Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

Az országgyűlés képviselőházának 425 számtalanszor elmondottuk itt a Képviselőházban, —- hogy egy olyan kormányzatnak, mint amilyen a magyar kormány, nincs joga egyetlen egy külföldi hatóság vagy más külföldi személy, politikus előtt megjelenni és a külföldi államokban élő magyar kisebbségek részére védelmet követelni, (Zaj a jobboldalon. — Jánossy Gábor; Hogyan lehet ilyet mondani 1) amikor ebben az országban ez a kormányzat a magyarságot a legsúlyosabb elnyomásban részesíti. (Nagy zaj a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Nem lehet ilyent mondani a magyar Képviselőházban. — Mattá Árpád: Magyar ember mond ilyet?! — Jánossy Gábor: Nem magyar ember.) Nincs erkölcsi jogosultsága egy olyan kormányzatnak... (Jánossy Gábor: De igenis van! Micsoda beszéd ez! — Malasits Géza: Igaza van neki! — Zaj. ~ Elnök csenget — Krisztián Imre: Azt sem tudja, mi az erkölcs.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon. A képviselő urat figyelmeztetem, . hogyha még egy ilyen értelmű sértő kijelentést tesz, a szót meg fogom vonni a képviselő úrtól, ezért a gyanúsításért pedig rendreutasítom. A többi képviselő urakat kérem, szíveskedj enek^ csendben maradni, mert közbeszólni semmiféle joguk nincs! (Rothenstein Mór: A jobboldal felé mondja ezt!) Az elnöki figyelmeztetés pártokra való tekintet nélkül oda szól, ahol a házszabályok ellen vétenek, (Kabók Lajos: Nemcsak miránk vonatkozik a házszabály.) Kabók képviselő urat kérem, maradjon csendben. Most éppen a képviselő úrra vonatkozik, mert a képviselő úr szólt közbe. Kérem Györki képviselő urat, folytassa beszédét úgy, amint azt a házszabályok megengedik. Györki Imre: Az inkriminált közlemény utalt a fővárosi törvényjavaslatra, amely akkor csak javaslat volt, de azóta törvényerőre emelkedett. Utal a közlemény arra; hogyan védelmezheti és reklamálhatja a kisebbségi jogokat egy olyan kormányzat, amely Budapest székesfővárosra olyan törvényt alkotott meg, amely szerint lehetővé válik az, hogy azokban a kerületekben, amelyekben, mondjuk, a jól szituált polgárság lakik túlnyomó részben, egyegy fővárosi törvényhatósági bizottsági tagság megszerzéséhez elég 700—800 szavazat, a munkáslakta kerületekben pedig 4500 szavazat szükséges egy fővárosi bizottsági tag megválasztásához. Ezzel foglalkozik a cikk. Ezek pedig olyan tények, amelyeket törvény alkotott meg, amelyekre való utalás nem ütközhet szerintem semmiféle tiltó rendelkezésbe és az emiatt való vádemelés nem más, mint a legtipikusabb zaklatás azzal a képviselőtársunkkal szemben, akit a királyi ügyészség felelőssé kíván tenni ezért a közleményért. Ha akármelyik gyűlésre, amelyek most a fővárosi választásokat megelőzőleg folynak a fővárosban, elmennek képviselőtársaim, ott mindenütt hallhatják mindezt, mert pertraktálják ezeket a kérdéseket. Mindenütt rámutatnak erre a kiáltó igazságtalanságra," vagy legalább is az ellenzéki pártok delegátusai, jelöltjei rámutatnak arra a lehetetlenségre, hogy egy város kerületén belül a kormányzat disztingváljon kerület és kerület között, hogy különbséget tegyen, hogy mennyi szavazat szükséges egy bizottsági tag megválasztásához Budán vagy pedig a Belvárosban és mennyi szükséges azokban *a kerületekben, amelyek jórészt munkáslakta vidéken • vannak. Teljesen lehetetlen és az ember normális észszel meg sem tudja érteni, hogyan lehet az, hogy az utca egyik oldalán, mondjuk a páros oldalán lakók . ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 21 szavazata hatszor annyit ér, mint az utca másik oldalán lakó talán ugyanolyan foglalkozású és ugyanannyi adót fizető polgár szavazata. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Nyilvánvaló ebből, hogy a törvényhozás itt a főváros testére a belügyminiszter úr és a kormányzat kezdeményezésére egy olyan törvényjavaslatot konstruált, amely privilégiumban részesíti azokat a pártokat, amely pártok választóinak többsége vagy tekintélyes része azokból a kerületekből rekrutálódik, amelyek részére a magyar törvényhozás ezeket a kiváltságos intézkedéseket iktatta törvénybe. Ebben a közleményben semmi egyéb^ nincs, csak utalás arra, hogy nem lehet reklamálnia Kenéz t. képviselőtársamnak azokat a dolgokat, amiket külföldi államokban a magyar kisebbségek részére reklamál, addig, míg ebben az országban, sőt ez ország keretén belül magában a székesfővárosban is ilyen disztinkciót csinál a magyar törvényhozás a magyar kormány előterjesztésére. De ha megnézik azt a különbséget, amely a törvényhatósági jogú városok választójoga s a vidéki kerületek választójoga között van, akkor megint meg kell állapítanom, hogy különbséget tesznek magyar ember és magyar ember között, magyar állampolgár és magyar állampolgár között; az egyiket megbízhatónak nyilvánítják, a másikat megbízhatatlannak, az egviknek titkos választójogot adnak, a másiknak nyilt választójogot; az egyik mandátum szerzéséhez elég négyszáz vagy hétszáz választó szavazata. — mert hiszen ilven csonka kerületeket is fenntart ez a kormányzat — másutt pedig, például Budapest székesfővárosában, egy országgyűlési képviselő mandátumának megszerzéséhez több, mint 30.000 választó szavazata szükséges. Nyilvánvaló tehát, hogy az az utalás, amely ebben a közleményben foglaltatik, olyan, hogy az nem meríti ki az 1921 : III. te. 7. §-át, amely a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétségről szól. Egyébként azért sem vagyok hajlandó elfogadni a mentelmi bizottság jelentését, amely azt javasolja, hogy Farkas István t. képviselőtársam mentelmi joga függesztessék fel, mert a bizottság s maga a királyi ügyészség is olyan törvény alapján kéri a mentelmi jog felfüggesztését és a bűnvádi eljárás megindítását, ' amelyet évekkel ezelőtt alkalmi törvényhozásnak jelentettünk ki. Mindenki tudja, hogy az 1921 : III. tcikket a magyar törvényhozás közvetlenül a kommün bukása után alkotta meg, mégpedig az első nemzetgyűlés, amelyben akkor még egészen élénken élt az a nagy szenvedély, mely az embereket eltöltötte. Tisztán a bosszú és az ellenforradalom szelleme vezette a nemzetgyűlést, amikor ezt a törvényt megalkotta. Azóta a miniszterelnök, a kormányzat, tehát a többségi párt is sokszor hivatkozott arra. hogy az országban milyen nagy a konszolidáció, hogy egész Európának mintaképül szolgálhatunk konszolidáció tekin tétében. Hát ha ez igaz, akkor semmi értelme, sincs annak, hogy az alkalmi törvényhozás továbbra is fennmaradjon és annak intézkedése alapján képviselőtársunk^ felelősségrevonását mi a magunk szavazatával elősegítsük. Minthogy tehát ebben az inkriminált közleményben csak utalás van arra, hogy a kormány milyen javaslattal jött a Ház elé a fővárosi törvényjavaslat kapcsán, és minthogy 6*