Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

Az országgyűlés képviselőházának US7, hatásköréből a kultúrmérnöki hivatalok ha­táskörébe utalja át úgy, hogy a kultúrmér­nöki hivatalok mint szakhivatalok állandó fel­ügyelet alatt tartsák ezeket az elrendelt és az érdekeltek által végrehajtott vizimunkálatokat és az állandó fenntartás révén évenkénti ki­sebb költséggel biztosítsák azt, hogy ez a munkálat, ez a befektetés tönkre ne menjen és hogy a tisztított medrek és vízfolyások ne jus­sanak vissza az ős állapotba. T. Képviselőház! Az általános vita során Gyömörey Sándor t. képviselőtársunk különö­sen hangsúlyozta, hogy ennél a kérdésnél semmiféle takarékosságnak nem lehet helye és kifejezetten kérte a szakértők létszámának sza­porítását. Ami ezt a kívánságot illeti, én tel­jesen egyetértek a t. képviselő úrral, mert itt takarékosságnak nincs helye és a kormány nem is szándékozik takarékoskodni, hanem az állam pénzügyi helyzetének megfelelően a szükséges fedezetet rendelkezésemre fogja bocsátani. Ami pedig a szakerők kérdését illeti, ezek­nek az új mnkálatoknak felmerülése következ­tében a szakerők számát nem csökkenteni, ha­nem lehetőleg szaporítani kell, akkor, amikor ezek a törvényben lefektetett és tervezett mun­kálatok aktuálissá válnak. Szabó Géza t. képviselőtársunk azt mondta, hogy a Duna-Tisza közén egyetlen vízfolyás sincs a törvényjavaslat mellékletét képező tér­képen feltüntetve, mert szerinte a Pestvár­megyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Tár­sulat lecsapolta és elvitte a vizet, de nem hozta vissza. Váry Albert t. képviselőtársunk is utalt erre a kérdésre és ő is kifogásolta azt, hogy a Pestvármegyei Lecsapoló és Öntöző Társulat a vizet levezette, azonban az öntözést eddig nem foganatosította. T. Ház! Az, hogy a térképem a Duna-Tiszaközén lévő vízfolyásokból egyetlen­egy sincs feltüntetve, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a törvény rendelkezései az ottani víz­folyásokon alkalmazhatók ne legyenek. Ha valamely vízfolyás a térképen feltüntetve nin­csen és felmerül a szükségessége valamelyik vízfolyás rendezésének, nincs akadálya annak, hogy azt tervbe ne vegyük és annak ellenére, hogy a térképen feltüntetve nincsen, éppen azokban a kedvezményekben részesüljön az az érdekeltség, amely kedvezményeket a térképen .feltüntetett érdekeltségeknek a törvény biztosí­tani kíván. Semmiféle korlát nincs e tekintet­ben és ha valamely a térképről hiányzó víz­folyás szabályozását kívánja az érdekeltség és megállapítást nyer, hogy az közérdekből és gaz­dasági szempontból indokolt, tekintet nélkü! arra, hogy a térképen fel van-e jegyezve, vagy nincsen, ugyanazokat az előnyöket tudjuk biz­tosítani, mint amit a törvényjavaslat egyéb érdekeltségeknek biztosít. Ami mármost azt a panaszt illett hogy a Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat nem öntöz, ezért igazán nem a kormányt, hanem a társulatot lelhet és kell okolni. A társulatnak a nevében van a hivatása: lecsapoló és öntöző­társulat. A társulat ebből a célból alakult. A társulat hosszú évtizedes előkészítő munka, tár­gyalások és tanácskozások után alakult meg, hosszú küldöttségjárás és beadványok özöne sürgette a kormányt, hogy támogassa az érde­keltséget, hogy megszűnjön az az ősi állapot, amely ott fennállott, és 120.000 katasztrális hold terület, mely ezer esztendők ótavíz alatt állott, kapcsoltassák be a mezőgazdasági kultúrába. A társulat öntözőtársulattá is alakult, te­hát a társulatnak feladata az öntözés is. Azok a nehézségek, amelyek ott ma fenn álla­nak, átmenetiek és ezeknek az átmeneti ne­lése 1930 november 20-án, csütörtökön. • 381 hézségeknek a leküzdése után fog a társulat öntözésre berendezkedni. A kormány a leg­messzebbmenő támogatásban részesítette a tár­sulatot, hiszen egy egészen külön törvénnyel, az 1925 : IV. tc.