Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-426

Az országgyűlés képviselőházának 4-26. ülése 1930 október 28-án, kedden. 53 mert a községek számláira a kormány nem gondoskodott ideiében hosszúlejáratú kölesönökről, aminek következtében a község éppúgy, mint egy eladósodott ember, egyik váltót a másik után írja alá és az .a szomorú, de a mellett komikus eset is előfordult, hogy legutóbb a község egyik váltóját csak úgy fogadta el egy pénzintézet, hogy azért a helybeli ref orrhá^ tus egyház^ presbitériuma állt jót. Olyan váltó is van tehát már forgalomban, amelyet a községi elöljáróságon kívül az ugyanabban a községben lévő református egyház presbitériuma is aláírt. Szégyen ilyen dolgokat még csak hallani is, szégyenérzet fogja el az embert, hogy ennyi nemtörődömség övezi a községi háztartási ügyeket. De továbbmegyek, t. Képviselőház! Könnyű pártértekezleteken, különösen pedig olyan pártértekezleten, ahol a jelenlévők egytől egyig elfogultak a pártvezér iránt, ellenmondás nélkül programmokat adni. De ha arra gondolnak az igen t. többségi párti képviselő urak, hogy mi van künn a perifériákon, 'akkor ilyen kormánynyilatkozat után a felszólalások özöne kellene, hogy következzék. Felhívom a pénzügyminiszter úr figyelmét, — mert azt hiszem, nincs tudomása róla — hogy például Bihar vármegyében Berettyóújfalu nagyközségben a magánember 'aziáirt nem kaphat semmi néven nevezendő kölcsönt, mert 1922-ben és 1923-ban tagosítási munkálatokat hajtottak végre és szégyene a kormánynak, de szégyene e mindnyájunknak, hogy hét esztendő elmultával is ott olyanok az állapotok, hogy sem a telekkönyv nincs átalakítva, sem pedig a kataszter nincs rendbehozva. Hét év multán is mindenki az után a föld után fizeti az adót és mindenki csak arra a földre kérhet kölcsönt, amely hét évvel ezelőtt volt a birtokában. Ez teljesen abszurdum. A miniszter úrnak, mint pénzügyminiszternek, legjobban kell tudnia, hogyha valaki valamelyik intézettől kölcsönt kér, az első dolosr, hogy a telekkönyv iránt érdeklődik oénzintézet. De ennek a községnek tízezer lakosa nem tud telekkönyvet produkálni, mert a tagosítás! munkálatok után ^ is a telekkönyv még a régi, a hét év előtti állapotot tükrözi vissza. Ennek következtében egyetlen pénzintézet egvetlen b er ettyóúj falusi polgárral szóba sem áll kölcsön tekintetében. Mit tesz ilvenkor egy képviselő, aki ennek hallatáira közvetíteni kíván? Mindkét miniszter úrhoz, a pénzügyminiszter úrhoz és az igazságügyminiszter úrhoz is annak rendje és módja szerint előterjesztéssel éltem és mély sajnálattal kell konstatálnom itt a nyilvánosság színe előtt, hogy a pénzügyminisztérium részéről ebben a tekintetben, tehát a^ kataszteri munkálatok gyors befejezése érdekében intézkedés nem történt és én, mint képviselő arra vagyok kényszerítve, hoo-v ezt most már a nyilvánosság elé hozzam. Az igazságügyminiszter úr hasonlóképpen nem intézkedett a telekkönyvek átalakítása tekintetében, úgyhogy — mondom botrányos téllapot van Bihar megye jelenlegi székhelyén, hogy mindenki a hét év előtti birtoka után kivetett adókat fizeti, vagy nem fizeti és mindenki csak a hét év előtti telekkönyvet thidja felmutatni. ha kölcsönt akar kérni. Komikus esetek állanak ebből kifolyólag elő. Ha valaki közben eladja a földjét, még nagyobb a zűrzavar. Hogy egy konkrét esetet mondjak, egy Nagy Ferenc nevű -parasztgazdának a, tagosítás előtt hét hold földje volt, különböző dűlőkben. Ehelyett a tagosítás alkalmával kapott öt katasztrális holdat és 600 négyszögölet. Ez az öt katasztrális hold és 600 négyszögöl azonban ezelőtt hét évvel egy Kis Imre nevű gazda nevén volt és, sajnos, ma hét év után is Kis Imre nevén áll ugyanez az öt katasztrális hold. Ámde közben — tulajdonjogával szabadon rendelkezvén — ez a Nagy Ferenc nevű parasztgazda az öt katasztrális holdból eladott hlátrom katasztrális holdat és hogy át lehessen írni az egyik gazdáról a másik gazdára a telekkönyvet, alá kell írnia a szerződést még a hét év előtti tulajdonosnak is, mert a telekkönyvben még miindig ő szerepel tulajdonos gyanánt és csak az ő beleegyezésével lehet itt a tulajdonjogot átruházni. Ez az egyik fajta, amikor birtokeladáisról van szó; a másik fajta eset az adó. Nem tudom, nem jelentette-e az igen t. pénzügyminiszter úrnak a debreceni pénzügyigazgató, hogy Berettyóújfaluban képtelenek adót fizetni, mert mindenki a hét év előtti birtoka után kiállított adókönyvvel rendelkezik. Vagy több, vagy kevesebb a birtoka már azóta, mert a legtöbb esetben nem maradt ugyanolyan terjedelmű a birtok a tagosítás következtében. Ezért azután általános a zűrzavar az adófizetés tekintetében, nem folynak be az adóbevételek. Erről tudnia kell az igen t. pénzügyminiszter úrnak, kell hogy jelentette légyen ezt a debreceni pénzügy igazgató és ennek dacára nem történik semmi, nem intézkedik sem az igazságügyminiszter úr a telekkönyvek tekintetében sem a pénzügyminiszter úr a kataszter tekintetében. Ilyen körülmények között hiába méltóztatnak az egységespiáort értekezletén a maguk számára a bizalmat megszavaztatni, kint az országban erről mint égbekiáltó igazságtalanságról folyik a beszéd a falu alján és ha hallaná az igen t. pénzügyminiszter úr ezeket az elkeseredett kifakadásokat, akkor csodálkozna azon, hogyan tudok olyan erős hangfogót tenni mai felszólalásomra és mennyire tudom magáimat fékezni, hogy nem használok erősebb kifejezéseket, T. Képviselőház ! Amint említettem, virágzó gazdag község volt ez előtt néhány évvel, most pedig a tönk szélén álló és tizennégy függő kölcsönnel, tizennégy váltóval rendelkező község Berettyóújfalu, Bihar megye jelenlegi székhelye. Annak idején óva figyelmeztettem a kormányt, hogy e csonka megyék közigazgatásig elhatárolásánál vigyázzon. Magam jóformán szülőfalum ellen javasoltam, hogy Bihar megyét mai - csonkaságában ne méltóztassanak fenntartani, hanem méltóztassanak azt átmenetileg és ideiglenesen Haidu vármegyével közigazgatásilag egyesíteni. Nekünk nem volt szükségünk arra, hogy Berettyóújfaluból a kormány vármegyei székhelyet csináljon; nem kértük. Megelégedtünk volna azzal, ha Debrecen lett volna a két vármegye közös székhelye. Elnök: Képviselő úr, tessék a tárgy mellett maradni. Szilágyi Lajos: Igyekszem összefüggésbe hozni, a napirenden lévő vármegyei kölcsönkétvények sorsával ezt a kérdést, mert nézetem szerint itt annak idején a vármegyék nevében felvett törlesztéses kölcsönöknél történt a hiba, hogy azokkal^ egyidejűleg nem méltóztattak a községek számára is törlesztéses kölcsönökről gondoskodni. Könnyű azt elrendelni egy községnél, hogy legyen villanyvilágítás, legyen járda, legyen állami polgári iskola, n legyen tanfelügyelői lakás, a tanfelÜP-velő számára hivatal, legyen gazdasági népiskola, a mellett tessék segíteni a református polgárig leányiskolát, tessék magára venni a református elemi iskola építési kölcsönének 9*