Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának U33, Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Hegymegi' Kiss Pál: T. Ház! Ennek az interpellációnak legalább az a haszna mindenesetre megvolt, hogy itt a magyar parlamentben ezekkel a történelmi nagyságainkkal foglalkoztunk (Ügv van! Ügy van!) és kétségtelenül tudomásul veszem a kultuszminiszter úrnak azt a megnyilatkozását, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy ebben a kérdésben Kossuthot, Rákóczit és Rákosit illetőleg semminemű szándékosság nem volt. (Bessenyey Zénó: Nem is lehet ilyet feltételezni!) Csak azt kérem a kultuszminiszter úrtól, hogyha az a Pantheon befejezett egész kíván lenni — akárhogy van, én az utolsó háziban is ott kívánom látni Kossiuth és Rákóczi képét, (Helyeslés.) — méltóztessék csak a kultuszminiszter úrnak bevinni oda a Pantheonba mindezeknek a nagyságainknak | képmását vao-y emlékét, nem fogjuk magunkat azért szétverni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? Igen vagy nem! (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Gál JenŐ képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa): «1. Mi az oka, hogy a kormány részéről a miniszter úr nyilatkozataival több ízben kilátásba helyezett közmunkák a mai napig megindíthatok nem voltaki? 2. Milyen meglevő pénzbeli fedezetekre alapította a miniszter úr azokat az ígéreteket, amelyeknek beváltásától kereskedelmi és ipari érdekeltségek a munkanélküliség enyhülését várták?» (Nagy zaj a. Ház minden oldalán.) Fitz Arthur jegyző (tovább olvassa): «3. Hajlandó-e a miniszter úr az országot tájékoztatni, rendelkezik-e a kormány azokkal az anyagi erőkkel, amelyek feltétlenül szükségesek a közmunkák komoly megindításához?» Elnök: Gál Jenő képviselő urat illeti a szó. (Nagy zaj. — Kabók Lajos: Mi van itt? Ez nem is ülés! Várjuk meg, amíg elmennek az urak a kaszinóba! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyhatású beszéd befolyása alatt van a Ház! — Zaj.) Csendet kérek. Méltóztassék az elnökre bízni, hogy rendet és csendet teremtsen. Ismétlem kérésemet, hogy méltóztassanak a folyosóra távozni vagy pedig helyeiket elfoglalni. (Jánossy Gábor: Itt bent kell lenni! — Halljuk! Halljuk! — Györki Imre: Bolettapárt! — Schandl Károly: Gerstlipárt! — Folytonos zaj.) Csendet kérek képviselő urak, az interpelláció tárgyalása folyik. Méltóztassék csendben lenni és vagy a folyosókra távozni, vagy helyeiket elfoglakii. (Folytonos zaj.) Gál Jenő: T. Képviselőház! Az ember valóban gondolkozóba esik, hogy olyan komoly témáról, mint a munkanélküliség kérdése, amely a közmunkák megindításának kérdésével kapcsolatos, érdemes-e itt szót emelni, (Fábián Béla: Hogyne volna; hiszen Bud megmondta múltkor, hogy a következő órában megindulnak a közmunkák! — Zaj.) érdemes-e munkanélküliségről beszélni egy házban, amelv maga a munkanélküliségnek a példáját mutatja. (Bessenyey Zénó: Ezt nem lehet mondani! — Fábián Béla: Akkor csak stílusos erről beszélni! — Bessenyey Zénó: Több ülést nem tart egyetlen parlament sem, KÉPVISELŐHÁZI XAPLÓ. XXXI. ülése 1930 november 12-én, szerdán. 299 mint a mienk!) Ülés van, de tárgyalás az nincs. (Zaj "és ellenmondás ok a jobboldalon. — iSimon András: Hát a képviselő úr mit csinál?) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. Gál Jenő: Amikor mesterségesen fel kell bujtani a t. képviselő urakat arra, hogy tessék már hozzászólni a márkázáshoz, mert másképpen vége a vitának, (Jánossy Gábor: Nem bujtogatnak itt!) és itt mindenről hallotunk, csak a dolgok lényegéről nem. (Simon András: Ezt a képviselő úr beszédéről legjobban el lehetett volna mondani!) Elnök: Simon András képviselő urat kérem, méltóztassék az ilyen személyes élű kijelentésektől tartózkodniGál Jenő: Képviselőtársam, ön már újra elkezdi az üres személyeskedést. Próbáljon egy kiásé szerényebb lenni, úgy mint az tanultságához s képességeihez illik. (Taps a szélsőbaloldalon. — Bessenyey Zénó: Tanulni kell szerénységet Gál Jenőtől! — Simon András: A képviselő úr rossz példáját követtem, beismerem. — Zaj. — Jánossy Gábor: Ne kötekedjetek itt! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nem is olyan régen ebben a Házban az éppen jelenlévő kereskedelemügyi államtitkár úr a következő kijelentést tette: a borárostéri híd megépítését még augusztusban el fogják kezdeni. Megjelölte azokat a pénzügyi fedezeteket, megjelölte az elhatározásnak azt a forrását, amelyre ezt a kijelentését alapítja és még a Ház nyári szünete előtt, amikor történetesen ugyanilyen helyzetben voltunk, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr nem volt^ itthon — mindig nagy tranzakciók kérdésében utaznak és mindig nagy tárgyalások vannak ezek mögött az utazások mögött —, a mélyen t. államtitkár úr volt kegyes dátumot adni arról, hogy mikor fogják a hídépítést elkezdeni. Ezt csak a kérdés illusztrálásául mondóim el, illusztrációképpen imondom el azért, mert az Ígérgetéseknek és fix terminusoknak olyan légiójával állunk szemben (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.), amit itt .mindjárt be is fogok mutatni (Fábián Béla: Egy óra múlva kezdődnek a közmunkák!), hogy mélységes aggodalommal kell tekinteni a miniszteri és államtitkári felelős ígéretek és kijelentések komolysága felé. (Zaj a jobboldalon. — Kabók Lajos: Azt mondotta az államtitár úr, hogy augusztusban megkezdik a borárostéri híd építését!) Ha gyér számban méltóztatnak egy kis figyelmet fordítani arra, amit most itt be fogok mutatni, akkor majd látni fogják, hogy nem azért van itt közmunkahiány s nem azért van munkanélküliség, mintha normális viszonyok között nem lehetett volna megindítani a közmunkákat (Fábián Béla: Egy óra. múlva!) és nem lehetett volna lefokozni a munkanélküliséget, hanem azért, mert az ország pénzét nem azokra a célokra fordítják, amely célokra az való. (Fábián Béla: Ez így van!) Itt túlköltekezés, vagy amint önök újabban elnevezték, túlméretezés van, de ezt magyarul tékozlásnak hívják. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon), amit nyomban be fogok bizonyítani, T. Ház! Egy kicsit messzire kell visszamennünk. Idézni fogok 1925-től kezdve miniszteri nyilatkozatokat, amelyekről önök a legnagyobb csodálkozással fogják megállapítani: hát ez is lehetséges? 1925 óta történtek itt miniszteri megállapítások, kijelentések a felelősség tudatában elhangzottak itt szavak, amelyek mind üres beszédek voltak és amelyekre csak szo44