-kel 7 millió pengőt bocsátott a társulat rendelkezésére. Ez a 7 millió pengő II 1 /a- ad százalékos és 15 év alatt visszafizetendő állami kölcsön. Mármost felmerültek egyes panaszok, hogy a lecsapolás után passzívak maradtak azok a területek, amely területeket elhagyott a víz. Előrelátható volt, hogy elő fognak fordulni ilyen esetek; az a terület azonban, amely ab­szolúte passzív maradt, mindössze 33.000 ka­tasztrális holdat tesz ki, a többi, majdnem 90.000 katasztrális hold, a legjobban mívelhető földdé változott át. Az illetőknek azt a ked­vezményt helyeztük kilátásba, — és idevonat­kozólag maga a pénzügyminiszter úr fog a napokban ankétet tartani, amelyre a t. kép­viselő úr is meg lesz híva — hogy a lecsapo­lás után mutatkozó abszolút passzív terüle­tekre eső járulékok behajtását teljesen fel fog­juk függeszteni. (Elénk helyeslés.) Hogy mik a további szükséges intézkedések, az az ankét eredményétől van függővé téve. Tény az, hogy a kormány segítségére volt az érdekelteknek, és a kormányt ezen a téren abszolúte^ semmi néven nevezendő mulasztás és felelősség nem terheli. Semmi kétségem az iránt, hogy a be­fektetés és a munkálat, amely korszakos mun­kálat, hiszen 122.000 katasztrális hold leosápo­lásáról van szó, a későbbi időkben, amikor a társulat céljait teljesen ki tudja fejteni, igen áldásthozó lesz erre a nagy területre. Nem tartom helyesnek azt az összehasonlítást, ame­lyet a számadatokban itt Váry Albert t. kép­viselőtársam tett, amikor egybevette azoknak a területeknek adóját és kataszteri tiszta jö­vedelmét, amelyek után a járulék ki van vetve. Nem tartom helyesnek pedig azért, mert hi; szén ezek a területek passzív, vízborított, adó alá nem eső területek voltak, tehát természe­tes dolog, hogyha valakinek ott volt ezer ka­tasztrális hold adó alá nem eső területe, s az után se katasztrális tiszta jövedelem, se adó nem járt, most azután, miután ezek lecsapol­tattak és termővé tétettek, úgy terheli ezeket a területeket az a szabályozási járulék, amely­ről itt szó van. T. Képviselőház! En már egy alkalommal, amikor Váry Albert t. képviselőtársamnak és azoknak a képviselő uraknak, akik érdekelve vannak ennél a társulatnál, kijelentettem, hogy a legjobb szakférfiákat küldtem le a talaj­viszonyok tanulmányozására és kísérletet fo­gunk tenni atekintetben, — elvégre ott 33.000 katasztrális holdról van szó — hogyan és mi­ként lehetne ezt a talajt megjavítani, hogyan és miként lehetne a kultúrába bekapcsolni, Tény az, hogyha semmire nem lehet használni, akkor az illetőktől nem lehet semmiféle terhet várni, mert, akinek jövedelme nincs, az terhet nem viselhet. T. Képviselőház! Farkas Géza t. képviselő­társunk kifogásolta, hogy a folyók torkolatá­nál partbiztosítások, kopárok és vízmosások megkötése és fásítások nincsenek beleillesztve a javaslatiba. En csak azt vagyok bátor felelni Farkas Géza t. képviselőtársamnak erre az észrevételére, hogy eddig a vízmosások és a kopárfásítások az erdészethez tartoztak, azon­ban ez inkább a vízszabályozás kérdésével függ össze és én idevonatkozólag egy törvényjavas­latot fogok készíteni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon helyes!) Szabóky JenŐ t. képviselőtársunk az adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom