Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-426
Az országgyűlés képviselőházának k2 lassú szaporulatából látjuk, még nem olyan jelentőségű, hogy abból nagyobb hosszúlejáratú kölcsönök alakíttassanak. így tehát az építkezések terén továbbra is a külföldre vagyunk utalva hosszúlejáratú kölcsönök tekintetében. Sajnos azonban, tudjuk, hogy a külföld, különösen házépítésre hosszúlejáratú kölcsönt vagy egyáltalában nem, vagy pedig oly súlyos feltételek mellett bocsát rendelkezésünkre, amely feltételek mellett az építkezés már rentábilisnak egyáltalán nem mondható. Ilyen és ehhez hasonló helyzetben volt az ország a háborút követő esztendőkben is és ez kényszerítette a kormányt már 1923-ban arra, hogy valamiképpen az építtetők hóna alá nyúljon s ekkor bocsátotta rendelkezésre 1923-ban azt az 50 milliárd papírkorona összeget, amely kölcsön kibocsátásával... (Gaal Gaston: Mi is szeretnénk hallani!) T. képviselőtársam, méltóztassék talán csendet kérni, hiszen eléggé erős hangon beszélek. Mondom, t. Ház, a mai helyzethez hasonló rendkívüli körülmények voltak azok, amelyek már 1923 ban kényszerítették a kormányt arra, hogy az építtetőknek segítséget nyújtson és abban, az időiben 50 milliárd papírkorona összeget bocsátott egy hitelakcióval az építkezők megsegítésére. De ugyanakkor szinte kötelezte a nagyobb pénzintézeteket, iparvállalatokat és kereskedelmi vállalatokat arra, hogy az építkezéseket ennek a hitelnek igénybevétele mellett megindítsák. Majd az ezen akció befejezése után fennmaradt összegekből a kormány megindította az úgynevezett családi házépítési akciót, amelyet leginkább köztisztviselőknek nyújtott, annyival is inkább, mivel a köztisztviselők lakbérének lekötése a törlesztési összegek biztosítására szolgált. De már ebbe a családi házépítési akcióba bevont egyéb építtetőket sőt köztestületeket is és erre a célra az ötvenmilliárd papírkoronából fennmaradt összegen és a korábban kihelyezett kölcsönökből visszatérülő tőke és kamatfizetéseken kívül 1924. év végéig még 2,780.000 pengőt bocsátott a kormány a beruházási összegekből ezen hitelakció céljára. Ezzel párhuzamosan ugyancsak a beruházási programm keretében megindult a bérházépítkezési akció is, amelyre 1926-tól kezdődőleg további 13,140.000 pengő hitelkeretet biztosított a kormány az építtetők részére. 1923-tól kezdődőleg tehát tőkében 19,920.000 pengő tőkeösszeget fordított a hitelakció támogatására, de ugyanakkor erre a célra fordította a visszatérülő tőketörlesztési és kamatösszegeket is, amelyek újból és újból kihelyeztettek és az újbóli kihelyezések révén, az előbb említett 19 milliót meghaladó összeg 31 millió pengőre emelkedett és ebből a hiteltámogatásból 1929. év végéig 5728 lakás volt az eredmény. Köztudomású, hogy miután az 1929/30 % évi költségvetésben már az úgynevezett beruházási Tirogramm támogatására nem lehetett nagyobb összegeket rendelkezésre . bocsátani, a^ lakásépítési hiteltámogatás már szünetelt és csak arra a szűk körre szorítkozott, amelyet a tisztviselői családi házépítkezésekre fordíthattak, azokkal az összegekkel, amelyek a korábban kihelyezett tőkék tőketörlesztése és kamata címén visszafolytak. Ez a keret azonban igen szűknek bizonyult és ez az oka annak, hogy a családi ház építkezési tevékenység az utóbbi időben majdnem szünetelt. Ilyen körülmények között kereste a pénzügyi kormányzat annak lehetőségét, hogy a hazai pénzintézetekkel kapcsolatban megoldást keressen a hitel tekintetében. A pénzügyi kor. ülése 1930 október 28-án, kedden. 57 mány ezen kísérlete sikerre is vezetett. így jött létre a budapesti emissziós pénzintézetekből alakult bankcsoporttal az a megegyezés, amelynek következménye volt, hogy az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet felállítható volt. Ez a hitelszövetkezet 30 millió pengő kölcsönt bocsát az építtetők rendelkezésére 90%-qs árfolyammal az építendő objektum becsértékének 60%-a erejéig, amelynek évi annuitása 9'6%-ot tesz ki, a kölcsön húsz' év alatt teljes összegében visszafizettetik. Ezeket a kölosönöJcet a felek stornódíj nélkül a húszévi idő bevárása előtt bármikor visszafizethetik akár készpénzben, akár a hitelszövetkezet által kibocsátott kötvényekkel. A kölcsönök alapján és azok névértéke erejéig a szövetkezet aranypengőről szóló, 20 év alatt sorsolás útján törlesztendő 7%-os kötvényeket bocsát ki és ezeket a kötvényeket az alapító bankcsoportok mindjárt az emisszió befejezése után teljes egészében átveszik. Az építkezési akció sikere érdekében lehetőséget kellett talákii arra is, hogy az építtetők az eddigi bankszerüleg nyújtható kölcsönösszeget meghaladó összeget kaphassanak kölcsönben, de ugyanakikor gondoskodni kellett arról is, hogy miután a hitelt nyújtó pénzintézetek az ilyen aránylag jelentékeny tőkéket hosszú időre saját mobilitásuk veszélyeztetése nélkül nem nélkülözhetnek, ennélfogva a _ pénzügyminiszter t úr a minisztertanács hozzájárulásával a kötvényszolgáltatás garantálását, egy bizonyos veszteségi alap létesítését, a kötvények bizonyos mennyiségének átvételét és végül pedig a szövetkezettel szemben adó- és illetékkedvezményeket helyezett kilátásba, amelyekre vonatkozólag természetesen törvényhozási intézkedések szükségesek, amely intézkedéseket magábanfoglal az előttünk fekvő törvényjavaslat. De megjegyezni kívánom t. Ház, hogy ezen hitelakcióból körülbelül 3 millió pengő összeg erejéig a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet is segélyezni kívánja a kormány. A törvényjavaslat főbb vonatkozásokban a következő intézkedéseket tartalmazza. Miután az egész akció megindítását szociális szempontok tették indokolttá, ennek következtében a törvényjavaslat — a bérházépítések teljes kikapcsolásával — kizárólag csak családi házakra és családi ház jellegű társasházak építésére... (Bárdos Ferenc: Ebből a pár garasból úgysem lehetne bérházat építeni.) Azért t. képviselőtársam azt említem, hogy bérházépítésre nem terjeszkedik ki, (Bárdos Ferenc: Nem is lehet!) hanem családi házak és családi társasházak építésére kívánja a kormány, illetve• a szövetkezet ezeket az összegeket fordítani és különösen abból a célból kívánja házak építésére fordítani, mert tudvalevő, hogy a családi házak építésénél nagyobb mértékben lehet foglalkoztatni a különböző ipari munkásságot, tehát a munkanélküliséget is szélesebb alapon lehet így enyhíteni. (Gál Jenő: Miért lehet? Kis építkezésnél nagyobb mértékben tudják foglalkoztatni az iparosokat?) Többféle munkát tud a kisépítkezéseknél kiadni... (Gál Jenő: Miért?) Azért, mert több tetőszerkezet épül kisebb házakra, mint egy nagyobb, többemeletes házra, miután pedig apró épületek lesznek, tehát az ácsok, is több munkaalkalomhoz jutnak, mintha csak egy-egy nagy emeletes épület készül. (Gál Jenő: Na, már ne méltóztassék ilyet mondani!) Méltóztassék megengedni, hogy ezt bizonyos mértékben mint hozzáértő ember is mondhassam. (Gál Jenő: A nagy ház több munkát ad.) A nagy haß építése talán több kőművesnek és asztalosnak ad mindig munkát... (Gál Jenő:
