Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-437
382 'Az országgyűlés képviselőházának 437, visszatérítés kérdését említette meg. Az adóvisszatérítés kérdése nem függ össze ezzel a törvényjavaslattal, mert itt az állami szabályozás alá nem eső folyók és vízmosások szabályozásáról van szó. Miután azonban képviselőtársunk szóvátette ezt a kérdést, csak anynyit vagyok bátor neki erre válaszolni, hogy igen behatóan foglalkozunk ezzel a kérdéssel és nagy vita van ebben a tekintetben az érdekeltság és a f öldmívelésügyi és a pénzügyi kormányzat között. Igen behatóan kell tanulmány tárgyává tenni azt a kérdést, hogy valaki ezt a komplikált ügyet egyáltalán megismerje. Amíg a most fennálló törvények értelmében újabb likvidációt csak akkor lehet elrendelni, ha a már addig befektetett összegek negyedrészét újból invesztálta a társulat, most azt tervezzük, hogyha egy műszakilag egészet képező befektetést eszközölt a társulat, tekintet nélkül az új befektetés összegére, új likvidációt lehessen eszközölni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, ez olyan kedvezmény lesz az érdekeltek részére, amely őket teljes mértékben meg fogja nyugtatni. T. Ház! Szabó István képviselőtársunk azt kérte, hogy ez ne látszattörvénv legyen, hanem hasznos alkotásnak bizonyuljon a gazdasági életben. Minden igyekezetünkkel ezen vagyunk, t. Ház. Azért hoztuk a t. Ház elé, hogy megoldjuk azokat a feladatokat, amelyek megoldására itt felhatalmazást kapunk a törvényhozástól és a kormány minden eszközt meg fog ragadni, hogy rendelkezésemre bocsássa a fedezetet. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen ) Amennyiben az ország pénzügyi viszonyai engedik, semmi kétségem az iránt, hogy a szükséges fedezetet erre a célra biztosítani tudjuk. Néppel Gyula t. képviselőtársunk azt kéri, hogy a már kiépített, de újból végrehajtandó csatornázásra újabb segélyek nyújtandók i legyenek. Éppen ez az, amire voltam bátor az előbb utalni, hogy a felügyelet hiánya miatt visszafejlődtek ezek a munkálatok és ez okozta azt, hogy most újabb segélyeket kérnek ezekre a munkálatokra. Ha állandó lesz a felügyelet és évről-évre biztosítani fogják az érdekeltek a fenntartási költségeket, akkor nem fogunk abba a helyzetbe jutni, hogy elölről kezdjék a munkálatokat és újból kérjenek segélyt az államtól. Ez az eset nem fog bekövetkezni iákkor, ha a kultúrmérnöki hivatalok gyakorolni fogják a vízfolyások felett a szakszerű és rendes felügyeletet. Ugyancsak Néppel Gyula t. képviselőtársam azt kívánta, hogy a kölcsön 20 éves törlesztési határidejét 30 évre toljuk ki. Ami ezt a kívánságot illeti, ;a Képviselőház együttes bizottsága igen komolyan és behatóan tárgyalta ezt a kérdést, és az eredeti szövegezésben tíz évben megállapított határidőt így állapítottuk meg 20 évben. Kérném a t. Házat, hogy ezel a módosítással méltóztassék elfogadni a javaslatot, mert erősen hiszem, hogy ez teljesen fedni fogja az érdekeltségnek nemcsak kívánságát, hanem érdekeit is. Reischl t. képviselőtársunk szóvátette a zalai és a Kisíbalaton mentén fellépett árvizeket. A Kisbalaton szabályozására körülbelül 2,400.000 pengőt irányoztunk elő. Ebből az öszszegből 1,400.000 pengőt eddig már elköltöttünk. A Zalán a szabályozási munkálatok még nincsenek befejezve és a töltések ttnég nyitva vannak. Ezért történt az, hogy az árvizek teljesen elöntötték azokat ;a területeket, amelyeket már eddig lecsapoltak. Természetes dolog, hogy én ' ülése 1930 november 20-án, csütörtökön, szeretném siettetni a dolgot, és a megfelelő fedezetet rendelkezésre bocsátani a társulatnak, mert, amint ez az eset is mutatja, kockáztatjuk azt az eredményt is, amelyet eddig nagy áldozattal elértünk, ha a munkálatokat sürgősen be nem fejezzük. Minden tekintetben azon leszek, hogy az érdekelteknek rendelkezésére tudjam bocsátani az összegeket és hogy a munkálatok befejeződhessenek, hogy hasonló messzemenő és nagyobb károsodások ott többé elő ne fordulhassanak. Szabó Sándor t. képviselőtársam a lecsapolt területeknek mostani szabályozását sok helyen igazságtalannak tartja és itt közbeszólt egyik t. képviselőtársunk, hogy nem mindenütt fogja kívánni az érdekeltség az új osztályozást. Én teljesen igazat adok a közbeszóló Gaál Mihály t. képviselőtársunknak, mert azt hiszem, hogy az érdekeltségnek nem volna minden esetben érdeke, hogy a lecsapolt területeken új osztályozás történjék, különösen azokon a területeken, ahol egyelőre jó termő területeket nyertek, zsombékos helyek helyett. Ugyancsak Szabó Sándor t. képviselőtársunk mondotta, hogy a lecsapolt területeknek járuléka háromszor akkora, mint a földadója. Természetes ez, mert hiszen a kataszteri tiszta jövedelem ezeken a területeken igen alacsony volt. Szabó Sándor t. képviselőtársunk még az,t a kívánságát is kifejezte, hogy ne tolassék ki a törvény életbeléptetése a végtelenségig, mert szerinte nagyon fontos a törvény életbeléptetése. (Farkasfalvi Farkas Géza: Xlgy van! Ettől függ miinden!) Gondos előrelátás volt az, amiért a törvényjavaslat 11. §-ában az életbeléptetést a kormány magának tartotta fenn. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ez azonban nem azt jelenti t. Ház, mintha ad infinitum akarnánk kitolni a törvény életbelépését, hisz nem látszattörrvény ez, hanem nagyon is komoly alkotás. A szóbanforgó rendelkezés célja az, hogy amennyiben esetleg gazdasági nehézségek jönnének és a pénzügyi fedezet nem állana rendelkezésre, ne kössük le magunkat a törvényben fix összegekhez és határidőkhöz, hanem bízzuk a kormányra, amely mihelyt lehetséges lesz, a törvényt életbelépteti s egy perccel sem fogja elodázni. (Melczer László: Egy éven belül kell életbeléptetni! Ha lehet.) Méltóztassék megbízni t. képviselőtársam a kormányban, ha lehet, életbeléptetjük és egy órával, egy perccel se fogjuk tovább az életbelépést kitolni, mint ahogy azt a pénzügyi és gazdasági viszonyok megkívánják. T. Ház! Ugyancsak Szabó Sándor t. képviselőtársunk kifogásolja a 6. § 5. pontját, amelyben az a rendelkezés foglaltatik, hogy amennyiben holdanként négy pengőnél nem nagyobb a teher, csak birtokon kívül lehessen fellebbezni. Szabó Sándor t. képviselőtársam fellebbezési jogot kért az érdekeltségek részére, A felleblbezési jog megvan, de csak birtokon kívül, mégpedig azért, mert nem akaszthatjuk meg fellebbezéssel az érdemi munkát. Az illető fellebbezhet, keresheti a maga igazát és a fellebbezési fórumnál jogorvoslattal élhet, magukat a munkálatokat azonban fellebbezésekkel nem fogja megakasztani és nem fog olyan közszükségletet sérteni, amely érdeke egy nagy többségnek, mert a cél az, hogy a műszaki munkálatokat fellebbezéssel megakadályozni ne állhasson senkinek módjában. Schandl Károly t. képviselőtársunk a Mar-