Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-437
Az országgyűlés képviselőházának US7, hatásköréből a kultúrmérnöki hivatalok hatáskörébe utalja át úgy, hogy a kultúrmérnöki hivatalok mint szakhivatalok állandó felügyelet alatt tartsák ezeket az elrendelt és az érdekeltek által végrehajtott vizimunkálatokat és az állandó fenntartás révén évenkénti kisebb költséggel biztosítsák azt, hogy ez a munkálat, ez a befektetés tönkre ne menjen és hogy a tisztított medrek és vízfolyások ne jussanak vissza az ős állapotba. T. Képviselőház! Az általános vita során Gyömörey Sándor t. képviselőtársunk különösen hangsúlyozta, hogy ennél a kérdésnél semmiféle takarékosságnak nem lehet helye és kifejezetten kérte a szakértők létszámának szaporítását. Ami ezt a kívánságot illeti, én teljesen egyetértek a t. képviselő úrral, mert itt takarékosságnak nincs helye és a kormány nem is szándékozik takarékoskodni, hanem az állam pénzügyi helyzetének megfelelően a szükséges fedezetet rendelkezésemre fogja bocsátani. Ami pedig a szakerők kérdését illeti, ezeknek az új mnkálatoknak felmerülése következtében a szakerők számát nem csökkenteni, hanem lehetőleg szaporítani kell, akkor, amikor ezek a törvényben lefektetett és tervezett munkálatok aktuálissá válnak. Szabó Géza t. képviselőtársunk azt mondta, hogy a Duna-Tisza közén egyetlen vízfolyás sincs a törvényjavaslat mellékletét képező térképen feltüntetve, mert szerinte a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat lecsapolta és elvitte a vizet, de nem hozta vissza. Váry Albert t. képviselőtársunk is utalt erre a kérdésre és ő is kifogásolta azt, hogy a Pestvármegyei Lecsapoló és Öntöző Társulat a vizet levezette, azonban az öntözést eddig nem foganatosította. T. Ház! Az, hogy a térképem a Duna-Tiszaközén lévő vízfolyásokból egyetlenegy sincs feltüntetve, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a törvény rendelkezései az ottani vízfolyásokon alkalmazhatók ne legyenek. Ha valamely vízfolyás a térképen feltüntetve nincsen és felmerül a szükségessége valamelyik vízfolyás rendezésének, nincs akadálya annak, hogy azt tervbe ne vegyük és annak ellenére, hogy a térképen feltüntetve nincsen, éppen azokban a kedvezményekben részesüljön az az érdekeltség, amely kedvezményeket a térképen .feltüntetett érdekeltségeknek a törvény biztosítani kíván. Semmiféle korlát nincs e tekintetben és ha valamely a térképről hiányzó vízfolyás szabályozását kívánja az érdekeltség és megállapítást nyer, hogy az közérdekből és gazdasági szempontból indokolt, tekintet nélkü! arra, hogy a térképen fel van-e jegyezve, vagy nincsen, ugyanazokat az előnyöket tudjuk biztosítani, mint amit a törvényjavaslat egyéb érdekeltségeknek biztosít. Ami mármost azt a panaszt illett hogy a Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat nem öntöz, ezért igazán nem a kormányt, hanem a társulatot lelhet és kell okolni. A társulatnak a nevében van a hivatása: lecsapoló és öntözőtársulat. A társulat ebből a célból alakult. A társulat hosszú évtizedes előkészítő munka, tárgyalások és tanácskozások után alakult meg, hosszú küldöttségjárás és beadványok özöne sürgette a kormányt, hogy támogassa az érdekeltséget, hogy megszűnjön az az ősi állapot, amely ott fennállott, és 120.000 katasztrális hold terület, mely ezer esztendők ótavíz alatt állott, kapcsoltassák be a mezőgazdasági kultúrába. A társulat öntözőtársulattá is alakult, tehát a társulatnak feladata az öntözés is. Azok a nehézségek, amelyek ott ma fenn állanak, átmenetiek és ezeknek az átmeneti nelése 1930 november 20-án, csütörtökön. • 381 hézségeknek a leküzdése után fog a társulat öntözésre berendezkedni. A kormány a legmesszebbmenő támogatásban részesítette a társulatot, hiszen egy egészen külön törvénnyel, az 1925 : IV. tc.