Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának USS. zetre való belföldi fogyasztás terén verseny­ben van a nem gyümölcsből főtt szesz a gyü­mölcsből főzött szesszel, itt mindenesetre bi­zonyos érdekellentét áll fenn, amely • arra in­dít, hogy a gyümölcssaesz háttérbe szorításá­val a belföldi piac nagyobb mértékben a más anyagokból főtt szesznek biztosittassék. En­nek következtében bocsátottakéi azokat a ren­deleteket, amelyek a békeállapoton változ­tatva, immár oda irányultak, hogy kézbevé­tessék a gyümölcsszesz értékesítése és ennek következtében a gyümölcsszesztermelők azt sza­badon ne értékesíthessék. Ez a gondolat egymagában is lehetetlen gondolat. Lehetetlen gondolat azért, mert a gyümölcsszesz, amelyet ilyen kis főzdékben termelnek ki, olyan különböző minőségű, hogy azt egyesíteni, egységesen kezelni és értéke­síteni nem lehet. A főzőktől és az anyagtól is sok függ abban a tekintetben, hogy milyen a minősége a szesznek. Az egyik főzőnek semmi­féle aggodalma nincs arra nézve, hogy a töb­biek hogyan értékesítik a szeszt, mert ő a maga renoméja következtében mindig kielé­gítően képes azt értékesíteni. Kérek 15 percnyi meghosszabbítást! Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, és most annak 15 perccel való meghosszabbí­tását kéri. Méltóztatnak hozzájárulni 1 (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Neubauer Ferenc: A másiknak, akármit csinál, le kell szállnia arra a nívóra, amelyen az ő szesze értékesíthető, mert az semmiféle különös kvalitással, minőséggel, hírrel, reno­méval nem bír. Ezeket egyesíteni nem lehet. (Kuna P. András: Ügy van!) Hogy ezek nem egyesíthetők, mutatja en­nek a társaságnak a hozott rendszabályok da­cára bekövetkezett teljes csődje. Mutatja az, hogy nem volt képes megfelelő mennyisége­ket egyesíteni és; a mégis egyesített mennyi­ségeket megfelelően értékesíteni nem tudta. Ennek- következtében tehát tulajdonképpen semmiféle befolyást nem gyakorolt olyan mér­tékben a gyümölcsszesz belföldi árára, mint amilyen kontemplálva volt, hogy tudniillik a gyümölcsszesz belföldi árát ez a társaság lett volna hivatott biztosítani és magasabb szín­vonalon tartani. Ellenben mit ért el ez a tár­sasági (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) El­érte azt, hogy végeredményben kénytelen volt megegyezni a termelőkkel és a részére bizto­sított 3'5%-os termelési, jutalék alapján a gyümölosszesz átvétele nélkül annak szabad forgalombahozatalát megengedve, ezt a 3'5 %-ot szedte be, amely literfokonként 14 fillért, effektív pálinka-literenként 7 fillért tett ki, de még itt sem ért el megfelelő eredményt, bár ezt minden ellenszolgáltatás nélkül tette azért, mert nem volt módjában ezeknek a rendszabályoknak kellő ellenőrzését is keresz­tülvinni és itt is kicsúszott a termelésnek egy nagy mennyisége. Ennek következtében azután arról volt szó, hogy a maga részéről forszírozza ezeknek a rendszabályoknak szigorúbb érvényesítését, és ezt sok esetben az ország különböző részé­ben meg is kísérelték. Mi lett ennek a követ­kezménye? A következménye^ az lett, hogy mi­után a gyümölcsszesztermelés már azért sem koncentrálható és nem szervezhető meg; mert az egy járulékos termelés, a legtöbb ember meggondolta, hogy a maga anyagját, amire súlyt tulajdonképpen nem helyez, ami ránézve tulajdonképpen különösebb érteket nem kép­visel, ami ránézve tulajdonképpen csak egy kel­lemes járulékos hasznot vagy előnyt jelent, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. ülése 1930 november 12-én, szerdán. 2Ô1 akkor, amikor ő ezzel magát csak zaklatás­nak teszi ki, továbbra is kifőzesse-e, vagy pedig sem. Annál inkább így történt ez, mert hi­szen minél nagyobb mennyiségű volt az egyé­nenként kitermelt gyümölcsszesz, annál inkább ki volt téve a termelő megfelelő zaklatásnak, és ennélfogva éppen a nagyobb termelők, azok, akik számottevő mennyiséget főztek ki, gondoltak arra, hogy immár nem érdemes és nem' szükséges, hogy ők maguk ezt kifőzzék, mert ha ez képvisel is bizonyos értéket, ezt az értéket ők nélkülözhetik, minthogy rájuk nézve nem ennek az értéke a fontos, hanem a tradicionális szokás, az ezzel járó családi fo­gyasztás és azon túl természetesen a megfe­lelő értékesítési lehetőség is. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Kuna P. András: Az állam­nak sok kára van belőle!) Szakértők véleménye szerint kétségtelen az, hogy ezeknek a rend­szabályoknak következménye már a múlt esz­tendőben is megnyilvánult annyiban, hogy az 1928/29. évi szezonban kifőzött 48.000 abszolút hektoliterfoknyi szesz helyett, az 1929/30. évi szezonban már csak 44.000 hektoliterfoknyi szesz lett kifőzve. Ez tehát bizonyos veszte­séget már akkor is jelentett a kincstárnak, ez a szám azonban ebben az esztendőben roha­mosan csökkenni fog, (Ügy van! Ügy van!) úgyhogy jelentékeny összegek fognak elma­radni az idén a termelési adót fizető szesz­főzdék után beszedett szeszfogyasztási adók­ból, szemben a múlt évben e címen az állam­kincstárba befolyó összeggel. (Ügy van! Ügy van!) Engem ennek r az interpellációnak az el­mondására az indított, hogy ezz«_l lehetőleg el­érjem azt, hogy ezek a zaklató rendszabályok, amelyeknek^ jogosultságát átlátni semmikép­pen sem bírom, meg legyenek szüntetve, és így elháruljanak a gyümölcsszeszfőzdék elől még olyan időben ezek az akadályok, hogy ebben az esztendőben az a katasztrofális Jós­lás, amely a termelésnek több, mint 50%-os csökkentését jósolja, — ami pénzben közel 4 millió pengő állami bevételcsökkentést je­lent — elkerültessék, és mindkét érdekeit fél, tudniillik egyrészt a főzőközönség, a mező­gazdálkodó lakosság, másrészt pedig az állam­kincstár érdekében a helyes, megfelelő állapot állíttassék helyre. (Helyeslés jobbfelöl.) T. Képviselőház! Elő fogom 'terjeszteni azokat a hivatalos adatokat, amelyek ebben az esztendőben az eddigi szeszfőzés hanyatlását igazolják. (Halljuk! Halljuk!) A Pénzintézeti Központ minden hónapban bizonyos gazdasági számokat közöl a jelentésében. Ennek a jelen­tésnek októberi száma azt jelenti, hogy a ter­melési adó alá eső szeszfőzdékben termelt pá­linka 1929 szeptemberében volt 2543 abszolút hektoliter, ennek az évnek szeptemberében pe­dig 613 hektoliter. A múlt év októberében a ki­termelt mennyiség 5055 hektoliter volt, ennek az évnek októberében pedig 1700 hektoliter, tehát a növekvő szezonban is megmaradt a visszaesés, ha nem is olyan mértékben, mint szeptemberben, azonban még itt is kétharmad­résznyi visszaesést látunk. Ez még megdöbben­tőbb, mint a szakértők által mondott vélemény és ennek következtében annak megfelelő ered­ményre számíthatunk. Abban a hiszemben mondottam el interpel­lációmat- hogy ezek előtt a teljesen tárgyila­gos érvek előtt az igen t. pénzügyminiszter úr meg fog hajolni, és miután itt kettős érdekről van szó, nevezetesen az államkincstár érdeke a mezőgazdálkodó lakosság érdekével találko­zik, ennek következtében interpellációm meg­43

Next

/
Oldalképek
Tartalom