Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

384 Âz országgyűlés képviselőházának 437. szednek. Es itt óriási tévedés van; nagy kü­lönbség van a hivatalos körök felfogása és az érdekeltek tudomása között. A helyzet tudni­illik az, hogy — amint a földmívelésügyi mi­niszter úr nyilatkozatából hallóin — hivatalo­san 33.000 katasztrális holdra becsülik azt a területet, amely nem terem, öriási tévedés, a hivatalos szervek óriási tévedése! A 123.000 katasztrális holdból 78.000 katasztrális hold az a terület, ami nem terem. Nem akarom ezt a vitát eldönteni, de állítom, hogy nekem van igaziam. Állítom, mert a helyszínen magam győződtem meg ezekről az adatokról hozzáve­tőleg, természetesen csak hozzávetőleg, mert sem a hivatalos adat, sem az én megállapítá­som nem teljesen hiteles, mert hivatalosan még nem történt meg a megállapítás. Hogyan támadt a 33.000 katasztrális hold­ról szóló adat? Ügy, hogy azt mondották: an­nak idején felvettünk 6000 katasztrális holdat vaksziknek, — ez sem teljesen hiteles adat — felvettünk 21.900 katasztrális holdat szikes le­gelőnek, — ez sem teljesen hiteles — és amint látom, felvettek 5000 katasztrális holdat ná­dasnak. Ez meg aztán egyáltalán nem hiteles, mert nem 5000 katasz.tr ális hold a nem termő nádas, hiszen csak ott Izsák táján 8000 katasz­trális hold a nem termő nádas, Kurjantó tá­ján szintén 6000 hold és a csatornának felső részén szintén, hasonlóan sok ezer katasztrális hold a nem termő nádas, zsombék. Amikor te­hát hivatalosan, egyszerűen az állapíttatik meg, hogy 33.000 hold Összesen ez a terület, akkor azt kell mondanom, ez tévedés, nem fedi teljesen a tényeket, nem fedi annál inkább, mert maga a véleményező bizottság annakide­jén, amikor benyújtotta a földmívelésügyi mi­niszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz is me­morandumát, azt mondotta felterjesztésében (olvassa): «Nem voltak mívelés alá vehetők azok a részek, melyek nádasok és szikesek, kö­rülbelül 56.000 katasztrális hold.» Amikor tehát hivatalos szerv hivatalos beadványban maga azt mondja, hogy a nem termő nádasok és szi­kesek 56.000 katasztrális holdat tesznek ki, ak­kor nem fogadhatom el, hogy a következő fél­évre rá már csak 33.000 katasztrális holdat tennének ki ezek a területek hivatalos megálla­pítás szerint. Nem fogadhatom el a megálla­pítást, annál is inkább nem, mert azóta semmi­féle változás neon állt be, hiszen hozzá sem tudunk fogni a műveléshez, mert nincsen rá pénzünk, hogy megműveljük ezeket a terüle­teket. De nem fogadhatom el azért sem, anert tudom, hogy ez a 33.000 katasztrális hold úgy állt elő, hogy egyszerűen elővették a régi fel­osztást, amely ezelőtt nem tudom hány évvel, talán 30 évvel történt, amelyben annakide­jén megállapították, hogy 6000 holdat tesz ki a vakszik, 21.000 holdat tesznek ki a szikes területek és néhány ezer holdat tesznek ki a nem termő nádas területek. Ennek a 33.000 ka­tasztrális holdnak összeállítása tehát ezen az alapon történt. Nem itudok megnyugodni abban, hogy olyan intézkedés menjen ki, amelynél az véte­tik alapul, hogy a 123.000 katasztrális holdból csak 33.000 katasztrális hold vétessék nem termő területnek, amikor tudom, hogy 78.000 katasztrális hold körül van az a terület, amely e pillanatban nem terem, amikor tudom, hogy egyedül Kunszentmiklós határában a 17.000 katasztrális holdból csak 5000 katasztrális hold esik bele ebbe a 33.000 katasztrális holdba, holott a fennmaradó 12.000 katasztrális hold sem terem s így kimarad az intézkedésből. így megnyugtató döntés nem