Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-425
Az országgyűlés képviselőházának h 25. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 23 szerint Farkas István képviselő úr mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik*) Többség, a Ház tehát Farkas István képviselő úr mentelmi jogát az ismertetett ügyből kifolyólag felfüggeszti. . Következik ugyancsak Farkas István képviselő úrnak másik mentelmi ügye, a mentelmi bizottság 951. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2885/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 3253/1/1930. sz. megkeresése szerint ellene^ a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított, a «Népszava» politikai napilap 1930. évi január hó 25. számában «Kinek adózik majd a magyar nép az optánsalap leple mögött?» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «Az 1000 holdon felüli mammutbirtokok az összesen 671.188 katasztrális holdnyi optánsföldeknek kerek 90%-át teszik ki. Kilencven százalék erejéig tehát ezeknek a nagybirtokosoknak a zsebébe vándorol a magyar adófizetőknek az a r pénze, ' amelyet közvetett úton az optánsok kártalanítására szolgáló alapba fizetnek majd be. Természetesen az ilyenformán kártalanításra igényt tartó volt erdélyi nagybirtokosok közt túlnyomó részt az ismert magyar történelmi családok képviselői, grófok, bárók és dzsentri-familiák szerepelnek. A lista elején mindjárt ott találjuk gróf Bethlen Istvánokat, akik 10.384 hold föld után várnak kártérítést. Az Andrássy grófok 59.756 holddal, a Károlyi grófok összesen nem kevesebb, mint 105.845 holddal, köztük gróf Károlyi József, a híres habsburgiánus egymaga 10.219 holddal, gróf Lónyai Menyhért 10810 holddal, Urmánczyék 32.179 holddal, gróf Wimpfen 18.092 holddal, gróf Zichy Kafael 18.987 holddal és gróf Zselénszky, a lengyel arisztokrata 14.259 holddal van érdekelve. Az optánsok között egyébként, akik ilyenformán^ a magyar r adófizetők pénze révén jutnak majd kártalanításhoz, öszszesen 52 gróf, 18 báró, közel 150 ismert nevű dzsentri-család, 1 püspök és 10 olyan bank és részvénytársaság szerepel, amelynek igazgatóságában ugyancsak Bethlen-párti urak és arisztokraták szerepelnek. Ezek érdekeiért szállott tehát síkra a magyar delegáció Hágában, amikor olyan lendülettel harcolt az optánsok kártalanításáért és ebben a harcban kész volt feláldozni a magyar nép érdekeit, hajlandó volt 310 millió aranykoronás újabb terhet vállalni a magyar adófizetők számlájára.» E cikk egész szövege, de különösen a fentidézett részekben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §;a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. (Malasits Géza: Gróf Zselénszky Róbert, mint osztály!) A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre^ felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas Istyán országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli, a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett, képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra jelentkezett? Fitz Arthur jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Ez az ügy egészen hasonlatos, majdnem azonos azzal, amelyet a 949. szám alatt előterjesztett jelentés keretében tárgyaltunk. Itt is egy optánskérdéssel foglalkozó cikk miatt kérik a szerkesztő mentelmi jogának felfüggesztését, és pedig mert ia cikk a büntetőtörvénykönyv 172. Vának 2. (bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztályelleni izgatás bűntettének jelenségeit tünteti fel. A 949. számú ügy tárgyalásánál már rámutattam arra, hogy az osztály fogalma a büntető törvényben tételesen nincs definiálva, van azonban egy joggyakorlat és van szociológiai irodalom, amely ezt a kérdést tisztázza. A szociológiai és szociális irodalom a társadalomban négy osztályt állapít meg, vagyis szerinte az egész társadalom négy osztályra van tagolva: legfelső osztály arisztokrácia, polgárság, és végül munkásság, vagy proletariátus. Más alakulatot, más társadalmi tagozódást osztálynak minősíteni ezek szerint nem lehet. Ha lehetne ennek alapján, hogy néhány gróf külön osztályt alkothat, akkor szemben az egész szociológia alapfogalmaival ilyen módon 5— 6000 osztályt lehetne például Magyarországon megkülönböztetni. Ha valakinek, mondjuk tíz embernek van valami érdekközössége — mondjuk vettek egy vágón paszulyt közös pénzen és azt közösen aL akarták adni haszonra — és valamelyik újság azután bírálja őket, akkor a tíz paszulyvíásárlót és eladót osztálynak minősíthetik, — ez a paszuly osztály — azután pedig osztályellenes izgatás miatt esetleg előveszik a szerkesztőt és vele szemben abban a védelemben részesítik ezt a tíz kupecet, ami osztályoknak jár ki. Tréfákat nem lehet csinálni, tréfákat még az ügyészség sem követhet el. Maga a cikk, amelyet az előadó úr szíves volt felolvasni, meg is mutatja, hogy nem lehet osztályellenes izgatásról szó, mert nincs oszályról szó, nincs is osztály megnevezve. Az optáns urak nem képviselnek osztályt. Grófok és arisztokraták külön-külön igen, de ebben az ügyben nincsenek az összes grófok és arisztokraták képviselve és érdekelve, hanem azoknak csupán egyik része és pedig véletlenül az a része^ amely annakidején Erdélyben Lakott. Az ország többi területén lakó mágnások, arisztokraták teljesen táívol állanak ettől a kérdéstől. Ezek az optánsok azonban lehetnek nemcsak arisztokraták, bár grófok is vannak közöttük, lehetnek közöttük polgáriak, pórok, zsidó származású emberek is, boltosok is, lehetnek és vannak közöttük mind a négy társadalmi osztályból, nincs tehát osztály, nincs osztályellenes izgatás. Szinte kedve lenne az embernek azt mondani, amit egykor a sanssouci-i molnár mondott IV. Frigyesnek, amikor IV. Frigyes el akarta foglalni a malmát és hozzá akarta csatolni kéjlakához: «Vannak még bírák Poroszországban, Berlinben.» Szeretném látni azt a bírót vagy bíróságot Magyarországon is, aki vagy amely ezt a közleményt osztályelleni izgatásnak tudná minősíteni. (Malasits Géza:
