Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

Az országgyűlés képviselőházának k 2 kívül álló személyekre nézve sértő és gyűlö­letre izgató. (Zaj és ellenmondások a szélső­baloldalon.) Kétségtelen ez a megállapításom • és helyénvaló. Méltóztassék tehát ilyenektől tartózkodni. (Zaj a szélsőbáloldalon. — Prop- I per Sándor közbeszól.) Propper képviselő úr ' már beszélt, tessék most csendben maradni. j Ka bók. Lajos: Itt hangzott el mindannyiunk füle hallatára és semmiféle cáfolat nem érke- I zett reá, hogy a Budapesti Hirlap kétmillió ! pengőt kapott. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ez az igazságnak nem felel meg % (Mala- ! sits Géza: Nincsen la" amely a kormányt in- ! gyen kiszolgálja. — Zaj.) Nem lehet tehát a [ cikknek azt a részét inkriminálni, amely ezt a tényt, ezt a valóságot, ezt az igazságot megírja. De kutassuk tovább, hogy mi van az in­kriminált részben, Propper képviselőtársam már az előbb megemlítette és én csak megerő­síteni vagyok kénytelen, hogy igaz az, ami a cikkben van, hogy Magyarország munkálkodó népe 23 esztendőn át kénytelen lesz évi 13 és félmillió aranykoronát kiizzadni. Hát nem felel ez meg a valóságnak? Nem ez a törvényhozás szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amely­ben benne van az, hogy igenis, fizetni fogunk évi 13 és félmillió aranykoronát? Ha ilyesmi miatt lehet az írót zaklatni, ak­kor ez azt jeleníti, hogy az igazságot temessük el, akkor ez azt jelenti, hogy az igazságot meg­írni, ,az igazságot megmondani senkinek nem szabad. Hiszen nyilvánvaló igazságok vannak ebben az inkriminált részben és a mentelmi bizottság emiatt Farkas István képviselőtársa­mait mégis kiadatni kívánja. Amidőn ez a tény, ebből világosan nnegálla­pítbató, hogy itt a legtipikusabb zaklatás esete forog fenn. Nekem is arra kell figyelmeztetnem az igen t Képviselőházat, hogy ez a mentelmi bizoittsági javaslat az 1930. évi május 6-án tar­tott ülésen született meg, azóta» elnrulott jó né­hány hónap és ezalatt a néhány hónap alatt be­igazolódott teljes egészében, hogy a cikk inkri­minált részében foglaltak teljes egészükben megfelelnek a valóságnak. 1930. május 6-án, sőt ezt megelőzően az ügyészség gondolhatta azt, hogy gróf Bethlen István nagy jót tett hazájá­nak, hogy gróf Bethlen István nem hozott sú­lyos terheket az ország népére, de a május 6-ika óta elteit időben minden kétséget kizáróan beigazolást nyert, hogy gróf Bethlen István nem tett olyan nagy jót az ország népének, mint amilyen nagy jóról beszéltek itt annakidején, mint amilyen nagy jóról írtak annakidején. (Jánossy Gábor: A történelem majd megálla­pítja. — Malasits Géza: Nemcsak a történelem fog ebben ítélkezni, hanem másvalakik is. — Jánossy Gábor: A nemzet! — Malasits Géza: A dolgozó nemzet!) Az 500 millió kölcsön felvételéről szóló tör­vényjavaslatot szintén beterjesztették és a Képviselőház azt megszavazta. (Malasits Géza: Hol van a külföldi kölcsön?) Hol van a kül­földi kölcsön? A külföldi kölcsönnek híre sin­csen, az ország a legsúlyosabb helyzetben van. (Jánossy Gábor: Ha rajtam állana, itt volna! — Györki Imre: Miért nem hozza a vezére? Azért ment Ankarába! — Propper Sándor: Oda jó ihelyre ment! — Zaj. — Kuna P. András: Rájuk van parancsolva! — Györki Imre: Ott is elkelne egy kis pénz! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kabók Lajos: Igaz tehát a cikk inkriminált részének az az^ állítása, hogy Magyarország munkálkodó népe 23 esztendőn keresztül kény­telen lesz izzadni azok alatt a terhek alatt, RföPVISEÍLiÖHÁZI NAPLÓ. XXXI. Í. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 19 amely terheiket Magyarország miniszterelnöke szerzett Magyarország népe számára. Az sem tagadható most már semmi körül­mények között sem, hogy az ország lakosságá­nak egy igen csekély töredéke kártalanítva lesz, az optánsok megkapják elvesztett birto­kuknak értékét és ezért fizet a magyar nép évente 13 és félmillió aranykoronát, (Jánossy Gábor: Magyar emberek azok is!) ami azt^ je­lenti, hogy a szegény nép megélhetése válik megint bizonytalanná, nehezebbé és ismételten újabb teher hárul rá. (Krisztián Imre: Sokkal többet fizetett már ez a nemzet! — Malasits Géza: Fel tetszett ébredni? — Krisztián Imre: Nem az ön tetszésére van bízva, hanem az enyémre! — Állandó zaj.) Elnök: Képviselő urak, a szóváltásokat szí­veskedjenek abbahagyni. (Propper Sándor (Krisztián Imre felé): Csak szortírozza tovább az iratokat!) Csendet kérek! Kabók Lajos: Ezek alapján teljes joggal lehet megállapítani az inkriminált cikknek azt az igazságát is, hogy ezek miatt fog el­pusztulni még több csecsemő, még több tüdő­vészes. Ha az országnak 13 és félmillió arany­koronával többet kell kiadnia, majd az egyéb kiadásokat kell megszorítania és a -magyar egészségügyre, a magyar csecsemővédelemre nem lehet majd tényleg még olyan keveset sem áldozni, mint amilyen keveset eddig ál­doztunk. En tehát az inkriminált részben az első betűtől az utolsó betűig megtalálom a valósá­got, az igazságot, ez azóta sokszorosan bebizo­nyítást nyert, -erről gyűléseknek egész során, egészen nyilvánosan beszéltek a szónokok, most mégis ideáll a mentelmi bizottság javas­latával és a határozatának megszületése óta eltelt hónapok után is tartja azt az álláspont­ját, amely most már nem tartható, amely most már teljes egészében megdőlt. Ha a mentelmi bizottság nem tartotta szükségesnek megho­zott határozatát revizió alá venni, akkor a Ház bölcseségének kell arra az álláspontra helyezkednie, hogy a május 6-ika óta lezajlott eseményekkel teljes beigazolást nyert a cikk­ben foglalt valamennyi állítás, most tehát már nem helytálló a mentelmi bizottság javaslata, most már nem helyes ezek miatt a kitételek miatt képviselők mentelmi jogát felfüggesz­teni. Éppen ezért nem tudok ehhez a javaslat­hoz hozzájárulni és kérem az igen t. Képvi­selőházat is, hogy r ebben az ügyben Farkas István képviselőtársam mentelmi jogát ne méltóztassanak felfüggeszteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Felszólalásra többé senkinek joga nincs, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni és Farkas István képvi­selő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a fel­függesztéshez hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Kabók Lajos: Ki­sebbség. — Zaj.) Csendet kérek! Elrendelem a képviselő urak megszámlálását. A jegyző úr megszámlálja azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát. elfogadják. (Györki Imre: Nem vagyunk határozatképes számban, elnök úr!) Csendet kérek! Az én dolgom ezt megállapítani. Most üljön le a képviselő úr, én majd tudom házszabályszerinti kötelessé­gemet. Esztergályos János jegyző (megszámlálja a 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom