Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

32 Az országgyűlés képviselőházának vetkezik a határozathozatal. Kérdem a 1 Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Konkoly Thege Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik Farkas István országgyűlési képviselő úr újabb mentelmi ügye. Kérem az előadó urat, szíveskedjék azt ismertetni. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3700/1930. f. ü. sz. alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte

; mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 4850/1/1930. számú megkeresése szerint a «Népszava» című politikai napilap 1929.

; évi december hó 22. napján kiadott 292. számában «Munkában a kurzusi sajtószabadság» felirat alatt megjelent hírlapi közlemény miatt ellene eljárást indított. A cikk tartalma és annak inkriminált része a következőket tartalmazza: «Minthogy pedig azok az írok, akik a Toll című lapban nyilvánították véleményüket, az igazságot keresték, nem tehették azt, hogy ennek az irodalmi lapnak a hasábjain dicshimnuszokat zengjenek a Bethlen-kormányzat kultúr- és egyéb Rolitikájáról. Mi sem természetesebb, hogy Bethlenek ezt a lehető legsúlyosabb bűnnek tekintették és nem vonakodtak ezért a maguk módján megtorlással élni. A Bethlen-kormány megsértődött tagjai egészen rendjén valónak tartják, hogy személyi megorrolásukat a kezük közé került közhatalom eszközeivel juttassák kifejezésre és hogy rosszallásukat hatósági végzések formájában éreztessék azokkal, akik igazságot kerestek és igazságot mondtak. A Toll írói a magyar irodalom és művészet bajai között elsősorban a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének hiányát emlegették. A Bethlen-kormány, íme, bizonyítékot szolgáltat emellett a vélemény mellett és megerősíti azt ia megállapítást, hogy Magyarországon nincs szabad vélemény és hogy Bethlenéknek sikerült annyira visszacsinálni a^ 48-as időik szellemét, hogy immár tettekkel és végzésekkel dokumentálják az ő külön sajtójogukat, a maguk szellemében és a gyakorlatban megkonstruálták a maguk egyszakaszosát, amely így szól: Igazat írni nem szabad.» A cikk egész tartalma, de különösen annak idézett r része az 1921. évi III. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tünteti fel. A szóbanfargó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap .felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, r

hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függeszsze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Minthogy senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, 425. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva a Ház Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik Farkas István képviselő úr újabb mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3569/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék B. 1634/6/1930. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárást indíttatott a «Népszava» című időszaki lapnak 1930. évi február hó 4. napjáról keltezett 28. számában «A zsebrák-kapitalizmus» felirat alatt megjelent sajtóközlemény egész tartalma, de különösen annak következő részei miatt: «Magyarországon azonban a kapitalizmus még mindig száz esztendő előtti mentalitásában él. Zabolátlanul és fékevesztetten használja ki azokat a politikai előnyöket, amelyeket az agrár-feudális ellenforradalmi reakciónak köszönhet és azt ia szörnyűséges gazdasági válságot, amely a dolgozó tömegeket teljesen kiszolgáltatott páriákká nyomorította. A maI gyár kapitalizmusáéi az alkalommal és korlátlanul követi bestiális ösztöneit, szabadon tombolja ki embertelen önzését és végsőkig zsákmányolja ki az ipar proletárjait, a kétkezi munkásokat csakúgy, mint a tisztviselőket, alkalmazottakat, értelmiségi proletárokat. Mélyen a létminimum alá szorította a béreket és a fizetéseket és minden csöppnyi lehetőséget kihasznált arra, hogy ia maga számára előnyöket, mégpedig jogosulatlan és igazságtalan előnyöket szerezzen >a dolgozó és fogyasztó tömegek rovására. A privilegizált kapitalizmus és nagy agrárreakció bámulatos egyetértésben használj a ki az adott helyzetet és vállvetett j erővel zsákmányolja ki a munkastömegeket. A I rendszer voltaképpen a saját lelkiségét árasztja rá arra a barbár kapitalizmusra is, amely íme, a beteg alkalmazottak kenyerére tör. Ha legalább annyi gondoskodás, jóakarat, megértés sugározna rá a dolgozó tömegekre, mint amennyi a nagybirtokos optánsokra rásugárzik, nem is volna olyan tűrhetetlen az élet Magyarországon, ahol csak a nincstelen milliók, a dolgozó tömegek sínylik a nyomorúságot, csak ezeknek a tömegeknek az élete válik napról-napra tűrhetetlenebbé, csak ezeknek a tömegeknek nyomorúsága lesz egyre elviselhetetlenebbé.» Ennek a sajtóterméknek egyetemes szövegeddé különösen annak fentidézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezések a kir. ügyészség szerint úgy tartalmilag, mint hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatuknak megfelelően la szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak, ezért az izgatás bűntettének tényelemeit tüntetik fel. A vád tárgyává tett sajtóközleménynek szerzője megállapítható nem volt, mert Farkas István felelős szerkesztő országgyűlési képviselő lévén, a mentelmi jogára tekintettel kihallgatható nem volt, a rendőrség ama felhívásának pedig, hegy a cikk szerzőjét 8 nap alatt jelentse be, nem tett eleget, így a St. 35. §-;a értelmében^ a cikkben foglalt sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntette miatt a sajójogi felelősség Farkas István felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze-