Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-441

Az országgyűlés képviselőházának khlkonstruálásáról van szó, amely kérdések feltételezik azt, hogy az illetők egész életükben ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak, kérem a t. Házat, méltóztassék ezeket az általam fel; olvasott szavakat törölni s a kereskedelmi miniszterre bízni, hogy az energiagazdasági tanács tagjait milyen szakférfiak sorából jelölje ki. (Helyeslés a jobboldalon.) Második indítványom az volna, hogy e szakasz 6. bekezdése teljes egészében töröltessék. Minthogy a miniszter minden a törvény végrehajtásával kapcsolatos ténykedésében rendelettel intézkedik, az adminisztráció lehetetlenné válik, ha minden rendeletét előbb a tanács elé kell vinnie. Hiszen a törvény éppen azért provideál egy ilyen országos energiagazdasági tanácsot, hogy véleményező szerve legyen szakkérdésekben a miniszternek. Nem képzelhető el tehát, hogy a miniszter fontosabb és elvi jelentőségű kérdésekben egyedül döntsön és maga vállalja a felelősséget, amikor ilyen véleményező szerv, az energiagazdasági tanács, rendelkezésére áll. Kétségtelen tehát, hogy a gyakorlatban a miniszter minden egyes esetben a tanács véleményével összhangban fog dönteni. Azonban törvényben kimondani, hogy a kereskedelmi miniszter nem adhat ki semmiféle rendeletet, mielőtt a tanácsot eziránt meg nem hallgatta, ez a miniszteri hatáskörnek olyan megkötése volna, amely legalább is^ szokatlan az eddigi törvények kodifikálásánál és igen kérném, méltóztassék e bekezdés törléséhez, amely bekezdést a bizottság toldott be a törvényjavaslatba, hozzájárulni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Gáspárdy Elemér! Elnök: A képviselő úr nincs itt. Töröltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs senki felírva! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, ez a szakasz megérdemli, hogy pár szóval foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Megmondom álláspontomat, amely először bontakozott ki bennem. Tulajdonképpen elfogadtam volna azt az állásüontot, hogy ezekkel a kérdésekkel, mint a gazdasági élet egyéb területével is az ipartanácsból alakított bizottság foglalkozzék. Sok indokot tudnék felhozni e mellett. Az ipartanács ilyen javaslatot tett is. Később azonban meggyőztek arról, hogy ezek a kérdések a legtöbb esetben elsősorban szakkérdések, de másodsorban olyan elbírálást igényelnek, hofv a legtöbb esetben az érdekeken felülálló szaktestületnek kell ezekben a,

f kérdésekben állást foglalnia. A gazdasági érdekképviseletnek kihagyását ezen az alapon kérem, nem azért, mintha nem szívesen és nem örömmel látnám őket. Mégis azonban azt hiszem, hogy ennek a tanácsnak szakférfiakból kell állnia, de semmi sem zárja ki, hogy én a gazdasági érdekképviseletek köréből ne vegyem azt, aki a leghivatottabb és legalkalmasabb. Ha viszont a gazdasági érdekképviseleteket itt nagyon kifejezésre juttatjuk, mindig szemrehányással fogunk találkozni, hogy azok a kérdések nem tárgyilagosan bíráltainak el. Ennek alánján az előadó úr indítványát elfogadom és ugyancsak mellőzni kérem az utolsó bekezdést, mert hiszen, ha ilyen tanács van, a dolgok természetes rendje szerint a miniszter meghallgathatja, de végeredményben ülése 1930 november 27-én, csütörtökön. 103 a miniszternek nem lehet előírni, a miniszteri felelősség elvénél fogva sem, hogy kötelezve legyen minden egyes esetben, minden rendelete és minden intézkedése előtt folytonosan ilyen szervhez menni. (Helyeslés.) Azt hiszem, megnyugodhatik mindenki, hogy az így alakult tanács igen szépen és jól meg fog felelni céljának. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Méltóztassanak hozzájárulni, hogy a szakaszt bekezdésenként tegyem fel szavazásra.^ (Helyeslés.) Az első bekezdés meg nem támadtatván, «azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben áll az előadó úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben az előadó úr indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadja el, így tehát az előadó úr indítványát jelentem ki elfogadottnak. A 3., 4. és 5, bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 6. bekezdéssel szemben az előadó úr törlési indítványt adott be. Kérdem a ,t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr törlési indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveggel szemben az előadó úr törlési indítványát fogadta el. Következik a 60. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 60. §-t). — Az előadó úr kíván szólni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A 60. § intézkedik a jogviták esetében dönteni hivatott szakbíróság felállítása iránt. A tanácsban, amely öt tagból áll, az elnöknek jogi kvalifikációval kell bírnia, a tanács négy tagjának pedig szakembernek kell lenniök, akik abból a 35 nevet tartalmazó névsorból jelölendők ki, amelyet a kereskedelemügyi miniszter állít össze. Miután a törvényjavaslat értelmében a tanácsba mindenik fél csak egy-egy tagot jelölhet, míg a másik két tagot a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki a bíróságba, felmerült a bizottsági tárgyalás során az az aggály, hogy a; fogyasztóérdekeltség vagy a vállalkozóérdekeltség kisebbségben lehet, ha a kereskedelemügyi miniszter által kijelölt két tag, valamint az elnök a bíróságban esetleg egy oldalról lesz jelölve. Miután ez az aggály kétségtelenül fennáll és miután kétségtelenül indokoltabb, hogyrnind a két fél maga jelölje ki azokat a szakférfiakat, akiknek döntésére akarja bízni vitás ügyének elbírálását, bátor vagyok javasolni, hogy az 1. bekezdés második és harmadik mondata helyett a következő szöveg Írassék: «A tanácsba mindkét fél két-két tagot jelöl ki, ezek közül 'legalább egyet-egyet a kereskedelemügyi miniszter által kinevezett 35 tagú állandó bírói testület mérnöki képesítésű tagjai közül. A tanács elnökét az állandó bírói testület elnöke jelöli ki, a testület jogi képesítésű tagjai közül.» Ezzel lehetővé válik, íhogy az érdekelt felek szabadon választhassák meg az ügyükben dönteni hivatott szakbírót. Ez a módosítás tulajdonképpen a választott bírósági eljárást kodifikálja ennél a szakbíróságnál is. Ugyancsak javaslom, a precizitás kedvéért, az 5. bekezdés tizennegyedik sorában az «idejében» szó után következő rész helyébe a következő szavak beiktatását: «számításba vett energiaszolgáltatási önköltségek időközi változása megokolttá teszi.» Ez a bekezdés ugyanis az iránt tartalmaz általános elveket, hogy a