Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

Az országgyűlés képviselőházának £25. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 31 ül és cikket ír, akár pedig a szónoki emelvényen áll és beszédet mond, nagyon gyakran és könnyen megtörténhetik az, hopy nem tudja szavait, mondatait olyan precízen megstilizálni, hogy ilyen szigorú kritikát kiállana, amilyet ki kell állania annak, aki tollat fog kezébe és a magyar sajtónak munkáisa akart lenni. Látjuk — és emlékeztetem a t. Képviselőházat arra, hogy a miniszter urakkal^ is, akik eljárnak különféle helyekre, akik ujságnyilatkozatokat tesznek, akik pártértekezleteken szerepelnek, akik beszámoló gyűlésekre elmennek, nem egyszer történik meg, hogy másnap és harmadnap helyesbíteniök és rektifikálniok kell szavaikat. Nem kell tovább mennem^ mint a jelenlevő földmívelésügyi • miniszter úrnak ' a bankok elleni kirohanását tartalmazó beszédéig. Amikor látta, hogy a bankok felzúdulnak és megtörténik a bankok részéről a felelősségrevonás ... (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Felelősségre vonás!? Micsoda beszéd ez!? — Nagy mozgás és zaj a jobboldalon.) Annak kell kijelentenem, ne játszszunk a szavakkal. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Hallotta, hogy mit mondtam ?) Olyan a magyar gazdasági helyzet, hogy a bankok és kartellek a magyar kormányt felelősségre vonják, nem pedig felvilágosítást kérnek. (Mozgás és zaj.) Minden épeszű és tisztán látó ember tudja ezt ebben az országban. Tehát megtörtént a bankok részéről is, hogy a földmivelésügyi minisztert valósággal felelősségre vonták nyilatkozatáért. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Ugyan, micsoda beszéd ez!) Ennek következménye az volt, hogy a földmívelésügyi miniszter úr szükségesnek tartotta, hogy magyarázatot adjon beszédéről. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Nálam nem is jelentkezett senki, velem senki nem is beszélt, nemhogy felelősségre vontak volna!) Ott volt az egész sajtó, kórusban mondotta el kritikáját erről a beszédről. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Ebből a beszédből kifolyólag hozzám senki sem jött!) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, hogy méltóztassék t a t tárgynál maradni és a mentelmi 'bizottság javaslatához szólni. Györki Imre: Ezt azért hoztam fel, t. Képviselőház, mert evvel dokumentálni akarom, hogy megtörténhetik, hogy egy háromhasábos cikk keretében valakinek a tolla olyan szöveget, olyan mondatot vagy szavakat ír le, amilyeneket talán maga az illető sem akart. Azért hivatkoztam Mayer János földmívelésügyi miniszter úr beszédére, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Tévesen! Sántít!) de a miniszterelnök úr beszédére is. Ne méltóztassék kétségbe esni, miniszter úr, nemcsak önnel történt meg. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Olyan embernek ismer engem, hogy kétségbe esem, ha ön valamit állít?) Minden oka meglehet, hogy kétségbe essék az ország sorsa felett és a felett a rendszer felett, amelynek esryik megtestesítője a t. miniszter úr. (Zaj. — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Állom érte a felelősséget!) Ott van az ön miniszterelnöke, aki elmondott beszédében az országnak kilátásba helyezte, hogy a 10 éves tatárjárásos uralmuk alatt bekövetkezett gazdasági csődöt nyomon fogna követni a pénzügyi csőd is. (Felkiáltások jobbfelől: Ezt nem mondta!) Amikor azután látta, hogy mit idéz elő, amikor látta, hogy a patentírozott hazafiak igyekszenek «kisíbolni» a pénzüket az országból, (Elénk ellenmondások jobbfelől! — Propper Sándor: Még mindig hordják kifelé a pénzüket! Kérdezzék meg a bankokat! — Zaj.) akkor a miniszterelnök jónak látta a sajtó képviselőit magához hivatni és beszédét rektifikálni Elnök: A képviselő urat mégegyszer kérem, méltóztassék a tárgyra térni és a mentelmi bizottság előttünk levő javaslatához szólni. Györki Imre: Abban az esetben, ha ugyanolyan mértékkel mérnék a hivatkozott két miniszter úr nyilatkozatát, mint amilyen mértékkel mérte az ügyészség és maga a mentelmi bizottság is az ebben a közleményben foglaltakat, és e három sornak a tartalmát, akkor meg kellene állapítaniuk, hogy nemzetgyalázásért épp így perbe lehetne fogni és eljárást lehetne indítani a földmívelésügyi miniszter úr ellen és a miniszterelnök úr Jlem (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Elnök: A képviselő urat ezért a súlyosan sértő kifejezésért rendreutasítom. (Felkiáltások a jobboldalon: ö maga is nevet rajta! — Eri Márton: Komolytalan dolog! — Kuna P. András: Ügyvédi furfang! — Simon András: Legalább ne nevessen a képviselő úr! — Propper Sándor: Maguk sem fognak sokáig nevetni! — Zaj.) Györki Imre: T. Ház! Ha pedig ez a helyzet, akkor kérem képviselőtársaimat, egyrészt azon a címen, mert képviselők s ,a maguk hivatásánál fogva is, mint szónokok szerepelnek, másrészt mert nyilatkozatokat tesznek a, sajtó részére, vagy pedig maguk is tollforgató emberek: lássák be, hogy nem lehet valaki ellen eljárást indítani azért, mert egy háromhasábos közleményben három sort inkriminálhat a királyi ügyészség. Ezért kérem, méltóztasstanak hozzájárulni ahhoz, hogy Farkas István t. képviselőtársam mentelmi joga a mentelmi bizottság javaslatával szemben ne függesztessék fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Minthogy szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akiik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a párviadal vétségével terhelt Konkoly Tihege Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3701/1930. f. ü. szám alatt Konkoly Thege Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető (törvényszék B. XXXV. 4149/1930. ;

szám alatt közölt megkeresése szerint eljárást indított nevezett képviselő ellen azért, mert Budapesten 1929. évi augusztus hó 12. napján dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre budapesti lakossal párviadalt vívtak

% mely cselekmény a Btk. 298. §-ának 1. bekezdésébe ütköző vétséget képez. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés^ illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Konkoly Thege Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. KÖ-