Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

20 Az országgyűlés képviselőházának felállott képviselőket); Huszonegy! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát!) Elnök: Tessék helyet foglalni. Most kérem azokat a képviselő urakat, akik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedjenek felállani". (Megtörténik.) Kérem képviselő urak, szavaznia kell mindenkinek. Jegyző úr, tessék megszámlálni a képviselő urakat. Esztergályos János jegyző (megszámlálja a felállott képviselőket): Tizenkettő! (Györki Imre: Tehát kevés! — Kabók Lajos: Nem határozatképes a Ház!) Elnök: 33 képviselő van jelen, a határozathozatalhoz pedig 50 képviselő szükséges. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Elrendelem a jelenlévő képviselő urak megszámlálását. A jegyző úr foganatosítja a megszámlálást. Petrovics György jegyző (megszámlálja a jelenlévő képviselőket): 56! Elnök: A Ház határozatképes. Ennélfogva kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr által előterjesztett javaslatot, amely szerint a mentelmi bizottság a kérdéses mentelmi ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni javasolja, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az előadó úr javaslatát fogadta el és kimondotta, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 950. számú jelentése Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. „ Az előadó úr kíván jelentést tenni. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3003/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 3390/1/1930. számú megkeresése szerint, ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, a «Népszava» politikai napilap 1929. évi december hó 20-iki számában «Budapesten és Kassán» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: ... azt bizonyítja az egységespárti képviselő, hogy a dolgozó magyar néprétegeknek a bethleni reakciós osztályuralom folytán saját hazájukban még annyi jogot sem juttatnak, mint azokon az elcsatolt területeken, amelyeken Kenéz Béla szerint is tűrhetetlen elnyomatásban van részük. Es Kenéz itthon a magyar parlamentben mégis támogatja ezt a jogfosztó rendszert. Hiszen az itthon megvalósított és törvénybe iktatott elnyomatás és jogfosztás mindig jó alkalmat nyújt a magyar kisebbségek elnyomóinak, hogy mint jogforrásra hivatkozhassanak^ a Bethlen-kormányra, a magyar reakció törvényeire és rendszerére, arra, hogy legkevésbfoé van joga a Bethlenrezsimnak népjogokat reklamálni, amikor azokat otthon maga respektálja a legkevésbbé.» E cikk tartalma, de különösen annak idézett része az 1921 : III. te. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tünteti fel. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó, hatóság eljáró közege A 25. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. , közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a | sajtójogi felelősség Farkas István országgyüI lési képviselő, felelős szerkesztőt terheli, a St. ' 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a^ vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Györki Imre szólásra jelentkezik). Györki Imre képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Mielőtt az ügy érdemével foglalkoznék, előzetesen az elnök úrhoz lenne egy kérelmem. Azt a kérelmet intézem az igen t. elnök úrhoz, méltóztassék gondoskodni arról, hogy a Házban legalább egy r miniszter jelenjék meg. (Kabók Lajos: Legalább egy!) Nem azért intézem az elnök úrhoz ezt a kérelmeit, mintha nagyon kíváncsi lennék az igen t. miniszter urakra és gyönyörködni akarnék bennök, ez a szándék távol áll tőlem, (Jánossy Gábor: Ezt nem is várják!) hanem azért, mert a parlamentarizmus megköveteli, hogyha a Képviselőház ülést tart, akkor a kormány tagjai helyetfoglaljanak a Képviselőházban, vagy pedig tessék a miniszterelnök úrnak feloszlatni ezt az egyébként is tétlenségre és dologtalanságra ítélt Képviselőházat Néhány hónappal ezelőtt a Felsőházban megtörtént az, ihogy amikor a Felsőház ülésén egyetlen miniszter sem volt jelen, a Felsőház elnöke, Wlassios Gyula azonnal felfüggesztette a tanácskozást, mert azt mondotta, hogy nem fog tanácskozni a Felsőház olyan esetben, amikor a kormánynak egyetlen tagja sincs jelen. Elvárjuk tehát, hogy akkor, amikor a Képviselőház ülést tart, tárgyalásai folynak, gondoskodjék az igen t. elnök úr arról, hogy legalább a kormány tagjai itt üljenek, mert ez a kötelességük, ezért kapják azt a magas illetményt, amelyet az államháztartás a részükre kiutal. (Malasits Géza: A dicsőség mellett!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék áttérni a tárgyra. Az elnök a házszabályok alapján tudja a kötelességét. (Kabók Lajos: Nem vesszük észre!) Kabók Lajos képviselő urait ezért a kifejezésért rendreutasítom. A képviselő úr általánosságban tett egy kijelentést, amelyet a házszabályok semmiféle konkrét rendelkezésével sem tudna megindokolni. (Malasits Géza: Elég baj, ha nincs benne!) Kérem, méltóztassék folytatni beszédét. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon — Rothenstein Mór: Hol van az elnök tekintélye!) Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. A képviselő úr pedig ne keresse azt, amiről úgyis tudja, hogy megvan. (Propper Sándor: Jól van meg! Egy szál miniszter sincs itt!) Györki képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: Az ügy érdemére vonatkozólag utalok magára az egész körülményre, nem pedig annak egy kiszakított részére, amelyet a mentelmi bizottság jelentése magábanfoglal. Arról van szó, hogy a Pester Lloyd mult év december 20-án megjelent számában Kenéz Béla képviselőtársunk egy közleményt tett közzé, amelyben kifogásolta az utódállamokban álmagyar kisebbségekkel szemben tanúsított bánásmódot és ennek a közleménynek kapcsán a Népszava szükségesnek tartotta, hogy utaljon a magyar kormánynak arra a magatartására, amelyet folytat itt benn a magyar kisebbségekkel szemben. Nem vitás ugyanis az, és ezt