj és eltenmondások jobbfelől.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék gyanúsítani! (Esztergályos János: Ténymegállapítás! — Gál Jenő: Bizonyítja! — ErődiHarrach Tihamér: Nem hiszem, hogy ilyen durva hamisítást a posta elkövetne! — Zaj.) Csendet kérek! Fábián Béla: Amikor a hamisításokról mi tudomást szereztünk és a hamisításokat a belügyminiszter is beismerte, a hamisítások ellenőrzésére egy miniszteri tanácsost küldött le, aki megállapította, hogy ez a durva hamisítás tényleg megtörtént. (Peyer Károly: Halljuk, ez érdekes! Mert minket nem hívtak meg erre a konferenciára! Finom kis csalások!) Akkor más eszközökhöz folyamodtak. Négy héttel ezelőtt én itt a képviselőházban felállottam és azt mondottam, hogy az előző éjszaka volt egy bizalmas értekezlet, amelyen elhatározták, hogy a szelvényeket pártonkint fogják kikézbesíteni, előzetes szortírozás alapján. Jelen volt a teremben — amott állott — Wolff Károly képviselő úr, akit én megkérdeztem, igaz-e ez képviselő úr? — mire Wolff Károly képviselő úr azt mondotta, hogy ez nem igaz, és azonnal kiment a teremből. Erre az történt, hogy amikor házanként és körzetenként, tehát tisztességesen szortírozva voltak az összes szavazószelvények, akkor a székesfőváros közigazgatási ügyosztályának kezéből és az igazoló választmány kezéből a belügyminiszter úr kivette a szavazószelvények kézbesítését (Bródy Ernő: Külön rendelettel!) és odaadta Gaár Vilmos igazolóválasztmányi elnök, egységespárti, Kozma-párti jelölt kezébe. (Friedrich István: Mokány kis dolog! Volt kúriai bíró!) Ekkor mi arról értesültünk, hogy az igazolóválasztmány elnöke néhány ' hozzá berendelt tisztviselő és postás segítségével, valamint a két kormányzópárt kiküldötteinek segítségével éjszaka szortírozta a szavazószelvényeket (Peyer Károly: Hallatlan valami! — Friedrich István: Gyönyörű dolog!) azon oda benyújtott listák szerint, amelyekre fel voltak írva a két kormányzópárt ajánlóinak nevei. (Zaj) Erre én bejöttem a képviselőházba és itt találkozván Hódossy képviselőtársammal, aki a kereszténypárt tagja, megkérdeztem tőle, hogy az ő tisztességérzetével, felfogásával és erkölcsi érzékével egyezik-e az, hogy a fővárosi választásoknál ilyen éjszakai szortírozások történjenek és a pártok szerint történjék meg a szavazószelvények kikézbesítésének előzetes munkája. Erre Hódossy képvelő úr nekem azt mondotta, hogy ez az ő keresztény erkölcsi felfogásával meg nem egyezik... (Erdélyi Aladár: Senkiével! — Barács Marcell (a jobboldal felé): Miért nem lázadtok fel? — Elnök: Csendet kérek! Fábián képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: ...és^ kijelentette, hogy amennyiben pedig ez így állana, akkor ő kénytelen lenne magára nézve levonni a konzekvenciákat. Egyszersmind megkérdezett engem, hogy közölheti-e ő mindazt, amit én mondottam, Wolff Károly képviselő úrral. Erre én azt mondottam: kérem őt arra, hogy közölje Wolff Károllyal. Erre odajött hozzám a folyosón Hódossy Gedeon képviselő úr Wolff Károllyal, — ez történt csütörtökön, a szelvények kézbesítését megelőző napon — s ott Wolff Károly nekem Hódossy Gedeon képviselő úr jelenlétében kijelentette, hogy a szelvények kézbesítése házanként fog megtörténni, tehát akként, hogy a szavazók minden Házban valamenynyien egyszerre fogják szavazószelvényeiket megkapni. (Rassay Károly: Érdekes, hogy milyen jól volt informálva! — Rothenstein Mór: Honnan tudta ő ezt?) Erre a következő nap délelőttjén megtudtuk, hogy nemcsak, hogy ugyanabban a Házban nem egyszerre történt a kézbesítés, hanem megtudtuk azt is, hogy ugyanabban a családban az, aki aláírt az egységes pártnak, szavazószelvényét megkapta, a többiek, akik nem írtak alá, nem kapták meg. (Bródy Ernő: Gyalázat!) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat rendreutasítom. Fábián Béla: Arra, hogy ez igaz, (Gál Jenő: Hol van ilyenkor a kormány? Egy kormánytag sincs jelen! — Jánossy Gábor: Ha így van, mindenki elítéli!) nemcsak a saját tudomásom és nemcsak ellenzéki képviselőtársaim tudomása szolgál bizonyítékul, hanem bizonyítékul szolgál az egész főváros népének tudomása; valamennyien megállapíthatják azt, hogy egy házban, amelyben a kormánypártnak, vagy a keresztény pártnak aláírt három, vagy öt ember, ott megkapták a szelvényeket, a többiek pedig nem kapták meg. Amikor ez megtörtént, felhívtam és kerestem hivatalában Gaár Vilmost. Végre sikerült megtalálnom. (Bródy ErnŐ: Miért nem ült a hivatalában!) ^

n Gaár Vilmoshoz akkor kérdést intéztem. Itt is furcsaság történt ugyanis, hogy a hivatali titoktartás alól azokat, akik neki segítettek, akik szortíroztak, neki kell felmenteni. Én megvádoltam azzal, hogy büntetendő cselekmény követtetett el a szelvények szétosztása alkalmával és megkérdeztem, hogy állításom bizonyítása végett a tisztviselőket, akik neki a szortírozásnál segítettek, felmenti-e a hivatali titoktartás alól, annak ellenére, hogy a polgármester úr és Szendy tanácsnok úr kijelentette, hegy, amennyiben Gaár úr azokat az urakat felmenti a hivatali titoktartás alól, azonnal megindítja ellenük a fegyelmit, hogy megállapítsa, hogy micsoda gazság tortént itt; és amikor kijelentette Szendy tanácsnok úr... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék más kifejezéseket használni. (Bródy Ernő: Micsoda finomság történt!) Fábián Béla: ...hogy abban az esetben, ha Gaár úr csak egy háromsoros nyilatkoztat ad, amelynek értelmében a szortírozást nem ő rendelte el úgy, ahogy megtörtént és amennyiben a,nyilatkozatban kijelenti, hogy ő a tisztviselőket a hivatali titoktartás alól felmenti, abban az esetben ő azonnal kihallgatja a tisztviselőket, megindítja ellenük a fegyelmi eljárást, amelyből megtudjuk, hogy mi történt, Gaár úr kijelentette, hogy ő a hivatali titoktartás alól a tisztviselőket nem hajlandó felmenteni! (Peyer Károly: Aljasság! — Zaj a jobboldalon. — Esztergályos János: Ez világos! — Malasits Géza: Lopás, csalás és hamisítás!) Elnök: Malasits-Géza képviselő urat rendreutasítom. Fábián Béla: Meg kell döbbennünk, hogy Magyarországon egy^ volt kúriai bíró, aki a legfőbb bírói méltóságnak volt viselője, saját