Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-426
58 Az országgyűlés képviselőházának * Több ablak kell a nagyra, mint a kicsire!) Mindig a ház alapterülete a fontos és miután több és nagyobb alapterületen épülnek a kis házak, enniek következtében több földmunkához, több tetőszerkezethez és így több ácsmunkához jutnak az ácsok és a földmunkások. A kincstár a szövetkezet által kibocsátott kötvények tőke- és kamatszolgálatáért — miként már említeni bátor voltam — a kötvénytulajdonosokkal szemben garanciát vállai és ez a garanciavállalás képezi tulajdonképpen tengelyét az egész hitelakciónak, mert hiszen — miként már előbb is bátor voltam említeni — ezek a kötvények oly kölcsönök alapján bocsáttatnak k-i, amelyek messze felülmúlják a rendes bankszerűleg nyújtható kölcsönök mérvét és mivel pedig a kölcsönök annuitása tekintetében is — éppen ezen akciónak sikere érdekében — nem lehet azokra a szigorú bankszabályokat alkalmazni, mint" amilyen szabályokat egyéb hasonló kölcsönökkel alkalmaznak, r ennek következtében tehát ezen garancia nélkül a kibocsátott kötvényeket szinte lehetetlen, vagy pedig csak igen nehezen lehetett volna elhelyezni. (Gál Jenő: Hol van elhelyezve 1 ?) A ( szövetkezet kötvényei óvadékképesekké nyilváníttatnak, amiáltal alkalmasakká válnak arra, hogy ásókban az állam, valamint a községek, vagy a hitbizományok és letétek pénzei, továbbá a gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözőleg helyeztessenek el. A hitelakció altruisztikus jellegére való tekintettel biztosítja a javaslat a szövetkezet részére mindazokat a jogokat, amelyek már az Országos Központi Hitelszövetkezetnek is törvényileg biztosítva vannak a kölcsönkövetelések érvényesítése tekintetében. A kincstár a szövetkezet által kibocsátott kötvényekből nyomban az emisszió után 3 millió pengő értékű pakettet át fog venni a Pénzintézeti Központ útján és egyszersmind a Pénzintézeti Központ révén gosdoskodik arról, hogy a korábban kibocsátott hasonló hitelekből visszafolyó tőkékből veszteségi tartalékalap létesíttessék. Az az Öszszeg, amely korábban kihelyeztetett, 1930 szeptember 30-án 18,304.512 pengőt tett ki (Gál Jenő: Ezt most elveszik erre a célra!) Nem, t. képviselőtársam, nem is vehetik el erre a célra annál kevésbbé, mert hiszen köztudomású, hogy ez az összeg, ez a 18 millió pengő évről-évre fog lassanként visszafolyni és ennek csak tőkéjét tartja ott a kincstár veszteségi tartalékként. (Gál Jenő: Elveszik ide a szövetkezetbe!) Nem veszik el, csak ez a befolyó összeg veszteségi tartalékként fog szerepelni. (Rothenstein Mór: Csak elvonják!) Az államkincstárnak a szövetkezetnél vállalt nagy érdekeltségére való tekintettel szükséges, hogy a szövetkezet működése teljes mértékben állami felügyelet alá helyeztessék, (Gál Jenő: És esy új állás kreáltassék!) ennek folytán az állam oda egy delegáltat küld ki. (Jánossy Gábor: Dehogy új állás, hiszen elég ember van minden állásra! — Baracs Marcell: Elég pénz van mindennek a dotálására! — Jánossy Gábor: Bár minden embert foglalkoztatni lehetne. — Zaj. — Elnök csenget.) A szövetkezetnek a bankcsoporttal létesített megállapodás szerint különböző adó- és illetékkedvezményeket biztosít a törvényjavaslat. Az építési akció sikerének előmozdítása szempontjából az építtetők részére, amennyiben a lakóiházukat 1933. év végéig lakható állapotba helyezik, 30 évi rendkívüli ideiglenes házadónientességet biztosít a törvény, amely adómentességet a 20 évi törlesztési időre még a községi pótadóra is ki kívánja terjesztőin. Abból a célból, hogy a közszolgálati alkalmáéi?, ülése 1930 október 28-án, kedden. I zottak és nyugdíjasok részére az építkezési kölcsön megszerzése megkönnyíttessék, szükségessé vált, hogy a törvényjavaslat a lakáspénzek lekötésére vonatkozó 1908 : LXI. te. G. §-ának részleges módosítását is elrendelje, mi| vei köztudomású, hogy a köztisztviselők^ részére csak az 1912 : XLV. te, tehát egy későbbi törvény, hatályba lépése után engedélyeztetett a lakbérnyugdíj. Ennek következtében most módosítani kellett az 1908. évi törvényt, | hogy a nyugdíjak is leköthetők legyenek erre | a célra. A pénzügyi bizottság ezen a javaslaton a következő módosításokat ajánlotta elfogadásra a t. Háznak: A 2. § első bekezdésének harmadik sorában Gaal Gaston indítványára a «vagy» szó után «bármely foglalkozású» szavak is beiktattatnak. Ezt azért kívánta a t. képviselőtársam beiktattatni, hogy világosabban kitűnjék, hogy nemcsak a köztisztviselők és magánalkalmazottak, hanem más egyéb építtetők is, akiknek megfelelő^ garnoiájuk van, hozzájuthatnak ehhez az építési kölcsönhöz. Ugyancsak a 2. §-ban Ugrón Gábor t. képviselőtársam indítványára új bekezdés vétetett fel a következő szöveggel (olvassa): «Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy kivéteI lesen és méltánylást érdemlő esetekben a köl• csőn felvételét engedélyezhesse az (1) bekezdésben jelzett olyan épületek megszerzésére is, amelyeknek az építése a jelen törvény életbelépése után vette kezdetét.» Ezt a,z indítványát azzal indokolta a t. képviselőtársam, hogy lesznek olyan egyének is, akik e törvény életbelépte után fognak építeni családi épületeket, de nem jogosultak arra, hogy ebben a kölcson' ben részesülhessenek, ha azonban olyan egyének veszik át ezeket a törvény életbelépése ! után épült családi házakat, akik a törvénynek megfelelő előfeltételekkel rendelkeznek, hogy azokra is kiterjesztessenek a kölcsönből eredő előnyök. Meg kívánom jegyezni, t. Képviselőház, hogy ezek a módosítások, amelyek ott, a bizottsági teremben a tárgyalás alatt csak nevelj nyészve történtek, most rendszeres formába öntettek, ennek következtében majd a részletes tárgyalás során leszek bátor beterjeszteni azt a helyes szöveget, amely már végleges lesz. Ezekben voltam bátor a törvényjavaslatot ; általánosságban ismertetni s tisztelettel kérem 2L r Képviselőházat, méltóztassék azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbI felől.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Ez a javaslat alkalmas volna arra, hogy a gazdasági kérdések megbírálásával felrázza ezt a Házat abból a közönyéből, amelyben tespedve, — mióta j csak a nyári szünet után újra összeültünk — j valósággal el kell vesznie. Lethargia, unottság mutatkozik, holott a gazdasági helyzet tűrhetetlensége kötelességévé tenné ennek a i H áznak, íhogy minden kérdés félretételével j foglalkozzunk azzal, miképpen lehet kijutni í abból a pénzügyi és gazdasági debacle-ből, amelybe bele kell fulladnia az ország minden dolgozó rétegének. A mélyen t, pénzügyminiszter úr idehoz egy törvényi avaslatot, amelynek kijelentett • célja az építkezések előmozdítása. Mindenkinek tapsolnia kellene, hogy az építkezések elői mozdítása végre napirendre került és munkát I fog kapni minden iparág, amely az építkezés ' szolgálatában áll. Aki azonban belenéz ezekbe