születhetik meg. ülése 1930 november 20-án, csütörtökön. Töibb a vakszik, több a nem termő szikes legelő s több a nem termő nádas és zsombékos terü­let s olyan intézkedés, mely csak 33.000 kataszt­rális holdra fog vonatkozni, nem lesz meg­nyugtató. r Amikor tehát egyetlen ilyen konkrét tény van kezeim között, nem 'tudok belenyugodni félintézkedésbe, mert azok ugyan meg lesznek nyugodva, akikre ez a füg­gőbentartás vonatkozik, nem lesznek azonban megnyugodva azok, akik a függőbentartást nem élvezik, bár ez náluk is indokolt volna. De ne méltóztassék elfelejteni azt sem, hogy még a termő területek sem bírják el a 9'20 pengőt, illetve jövőre már a 10'50 pengőt. Nem bírják el a mai viszonyok közt. Természete­sen erre a földmívelésügyi miniszter úr azt fogja válaszolni: rendben van, a tőketörlesz­tést kitoljuk. Azonban a dolog úgy áll, hogy ha tisztán kamatot fizet az illető birtokos, akkor is 8 pengő a járulék a fenntartással együtt katasztrális holdanként. Ezt a 8 pen­gőt sem bírják el a nem termő területek, de még a termők sem. A 8 pengő is nagy teher, tehát a tőketörlesztés kezdetének kitolásával nem segítettünk. Ezt sem bírják ki. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Akkor is, ha 50 évre kitoljuk?) De mikor lesz az? Az alatt minket elárvereznek és tönkremennek a bir­tokosok. Nagyon jól tudjuk, hogy az 50 esz­tendős, amortizációs kölcsön ezidőszerint nem áll rendelkezésünkre. Mi tehát gyors segítsé­get kérünk. A gyors segítség megadható, mert hiszen a pénzt mi már megkaptuk. Mi egy krajcárt sem kérünk az állami költségvetés terhére. Ez a pénz, az a 7 millió pengő, ame­lyet kölcsön kaptunk s amelyről állítom, hogy mint terhet, ez a 123.000 katasztrális hold akkor sem bírja el, ha mind terem. Mert 7 millió pengő a teher és hozzászámítom majd az ön­tözési és fenntartási költségeket is, — mon­dom — ez a hétmillió oengő már a zsebünkben van. Nem kérjük azt, hogy az a hétmillió pengő nekünk folyósíttassék. Mi csak azt kérjük, hogy ennek visszafizetése halasztassék el addig, amíg a csatornamunkálat teljes lesz, mikor öntözünk s mikor földjeink termőkké válnak. Ismételten kérem a földmívelésügyi miniszter urat, neki kell minket megérteni, neki kell látnia, hogy milyen bajba kerültünk. Itt 9000 birtokos exiszitenciális kérdéseiről is van szó, mert lehetetlen nekem, mint képvise­lőnek belenyugodnom abba, hogy egyesek ilyen nagy csaJtornamunkálatok alkalmával mindig áldozatul esnek. Ez lehet szép elméleti kijelentés hivatalos körök részéről, de nem megnyugtató s a kép­viselőnek minden egyes adófizető polgárának sorsa egyformán a szívéhez kell, hagy nőj jön. Nekem nem lehet összetett kézzel néznem, hogy valaki, aki 200 pengő adót fizet, a 4000 pengő ártéri járulék miatt tönkremenjen, mert nem tudja fizetni, mert földje nem terem. Nekem tehát igenis az a kérésem, hogy addig, amíg eldől az a kérdés, hogy mennyi hát a termő, mennyi a nem termő föld ezen a területen, mél­tóztassék függőben tartani a kivetett ártéri já­rulékok beszedését oly módon, hogy fizesse az érdekeltség egynegyedét, mindenki fizesse egy­negyedét a kirovott ártéri járulékoknak addig, amíg eldől, hogy melyek azok a termő területek, amelyek többet tudnak fizetni, mint azok, ame­lyek nem termő területek és amelyek nem tud­nak fizetni. Mert ezzel, hogy egy negyedét, ami holdanként 2'30 fillért tesz ki, a kivetett ártéri járulékoknak fizetni kívánom, lehetővé teszem a csatorna fenntartását. Ismétlem, a kölcsön­adott Összeg az 1925 : IX. tcikk 9. §-a alánján

Next

/
Oldalképek
Tartalom