Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

Az országgyűlés képviselőházának k 2 kívül álló személyekre nézve sértő és gyűlöletre izgató. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Kétségtelen ez a megállapításom • és helyénvaló. Méltóztassék tehát ilyenektől tartózkodni. (Zaj a szélsőbáloldalon. — Prop- I per Sándor közbeszól.) Propper képviselő úr ' már beszélt, tessék most csendben maradni. j Ka bók. Lajos: Itt hangzott el mindannyiunk füle hallatára és semmiféle cáfolat nem érke- I zett reá, hogy a Budapesti Hirlap kétmillió ! pengőt kapott. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ez az igazságnak nem felel meg

% (Mala- ! sits Géza: Nincsen la" amely a kormányt in- ! gyen kiszolgálja. — Zaj.) Nem lehet tehát a [ cikknek azt a részét inkriminálni, amely ezt a tényt, ezt a valóságot, ezt az igazságot megírja. De kutassuk tovább, hogy mi van az inkriminált részben, Propper képviselőtársam már az előbb megemlítette és én csak megerősíteni vagyok kénytelen, hogy igaz az, ami a cikkben van, hogy Magyarország munkálkodó népe 23 esztendőn át kénytelen lesz évi 13 és félmillió aranykoronát kiizzadni. Hát nem felel ez meg a valóságnak? Nem ez a törvényhozás szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amelyben benne van az, hogy igenis, fizetni fogunk évi 13 és félmillió aranykoronát? Ha ilyesmi miatt lehet az írót zaklatni, akkor ez azt jeleníti, hogy az igazságot temessük el, akkor ez azt jelenti, hogy az igazságot megírni, ,az igazságot megmondani senkinek nem szabad. Hiszen nyilvánvaló igazságok vannak ebben az inkriminált részben és a mentelmi bizottság emiatt Farkas István képviselőtársamait mégis kiadatni kívánja. Amidőn ez a tény, ebből világosan nnegállapítbató, hogy itt a legtipikusabb zaklatás esete forog fenn. Nekem is arra kell figyelmeztetnem az igen t Képviselőházat, hogy ez a mentelmi bizoittsági javaslat az 1930. évi május 6-án tartott ülésen született meg, azóta» elnrulott jó néhány hónap és ezalatt a néhány hónap alatt beigazolódott teljes egészében, hogy a cikk inkriminált részében foglaltak teljes egészükben megfelelnek a valóságnak. 1930. május 6-án, sőt ezt megelőzően az ügyészség gondolhatta azt, hogy gróf Bethlen István nagy jót tett hazájának, hogy gróf Bethlen István nem hozott súlyos terheket az ország népére, de a május 6-ika óta elteit időben minden kétséget kizáróan beigazolást nyert, hogy gróf Bethlen István nem tett olyan nagy jót az ország népének, mint amilyen nagy jóról beszéltek itt annakidején, mint amilyen nagy jóról írtak annakidején. (Jánossy Gábor: A történelem majd megállapítja. — Malasits Géza: Nemcsak a történelem fog ebben ítélkezni, hanem másvalakik is. — Jánossy Gábor: A nemzet! — Malasits Géza: A dolgozó nemzet!) Az 500 millió kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatot szintén beterjesztették és a Képviselőház azt megszavazta. (Malasits Géza: Hol van a külföldi kölcsön?) Hol van a külföldi kölcsön? A külföldi kölcsönnek híre sincsen, az ország a legsúlyosabb helyzetben van. (Jánossy Gábor: Ha rajtam állana, itt volna! — Györki Imre: Miért nem hozza a vezére? Azért ment Ankarába! — Propper Sándor: Oda jó ihelyre ment! — Zaj. — Kuna P. András: Rájuk van parancsolva! — Györki Imre: Ott is elkelne egy kis pénz! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kabók Lajos: Igaz tehát a cikk inkriminált részének az az^ állítása, hogy Magyarország munkálkodó népe 23 esztendőn keresztül kénytelen lesz izzadni azok alatt a terhek alatt, RföPVISEÍLiÖHÁZI NAPLÓ. XXXI. Í. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 19 amely terheiket Magyarország miniszterelnöke szerzett Magyarország népe számára. Az sem tagadható most már semmi körülmények között sem, hogy az ország lakosságának egy igen csekély töredéke kártalanítva lesz, az optánsok megkapják elvesztett birtokuknak értékét és ezért fizet a magyar nép évente 13 és félmillió aranykoronát, (Jánossy Gábor: Magyar emberek azok is!) ami azt^ jelenti, hogy a szegény nép megélhetése válik megint bizonytalanná, nehezebbé és ismételten újabb teher hárul rá. (Krisztián Imre: Sokkal többet fizetett már ez a nemzet! — Malasits Géza: Fel tetszett ébredni? — Krisztián Imre: Nem az ön tetszésére van bízva, hanem az enyémre! — Állandó zaj.) Elnök: Képviselő urak, a szóváltásokat szíveskedjenek abbahagyni. (Propper Sándor (Krisztián Imre felé): Csak szortírozza tovább az iratokat!) Csendet kérek! Kabók Lajos: Ezek alapján teljes joggal lehet megállapítani az inkriminált cikknek azt az igazságát is, hogy ezek miatt fog elpusztulni még több csecsemő, még több tüdővészes. Ha az országnak 13 és félmillió aranykoronával többet kell kiadnia, majd az egyéb kiadásokat kell megszorítania és a -magyar egészségügyre, a magyar csecsemővédelemre nem lehet majd tényleg még olyan keveset sem áldozni, mint amilyen keveset eddig áldoztunk. En tehát az inkriminált részben az első betűtől az utolsó betűig megtalálom a valóságot, az igazságot, ez azóta sokszorosan bebizonyítást nyert, -erről gyűléseknek egész során, egészen nyilvánosan beszéltek a szónokok, most mégis ideáll a mentelmi bizottság javaslatával és a határozatának megszületése óta eltelt hónapok után is tartja azt az álláspontját, amely most már nem tartható, amely most már teljes egészében megdőlt. Ha a mentelmi bizottság nem tartotta szükségesnek meghozott határozatát revizió alá venni, akkor a Ház bölcseségének kell arra az álláspontra helyezkednie, hogy a május 6-ika óta lezajlott eseményekkel teljes beigazolást nyert a cikkben foglalt valamennyi állítás, most tehát már nem helytálló a mentelmi bizottság javaslata, most már nem helyes ezek miatt a kitételek miatt képviselők mentelmi jogát felfüggeszteni. Éppen ezért nem tudok ehhez a javaslathoz hozzájárulni és kérem az igen t. Képviselőházat is, hogy r ebben az ügyben Farkas István képviselőtársam mentelmi jogát ne méltóztassanak felfüggeszteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Felszólalásra többé senkinek joga nincs, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a felfüggesztéshez hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Kabók Lajos: Kisebbség. — Zaj.) Csendet kérek! Elrendelem a képviselő urak megszámlálását. A jegyző úr megszámlálja azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát. elfogadják. (Györki Imre: Nem vagyunk határozatképes számban, elnök úr!) Csendet kérek! Az én dolgom ezt megállapítani. Most üljön le a képviselő úr, én majd tudom házszabályszerinti kötelességemet. Esztergályos János jegyző (megszámlálja a 5