Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-442

106 Az országgyűlés képviselőházának hjobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Nincs joguk a képviselő uraknak közbeszólni. Peyer Károly: Akkor helyreigazítom az előbb mondottakat és nem az általam említett két államra*, hanem Olaszországra hivatkozom. Olaszországban is ugyanolyan rendszer van a választások alkalmával, mint az általam említett másik két államban és itt is az a rendszer kezd kiburjánzani, hogy nem a választók akarata dönti el, hogy kire kívánnak szavazni és milyen összetétele legyen valamely testületnek, hanem a választásokkal kaposolatosan lehetővé tett visszaélések döntik azt el. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Bratianu-rendszer! — Zaj. — Elnök csenget.) Maga az a körülmény, hogy a pártoknak arra kell berendezkedniük, hogy mint az ügynököknek előre el kell menniök a választókhoz és tőiük rendelést kell felvenniök a szelvényekre, jellemzi azt, hogy ezzel a rendszerrel mi mindent lehet elkövetni és hogy milyen zaklatásoknak teszik ki a választókat. (Kabók Lajos: A leggyalázatosabb rendszer!) Elnök: Kabók Lajos képviselő urat rendreutasítom. A képviselő urakat pedig ismételten kérem, méltóztassanak tartózkodni a közbeszólások tol. (Zaj a bal- és a szélsőbaloklalon. — Farkas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat rendreutasítom* Ha a képviselő urak az elnök eliárasát bírálat tárgyává teszik, különösen közbeszólások alakjában, a képviselő urakkal szemben majd szigorúbban fogok eljárni. Tessék csendben maradni! A képviselő uraknak nincs joguk közbeszólni. Peyer Károly: Én csak azt kérem, hogy az elnök beszédidejét méltóztassék az enyémből levonni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Mozgás a jobboldalon.) Elnök: A képviselő úr ezt a figyelmeztetését inkább társaihoz intézze, akik folytonosan zavarják. Peyer Károly: Eddig még jóformán csak az elnök beszélt; én alig beszéltem valamit (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Peyer Károly: Maga az a körülmény, hogy égy ilyen rendszer iktattatott törvénybe, amely arra készteti a pártokat, hogy elmenjenek előzetesen mindenegyes választót megkérdezni, hogy kinek kívánja adni szelvényét, ugyanakkor, amikor a választás titkosságát iktatták törvénybe, bizonyítja azt, hogy e mellett a rendszer mellett mi minden lehetséges. Számítottunk arra, hogy a szelvényeket mégis kézbesíteni fogják egy olyan időben, amely lehetővé teszi azoknak összegyűjtését is. Nemcsak a mi pártunk részéről, de a polgári pártok részéről is többen ismételten szóvátették a fővárosi választásokkal kapcsolatos viszszaéléseket és a belügyminiszter úrtól kértek errenézve orvoslást. Rámutattunk már előre arra, hogy értesülésünk szerint az igazolóválasztmány részéről sok olyan dolog történt, amit joggal lehet kifogásolni. Többek közt rá kívánok mutatni arra, hogy értesülésünk szerint az igazolóválasztmány elnöke éjjel fővárosi tisztviselőkkel bezárkózott abba a szobába, ahol ezek a szavazóigazolyányok voltak, és ott úgynevezett átcsoportosítást eszközöltek, (Gaal Gaston: Pasziánszoztak! — Peidl Gyula: Eis a jól végzett munka után leköszönt!) amely átcsoportosításnak következménye az, hogy^ ma úgy kézbesítik a szelvényeket, hogy a kormánypárti szavazatgyüj tőknek pontosan megvan a névsor, hogy mely napon, mely utcában (Fábián Béla: Es kinek!) és kinek fogják kézbesí'<.£. ülése 1930 december 2-an, kedden. teni a^szelvényeket. Sokszor előbb jelennek meg a lakásban és hivatkoznak arra, hogy: ön ma megkapta a szelvényét — mint maga a postás. r Hogy ez a rendszer mit termelt ki, bizonyítja az, hogy például egy fiú, aki egy sportegyesületben írta alá ezt az előzetes rendelőlevelet, megkapta a szelvényt, de a családnak egy házban és egy lakásban lakó többi tagja, nevezetesen a másik fiú és az apa nem kapta még a szelvényt. Ilyen eseteket tömegével lehet felhozni; ezek közismert dolgok. (Propper Sándor: A posta, mint kortes-eszköz!) Az egyik terézkörúti házban az első szelvényt a postás kapta meg, aki házfelügyelő. A házban lakó orvosok, ügyvédek, tanárok és egyebek csak három-négy nap múlva kapják meg. (Gál Jenő: Megkapják!) Esetleg még megkapják. Ügy látszik, Itt bizonyos egyének előre osztályozzák az állampolgárokat megbízhatóság szempontjából. A belügyminiszter úrnak az a rendelete,^ amellyel az igazolóválasztmány hatásköréből kivette a választás intézését és kizárólag az elnökre ruházta rá ezt az intézkedési jogot, ez maga azt bizonyítja, hogy ennek a rendeletnek kiadásával lehetőséget kívántak nyújtani az ilyen visszaélések elkövetésére, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) r Ma az a helyzet, hogy az igazolóválasztmány elnöke lemondott. Az igazolóválasztmány elnökének hatósági jogokat adtak s az igazolóválasztmány elnöke az igazolóválasztmány tagjainak felszólalása szerint súlyos visszaéléseket követett el. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Miféle szankció áll rendelkezésére akár az igazolóválasztmánynak, akár másvalakinek, hogy felelősségre vonhassa az igazolóválasztmány elnökét ezekért az elkövetett súlyos visszaélésekért'? Semmi sem. Egy pártembert, egy politikai pártnak egyik elnökét felruházni olyan hatósági ' funkcióval, amelynek alapján neki joga van intézkedni és az öszszes pártokkar szemben előnyt tud szerezni magának (Propper Sándor: A postának parancsol!) ez legalább is hibás, téves és elítélendő eljárás volt. Rá akarok mutatni ezzel kapcsolatban arra is, hogy míg a hatóság a falragasztilalmat az ellenzéki pártoknál a legszigorúbban veszi, ezzel szemben a kormánypártiaknak,nemcsak azt engedi meg, hogy olyan plakátokat és cédulákat ragaszthassanak ki, amelyeket az előzetes cenzúra nem engedélyezett, hanem olyanokat is ragaszthatnak ki, amelyek nyomtatására a tilalom már érvénybe lépett. Tudomásunk van arról is, hogy egy újabb ilyen plakátot nyomnak, amelyet valószínűleg ismét ki fognak ragasztani, és megtörténik majd az, ami a napokban történt, hogy amidőn az egyik választópolgár az ilyen, a rendelet és törvény ellen vétő plakátragasztókat előállíttatta a Bajza-utcai őrszobára, nem az illető plakátragasztókkal széniben indítottak eljárást, hanem az illető feljelentő ellen, megvádolván őt azzal, hogy mit akadályozza ezeket az embereket munkájukban. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Egy olyan esetben, amidőn a törvény két évig terjedhető elzárást ír elő

3 ilyen módon, ilyen egyoldalúan kezeli a hatóság ezeket az ügyeket. Szükségesnek tartottam,, hogy ezt a körülményt itt a nyilvánosság előtt leszögezzem és rámutassak arra, hogy amikor a fővárosi választásokat kiírják, ugyanakkor lehetetlenné kívánják tenni azt, hogy a választópolgárok törvényben biztosított jogaikkal élhessenek is, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) lehetetlenné kívánják tenni azok, akik , tisztában vannak azzal, hogy a főváros