Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-435

Az országgyűlés képviselőházának A3 5. ülése 1930 november 18-án, kedden. 325 hajtani, amelyekkel segíteni lehet az ország népén. Miután azt látom, hogy az elnök úr napi­rendi javaslata nem alkalmas arra, (hogy az ország mérhetetlen nyomorán enyhítsen, éppen ezért csatlakozom előttem szólott Farkas István képviselőtársam napirendi javaslatához. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Farkasfalvi Farkas Géza! Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselőház! En teljesen egyetérted: az előttem szólott t. kép­viselő úrral... (Propper Sándor: Vagyis el­fogadja javaslatát?!) Kérem, meghallgattam önöket, méltóztassék meghallgatni engem is. Mondom, teljesen egyetértek a t. képviselő úr­ral, sőt azt hiszem, ezen az oldalon is mindenki, sőt az országban is minden józan ember egyet­ért azzal, hogy a törvényhozás elsősorban olyan javaslatokkal foglalkozzék, amelyek alkalmasak a nyomor enyhítésére és munkaalkalmak szol­gáltatására. (Kabók Lajos: Álljanak mellénk!) En éppen a holnapra (kitűzött törvényjavaslat­nál, vagyis .az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról szóló javas­latnál erre alkalmasabb javaslatot nem tudok. (Ügy van! jobbfelöl. — Felkiáltások a szélső­baloldalon: Maga sem hiszi!) Mert méltóztas­sanak a vidékre kimenni, én megjelölöm azt, hol vannak... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, méltóztassanak meghallgatni. En nem formailag beszélek, azért, hogy ellene szóljak, álképviselő úr felszólalásának, hanem meggyő­ződésből mondom azt, hogy az a legjobb mód a nyomor enyhítésére, munkaalkalmak terem­tésére. En számtalanszor felszólaltam már eb­ben a Házban és sürgettem ennek a javaslat­nak benyújtását annyira, hogy a ikormány azt el is fogadta, a Felsőház azonban annakidején leszavazta. Kérdem, lehet-e ennél alkalmasabb mód munkaalkalmak szolgáltatására és a nyomor enyhítésére? Itt nem megy el a költségek leg­nagyobb része anyagra, úgy, amint az az épí­téseknél szokott történni, ami ismét a kartelle­ket gyarapítja és hizlalja, (Ügy van! jobb­felől.) hanem itt főképpen a munkások keres­nek, mindenki megkapja a munkabért s ez való­ban arra szolgál, hogy vele a nyomort enyhít­sék és a mellett egész vidékeket ment meg attól, hogy egész évi verejtékes munkájuk gyümöl­csét az árvizek és áradások elvigyék. Nem azért szólalok fel tehát, hogy ellene szóljak a t. képiveslő úrnak, hanem azért, mert meggyőződésem szerint ez a legjobb al­kalom ia nyomor enyhítésére s éppen ezért az elnöki napirendi javaslatot fogadom el. (He­lyeslés a, jobb- és a baloldalon.) Elnök: Van-e még valaki szólásra felje­gyezve? Fitz Arthur jegyző: Nincs Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Akkor a napirendi indítvány feletti vitáit be­zárom. Következik a határozathozatal. Miután a Farkas István képviselő úr ál­tal előterjesztett indítvány házszabályszerű, azt szavazás alá bocsátom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az el­nöki napirendi javaslatot elfogadni, szemben Farkas István képviselő úr napirendi javas­latával, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javaslatot fogadják el, méltóztassa­nak felállani! (Megtörténik!) Többség. A Ház •, az elnöki napirendi javaslatot fogadja el. ' (Kabók Lajos: Szóval azt akarják, hogy ma­- radjori tovább a nyomor! — Felkiáltások jobb­felől: Dehogy akarjuk azt!) Következik az indítvány és interpelláciős könyvek felolvasása. • Minthogy az indítványkönyyben újabb be­. jegyzés nincs, annak felolvasását mellőzöm. Bejelentem a t Báiznak, hogy Fábián Béla képviselő úr bejegyzett interpellációját a meg­állapított időpontig írásban be nem nyújtotta, az tehát tárgytalanná váll Most pedig kérem a jegyző urát, szíves­kedjék az interpellates könyvet felolvasni! Fitz Arthur jegyit» (olvassa): «1. Fitz Arthur — a földmívelésügyi mi­niszterhez — a soroksári határban elhúzódó csatornaépítkezések halogatása tárgyában. (Szóval. Halasztva 1930. évi november 12-éről.) 2. Kéthly Anna — a népjóléti és munka­ügyi miniszterhez — a hadirokkantak ügyének végleges rendezése tárgyában. '(Szóval. Ha­lasztva 1930. évi november hó 12-éröi.) 3. Gál Jenő — a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, valamint a belügyminiszterhez — egyes köztiszHiöelőknvJv a főváros 1 r választá­sokkal kapcsolatos magatartása tárgyában. (Szóval. Halasztva 1930. évi november hó 12-éről.) ; . 4. Reischl Richárd -~ a földmívelésügyi miniszterhez — a veszprémi püspökség által ez év július 19-én a zalavármegyei mezőgaz­dasági albizottsághoz beérkezett bérleti szer­ződés jóváhagyása- ellen. (Szóval.) 5. Szabó Iván — a földmívelésügyi ; és kereskedelemügyi miniszterhez —• a mustmérő készülékek egységesítése és hitelesítése tár­gyában. (Szóval.) 6. Szabó Iván — a kereskedelemügyi minisz­terhez — a kecskémét—tisza-ughi hídhoz ve­zető út kiépítése tárgyában. (Szóval.) 7. Szabó Iván — a 'kereskedelemügyi^ mi­niszterhez — a kecskémét—halasi út kiépítése tárgyában. (Szóval.) 8. Györki Imre — az^ igazsáigügyminiszter­hez — a munkásbiztosítási felsőbírósági bírói létszámának emelése tárgyában. (Szóval.) 9. Kabók Lajos — a belügyminiszterhez -­a vidéki közigazgatási hatóságoknak a, szociáil­• demokrata pártszervezetek megalakításával és működésével szemben tanúsított magatartása tárgyában. (Szóval.) 10. Sándor Pál — a miniszterelnökhöz — Gömbös Gyula honvédelmi miniszternek a vi­tézi szék kecskeméti felavatásán vasárnap el­mondott beszéde tárgyában. (Szóval.) 11. Pronper Sándor — a belügyminiszter­hez — egyes vidéki csendőrségeknek a Nép­szava" előfizetői ellen tanúsított fenyegető ma­gatartása tárgyában. (Szóval.)» Elnök: Jelentem a t. Háznak, hogy a^ fel­sorolt képviselő urak a holnapi interpéllációs napon kívánják interpellációikat megindokolni. Most pedig az ülés elején tett bejelentésem­nek megfelelően áttérünk Rassay Károly kép­viselő úr sürgős interpellációjának meghallga­tására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa): «Interpelláció dr. Scitovszky Béla m. kir. belügyminiszterhez. . Az 1930 : XVIII. te 100. §-á akként rendel­kezik, hogy Budapest székesfőváros törvény­hatósági bizottságát 1930 december 31-ig újjá kell alakítani. A belügyminiszter úr legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a fővárosi választáso­kat még a karácsonyi ünnepek előtt meg akarja

Next

/
Oldalképek
Tartalom