Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-441

Az országgyűlés képviselőházának Ukl. ülése 1930 november 27-én, csütörtökön. 91 pókra fektetni. Nem állítom azt sem, hogy ez a törvényjavaslat ezt a kérdést a maga kom­plexumában laz^ egész vonalon jól és helyesen oldja meg. A kérdés sokkal összetettebb, mint­sem valaki azt arrogálhatná magának, hogy ma ezt a kérdést az egész vonalon megoldja. Mi a legjobbat akarjuk s az élet meg fogja mutatni, hogy hol vannak hiányai ennek a törvénynek. T)e egyszer el kellett oda jutnunk, hogy egységes elgondolás, egységes terv sze­rint a gazdasági életet abba a helyzetbe juttas­suk, hogy azokat az erőforrásokat, amelyek itt vannak és rendelkezésre állnak, de amelyeket semmiféle más módon kihasználni nem tudunk, igenis, beállítsuk a gazdasági élet szolgálatába. Aláhúzom azonban és ezt képviselőtársam­mal szemben is, s mindenkivel szemben is vitatom, hogy ennek r a törvénynek soha nem volt célja és nem vállalom azt a célt, hogy egyes vállalatok érdekeit alkarja szolgálni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közé­pen") Ellenkezőleg. Ezen a törvényjavaslaton át a vállalatokat helyes irányba akarjuk te­relni, hogy megtalálva a maguk méltányos hasznát, de jól felfogva az egyetemes érdeket, vigyük megoldásra ezt a kérdést. (Élénk he­lyeslés a .jobboldalon és a középen.) Ez döntő problémája lesz gazdasági életünknek is, s az az állam fogja a versenyben a helyét meg­állni, amely a legjobb és a legolcsóbb ener­giát fogja szolgáltatni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha már mánkét a természet megfosztott természetes energia­forrásainktól, használjuk ki azt, ami meg­van. Minthogy én azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, ezért ké­rem, hogy a törvényjavaslatot általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senki­nek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tár­gyalt törvényjavaslatot, a bizottság szövege­zésében, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjaiul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául ^ elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr felolvassa a törvényjavaslat címét. Perlaki György jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és az 1. §-át, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 2. §-t). Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: öt perc szünetet kérnék. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Követ­kezik a 2. §. Kérem annak felolvasását. Pakots József jegyző (olvassa a 2—5. ,§-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 6. §-t): Taikách Géza!^ Takách Géza: T. Ház! Indítványozom a 6. §-hoz: a második bekezdés^ í>. sorában az «annak üzemét zavaró közelségében» szavak helyett írassék a «közelében» szó. T. Ház! Nem a közelség zavar, hanem a iváltakozóáram némely tulajdonságai folytán előálló másodlagos hatások zavarnak. Azt, hogy a zavarás milyen közelségben következik be, esetenként kell számítás útján megállapítani. Azonfelül pedig megvan a lehetősége, hogy bi­zonyos berendezésekkel és eljárásokkal e za­varó hatás kiküszöböltessék. Ekkor tehát e kö­zelség már nem lesz zavaró. Egyébként sem az építtető dönti el, hogy mikor áll be az a zavaró közelség, hanem ez a hatóság feladata. Ezért kell az említett szavakat törölni. Végül logikai képtelenséget látok a szöve­gezésiben, mert a kereskedelemügyi miniszter sem adhat engedélyt arra, hogy zavaró közel­ségiben épüljön a vezeték. Ezért tisztelettel ké­rem indítványom elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Az indítványt elfogadásra ajánlom. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak^e Dukai Takách Géza képviselő úr indítványát az eredeti szöveggel szemben elfogadni. (Igen!) A Ház a 6. §-t Dukai Takách Géza képviselő úr módosításával fogadta el. Következik a 7. §. Kérem annak felolva­sását. Pakots József jegyző (olvassa a szakaszt): Az előadó úr kíván szólni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A 7. §-nál két módosító indítványom van, még­pedig a következők: Az első bekezdés végére pótlólag illesztes­sék ez a mondat: «Bejelentés alá esik a saját használatú villamosúm olyan bővítése is, amelynek foly­tán annak teljesítőképessége vagv eléri az 500 kilovoltampère-t, vagy legalább 500 kilovolt­ampère-rel növekedik.» Ez észszerű kiegészítése a bekezdés első mondatának. Enélkül bármekkora villamos­művet bejelentés nélkül lehetne létesíteni oly­módon, hogy az első 500 kilovoltampère-en aluli kiépítés után tetszőlegesen bőivítenék. Második indítványom e szakasz második bekezdésének utolsó [mondatára vonatkozik. Ja­vasolni bátorkodom, hogy az utolsó mondat szövegeztessék át a következőképpen: «Ez alól a kötelezettség alól a kereskedelem­ügyi miniszter indokolt esetben felmentést adhat.» Ez tisztán stiláris módosítás, amely a lé­nyeget egyáltalán nem érinti. Kérem, indítvá­nyaim elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Gáspárdy Elemér! Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! Tisz­telettel javaslom, hogy a 7. § első bekezdésé­nek első sorában a «kilowatt» szó helyett íras­sék a kilovoltampèr-nyi» szó. Szakemberek megállapítása szerint ugyanis ez a kitétel he­lyesebb. A villamosenergiát fejlesztő gépek teljesítőképességét általában kilovoltampè­rekben (kVA) adják meg. A fejlesztett, illető­leg a fogyasztó által felvett energia nagysá­gát valóban kilowattal (kW) fejezzük ki, ille-. tőleg mennyiségét kilowatt-órákban (kWó) mérjük. Semmi esetre sem szabad azonban ösz­szetéveszteni a hajtómotor, — viziturbina, gőz­gép, robbanómotor — teljesítőképességét az áramfejlesztőgép teljesítőképességével. E pa­ragrafusban csak az utóbbiról lehet szó. A hajtómotor lehet sokkal nagyobb és rendszerint lóerőkben kifejezett teljesítőképességének talán csak egy törtrészét használják fel villamos­energia fejlesztésére. A paragrafus csak a villamosgépre, a generátorra vonatkozik. 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom