Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

294 Az országgyűlés képviselőházának UBB gem, mint szegedit! A kultuszminiszter urat is érinti a szegedi vonal!) A debreceni vonal en­gem is egészen közelről érint, mert én is azon a vonalon vagyok otthon. (Hegymegi Kiss Pál: Igen, de az államtitkár úrnak így is jó!) Bocsá­natot kérek, ezen a 2 órai vonaton úgyszólván kivétel nélkül együtt szoktam utazni a képvi­selő úrral. (Hegymegi Kiss Pál: Azért mon­dom, hogy ez az államtitkár úrnak jobb!) A képviselő úr is mindig ezen utazott (Hegy­megi Kiss Pál: De nem én rólam van szó!) A képviselő urat interpellálom, igaz-e, hogy nagyon jól tudjuk, hogy az a másik, az a hatos vonat, teljesen kihasználatlanul futott a leg­jobb és legforgalmasabb időben is? Ezért kel­lett beszüntetni és be kellett szüntetni ezt a vo­natot azért, mivel ahhoz a kétórás vonatíhoz Debrecenben 7, Nyiregyházán 11 vicinálisjárat csatlakozik. (Rassay Károly: Be lehetett volna ezeket állítani a másikhoz.) Ezeket éjszakára beállítani nem lehetett; a képviselő úr nagyon jól tudja, hogy ez dupla személyzetet jelentett volna azokon a vicinális vonatokon, ahol éjsza­kai forgalmat nem akarunk beállítani, mert a vidéki, a legtávolabbi közönséget nem lehet éj­szakai utazásra kényszeríteni. (Rassay Károly: Akkor legalább lehetősége van!) Éjszaka így is el tud két vonattal utazni; hétkor és 11 óra 15 perckor. (Rassay Károly: Tessék a szerencsét­leneknek hajnalban felkelni.) Bocsánatot ké­rek, képviselő úr, a mai nehéz időkben nem sza­bad igényeinket annyira felfokozni és nem sza­bad az igények felfokozására olyan lehetősége­ket nyújtani, hogy ennyi kényelmetlenséget se vállaljanak el az emberek. Mi takarékosságot diktálunk és ezt a takarékosságot az igen ne­héz helyzetben levő államvasutaknál is keresz­tül kell vinni, de egyik részről többet követelni és jobbat követelni (Rassay Károly: Nem töb­bet, csak jobbat! A négy- vagy ötórást követel­jük!), másfelől takarékoskodni, nem lehet. Méltóztassék megengedni, hogy azok a nagyhatalmasságok, amelyekre célzott az in­terpelláló képviselő úr, ahogy ő mondta: azok a fejedelmek és nagyhatalimasságok a mi szemünkben csak a közönség érdeke, ímert az államvasutak érdekét a bevétel szempontjából is csak az fogja fedezni, ha a közönség érde­két ki tudja elégíteni. így tehát én csak leszö­gezni óhajtom, hogy a takarékossági szempon­tok, a forgalom biztosítása és az utazóközön­ség kényelmének f lehető kielégítése voltak azok, amik vezették az államvasutak vezető­ségét, amikor a kereskedelmi miniszter hozzá­járulásával ezt a vasúti menetrendet megállapította. Kijelentem azonban, hogy bár­mely konkrét kérdésben, iha be méltóztatik bi­zonyítani nekünk, hogy a tett intézkedés hely­telen volt vagy ahelyett megfelelőbbet lehetne tenni, nagy örömmel és készséggel fog a keres­kedelmi kormány az igen t. képviselő úxak és mindenki részére rendelkezésre állani. Végül ismételten is azon reményemnek adhatok ki­fejezést, hogy ezek a kifejezetten átmeneti s a téli menetrendet érintő intézkedések már a tavasszal eredeti állapotukba lesznek vissza­állíthatok. Kérem a válasz tudomásulvételét. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Hegymegi-Kiss Pál: Mélyen t. Képviselő­ház! Végtelen sajnálatomra az államtitkár úr válaszát nein vehetem tudomásul, mert engem ennél a kérdésnél nem a saját szempontom vezet, hiszen nekem, vagy az államtitkár úr­. ülése 1930 november 12-én, szerdán. nak ez a mai helyzet teljesen előnyös, hanem ama vidék lakosságának érdekei vezetnek és ezek szempontjából nem megoldás ez a hely­zet, amely Október hónapban bekövetkezett. Az államtitkár úr takarékosságról beszél. Ha a Máv. takarékoskodik és von at járatokat szüntet be télire, akkor takarékoskodjék a Máv. úgy, hogy ez a takarékosság ne okozzon az utazóközönségnek súlyos károkat, (Kállay Miklós államtitkár: Ez a cél.) mint ahogy most feltétlenül súlyos károkat okoz, mert két napra igénybeveszi a vidékről Pestre feljövő s Pestről pedig a vidékre menő ember idejét. Az igények leszállításáról is beszélt az államtitkár úr. Ha bebizonyítja és azt mondja a Máv., hogy talán az a több vonat járat nem szükséges, több költséget okoz, akkor nem kifogásoljuk, ha be tetszik szüntetni, de mél­tóztassék a (beszüntetést úgy keresztülvinni, hogy az az utazóközönség igényeit mégis ki­elégítse, mert abban a tekintetben, hogy két órával később .menjen az; a vonat, az utazó­közönség teljes joggal kívánhatja és követel­heti a helyzet megváltoztatását. Azt mondja az államtitkár úr, hogy nin­csen megoldási módozat. (Zaj ) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon, kép­viselő urak! Szíveskedjenek társalgásaikat be­szüntetni. Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! E tekintetben hivatkozom az én városom érde­keltségeinek, pl. a Kereskedelmi és Iparkama­rának; a felterjesztésére. Es bizonyára így van­nak ezzel Szegeden is. A debreceniek rámu­tattak arra, hogy Lökösházáról megy körül­belül %Q órakor egy vonat egészen Szajolig. Méltóztassanak ehhez a debrecenieknek egy motoros járatot adni és meglesz a csatlako­zás. Azt mondja a Máv., hogy nagyszámú utazóközönségnek a befogadására nem elég­séges a motor. A Máv. tehát felteszi, hogy lesz elég utas. Legutóbb azt kérték erre, hogy méltóztassanak ugyanazon lökösházai vonat­hoz a személyvonatot Szolnoktól későbben indítani Debrecenbe és így lehetővé tenni, hogy megfelelő időben — ne éjszaka, ne az éjféli órákban — érkezzenek vissza az utasok. Ezeken az állapotokon tehát kevés jóakarat­tal segíteni lehet és segíteni is kell. Ha pedig általános ez a beszüntetés, és nincs remény az orvoslásra, akkor méltóztassanak a menet­rendet megfelelően átdolgozni, mert nem vé­gezhetem mással beszédemet, mint ismételten azzal, hogy nem a vasútért van az utas, ha­nem az utasért van a vasút. (Helyeslés a bal­és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házát, méltóztatnak-e a politikai államtitkár úrnak a kereskedelem­ügyi miniszter úr helyett adott válaszát tudo­másul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Fitz Arthur képviselő úr in­terpellációi a, amelynek felolvastatását azon­ban mellőzhetem, mivel értesülésem szerint a képviselő úr halasztási kérelmet óhajt előter­jeszteni. A szó a képviselő urat illeti. Fitz Arthur: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy interpellációmat a legközelebbi interpel­lációs napon mondhassam el. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: A Ház a halasztáshoz hozzájárul! Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr második számú interpellációja am. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter iirhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom