Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-442

Àz országgyűlés képviselőházának választópolgárainak szavazataihoz rendes, becsületes úton hozzájutni nem tudnak, (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon) ennélfogva csak ilyen csalással, csak ilyen visszaéléssel, csak ilyen korrupcióval gondolják a többséget elérhetni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Ez csalás! Olyan betyárság ez, ameiy még a mai magyar alkotmányosságban is kirívó! — Nagy zaj a Ház minden oldalún.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, mérsékeljék magukat. A képviselő urak nagyon jól tudják, hogy az ilyen kifejezések beleütköznek a házszabályokba. (Farkas István: Mesterségesen csinálják az elégedetlenséget! — Zaj.) A képviselő urak folyton jogsérelmekről panaszkodnak és a saját részükről követik el azokat. (Farkas István: Nem orvosolják a jogsérelmeket!) A képviselő uraknak nincs joguk közbeszólni, nincs joguk sértéseket elkövetni. (Zaj.) A szónokot rendreutasítom, Farkas István képviselő urat szintén rendreutasítom és figyelmeztetem a képviselő urakat, hogyha ilyen modorban fognak közbeszólni, kénytelen leszek a Háznak javaslatot tenni a képviselő uraknak a mentelmi bizottsághoz való utasítására. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A felszólaló képviselő urat pedig kérem, méltóztassék beszédét a házszabályoknak megfelelő értelemben folytatni. (Peidl Gyula: A díván ki van dobva, a visszaélések azonban megmaradnak!) Peyer Károly képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem ő volt!) A tévedésért szíves elnézésüket kérem, de meg meg vagyok róla győződve, hogy a képviselő úr, akinek részéről elhangzott ez a közbeszólás, tisztában van azzal, hogy figyelmeztetésem rá vonatkozott. (Zaj.) Peyer Károly: Az ilyen eljárás alkalmas arra, hogy a népből kiirtsa az alkotmányosság iránt érzett tiszteletet, alkalmas arra, hogy azokat is, akik még hiszik, hogy alkotmányos és törvényes úton politikai felfogásaikat kifejezésre juttathatják, (Jánossy Gábor: Hiszszük!) olyan irányba tolja, amely irányba való eltolódás talán éppen a túloldal szempontjából nem volna kívánatos. A szovjetválasztások alkalmával azt mondották itt Magyarországon, hogy akiknek cselédjük van, akiknek vagyonuk van, akiknek házuk van, azoknak nem adnak szavati jogot. Most megfordítják és azt mondják: akinek rossz a neve, akinek a vallása nem megfelelő, vagy akinek a foglalkozása nem egészen megbízható, annak nem adnak szelvényt és a szelvény megtagadásával akadályozzák azt, hogy pártja a szükséges ezer aláírást össze tudja gyűjteni. Kérdem, micsoda különbség van a két rendszer között? Semmi különbség sincs, mert mindakettő választókat foszt meg a joguktól. Elnök: A képviselő urat újból figyelmeztetem, hogy a sértő összehasonlításoktól tartózkodjék. (Helyeslés a jobboldalon. — Malasits Géza: Fehér szovjet keresztény alapon!) Malasits képviselő urat rendreutasítom. (Peidl Gyula: Az egyik őszinte volt, a másik nem!) A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem tehát, szíveskedjék beszédét befejezni. Peyer Károly: Kérnék 5 percnyi meghoszszabbítást. 1 Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. '. ülése 1Ù3Ô december 2-án, kedden. 10? Peyer Károly: Mind a két rendszer választókat foszt meg attól, hogy jogaikat gyakorolhassák. (Peidl Gyula: Az egyik őszintébb, a másik alattomosabb!) Nem látom tehát be, miért ragasztanak ki ma a főváros utcáin olyan plakátokat, amelyek a választókban félelmet kivannak gerjeszteni az iránt a rendszer iránt, midőn annak a rendszernek módszeréit teljesen a maguk céljára használják fel, teljesen kibérlik és igénybeveszik. (Ugy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Elvárom a belügyminiszter úrtól és mindazoktól, akiknek az intézkedési jog hatáskörébe tartozik, hogy ennek a botrányos visszaélésnek elejét veszik és lehetővé teszik azt, hogy a főváros választópolgárai igazolványaikat megkaphassák és annak ,a sok törvényes akadálynak ellenére, amelyet felállítottak, lehetővé teszik, hogy a főváros polgárai a választások alkalmával törvényben biztosított jogaikat gyakorolhassák. Az az eljárás, amely eddi*? történt, a legsúlyosabban elítélendő, s én elvárom az igazságügyminiszter úrtól, hogy utasítani fogja a kir. ügyészséget, vizsgálja meg azt, ki részéről történtek ezek a súlyos törvénysértések, s a törvény rendelkezéseit necsak az ellenzéki pártokkal szemben alkalmazzák, hanem alkalmazzák a törvény rendelkezéseit egyformán azokkal szemben, akik ezeket a gazságokat elkövették. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő urat újra rendreutasítom. Pakots József képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Képviselőház! Az ember már restelkedik, hogy állandóan a közvélemény igazságos érzését kell sorompóba hívnia, amikor ezzel a szerencsétlen fővárosi választási kérdéssel foglalkozik a Ház előtt. (Gáspárdy Elemér: Miért szerencsétlen? Propper Sándor: Azzá teszik! — Farkas István: Szégyen gyalázat, hogy ilyesmit csinálnak! — Malasits Géza: Szégyenére válik ennek a kormányzati rendszernek! — Fábián Béla: Még sohasem csinálták meg azt Magyarországon, amit most megcsináltak. — Malasits Géza: Soha jobban nem kompromittálták a kereszténységet, mint ezzel! — Propper Sándor: Vásott fickók tempója ez! — Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Azt hiszem, hogy ennek a Háznak, mint az egész országnak érdeke az, hogy itt egy nyugodt, méltóságteljes és a parlamenthez méltó tárgyalás folytattassék. (Ugy van! Ügy van! a jobboldalon. — Kabók Lajos: Az ország érdeke az is, hogy tisztességes választás legyen! — Bárdos Ferenc: Meg keli akadályozni a csalásokat!) Bárdos képviselő urat rendreutasítom. A képviselő urak abban a helyzetben vannak, hogy kritikát mondhatnak és megfelelő kifejezéiek alkalmazásával a parlament házszabályainak megfelelően, előadhatják véleményeiket. Kérem tehát a képviselő urakat, hogy ezektől a sértő kifejezésektől és a házszabályokba ütköző sértésektől tartózkodjanak, különben kénytelen leszek a képviselő urakkal szemben szigorúbban eljárni és a mentelmi bizottság határozatát provokálni, (Bródy Ernő: Szabad a szónoknak is szólni? — Br. Podmaniczky Endre: Már megint kezdik?) Kérem Pakots József képiviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Pakots József: T. Ház! Az az izgalom, amely ma Budapest 292.000 választója körében észlelhető, legjobban jellemzi azt az eljárási 14*