-kel 7 millió pengőt bocsátott a társulat rendelkezésére. Ez a 7 millió pengő II 1 /a- ad százalékos és 15 év alatt visszafizetendő állami kölcsön. Mármost felmerültek egyes panaszok, hogy a lecsapolás után passzívak maradtak azok a területek, amely területeket elhagyott a víz. Előrelátható volt, hogy elő fognak fordulni ilyen esetek; az a terület azonban, amely abszolúte passzív maradt, mindössze 33.000 katasztrális holdat tesz ki, a többi, majdnem 90.000 katasztrális hold, a legjobban mívelhető földdé változott át. Az illetőknek azt a kedvezményt helyeztük kilátásba, — és idevonatkozólag maga a pénzügyminiszter úr fog a napokban ankétet tartani, amelyre a t. képviselő úr is meg lesz híva — hogy a lecsapolás után mutatkozó abszolút passzív területekre eső járulékok behajtását teljesen fel fogjuk függeszteni. (Elénk helyeslés.) Hogy mik a további szükséges intézkedések, az az ankét eredményétől van függővé téve. Tény az, hogy a kormány segítségére volt az érdekelteknek, és a kormányt ezen a téren abszolúte^ semmi néven nevezendő mulasztás és felelősség nem terheli. Semmi kétségem az iránt, hogy a befektetés és a munkálat, amely korszakos munkálat, hiszen 122.000 katasztrális hold leosápolásáról van szó, a későbbi időkben, amikor a társulat céljait teljesen ki tudja fejteni, igen áldásthozó lesz erre a nagy területre. Nem tartom helyesnek azt az összehasonlítást, amelyet a számadatokban itt Váry Albert t. képviselőtársam tett, amikor egybevette azoknak a területeknek adóját és kataszteri tiszta jövedelmét, amelyek után a járulék ki van vetve. Nem tartom helyesnek pedig azért, mert hi; szén ezek a területek passzív, vízborított, adó alá nem eső területek voltak, tehát természetes dolog, hogyha valakinek ott volt ezer katasztrális hold adó alá nem eső területe, s az után se katasztrális tiszta jövedelem, se adó nem járt, most azután, miután ezek lecsapoltattak és termővé tétettek, úgy terheli ezeket a területeket az a szabályozási járulék, amelyről itt szó van. T. Képviselőház! En már egy alkalommal, amikor Váry Albert t. képviselőtársamnak és azoknak a képviselő uraknak, akik érdekelve vannak ennél a társulatnál, kijelentettem, hogy a legjobb szakférfiákat küldtem le a talajviszonyok tanulmányozására és kísérletet fogunk tenni atekintetben, — elvégre ott 33.000 katasztrális holdról van szó — hogyan és miként lehetne ezt a talajt megjavítani, hogyan és miként lehetne a kultúrába bekapcsolni, Tény az, hogyha semmire nem lehet használni, akkor az illetőktől nem lehet semmiféle terhet várni, mert, akinek jövedelme nincs, az terhet nem viselhet. T. Képviselőház! Farkas Géza t. képviselőtársunk kifogásolta, hogy a folyók torkolatánál partbiztosítások, kopárok és vízmosások megkötése és fásítások nincsenek beleillesztve a javaslatiba. En csak azt vagyok bátor felelni Farkas Géza t. képviselőtársamnak erre az észrevételére, hogy eddig a vízmosások és a kopárfásítások az erdészethez tartoztak, azonban ez inkább a vízszabályozás kérdésével függ össze és én idevonatkozólag egy törvényjavaslatot fogok készíteni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon helyes!) Szabóky JenŐ t. képviselőtársunk az adó-