Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-433
286 Az országgyűlés képviselőházának 433. ülése 1930 november 12-én, szerdán. éppen a márkázással akarunk megszüntetni. Azért kell fenntartanunk azt a rendelkezést, hogyha valaki visszaélt és a törvénybe ütköző valamely vétséget követett el, soha többé nia«gyar márkával külföldi piacra ne mehessen. (Sándor Pál: Az ellen nincs kifogásom!) Ezzel elérjük azt, hogyha valaki már egyszer nem úgy járt el, mint ahogy a szabályok értelmében el kellett volna járnia, a magyar márkával külföldi piacon többé meg ne jelenhessen. Újra meg kell ismételnem, amit az előbb mondottam. Nem a kereskedelmet akarjuk akadályozni, nem azt akarjuk, hogy kevés kereskedő legyen, hanem azokat, akik abszolúte nem hivatottak arra, hogy kereskedjenek és akik csak rontják a külföldön a kereskedelem jó hírnevét, ha ezek kifejezetten ilyenek, meg akarjuk akadályozni abban, hogy diszkreditálják a kereskedelmet, a piacot és a termelést egyaránt. Mégis csak el kell bírálni valahogyan, amikor a kérvényeket elintézzük, hogy nem kifejezetten és szembetűnően olyan esettel állunk-e szemben, amikor nem szabad megengedni, hogy a kérelmező magyar márkával külföldön megjelenhessen.. Nagyon kérem Sándor Pál t. képviselőtársamat, nyugodjék meg abban a kijelentésemben, hogy nem az a célja a törvénynek, • sem a kormányzatnak, legkevésbbé a földmívelésügyi kormánynak, hogy a kereskedelmet akadályozzuk a munkában, hanem éppen elő akarjuk segíteni és meg akarjuk könnyíteni számára a munkát. Éppen ezért kérem, hogy maradjunk meg a javaslatnak eredeti szövegezése mellett. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki az 1. §-hoz szólna (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 2—10. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad; olvassa a 11. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! A 11. § akként rendelkezik, hogy aki a 10. §-ban körülírt vétséget követi el, mégpedig akár gondatlanság, akár mulasztás folytáu, az egyöntetűen hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Konszenzusban dgen t. felszólalt képviselőtársammal, vagyok bátor indítványozni, hogy választassák külön egyrészről a gondatlanság, másrészről a mulasztásból vagyis, akaratnélkül elkövetett vétségek büntetése, úgy, hogy ebiben az esetben a 11. § (bizonyos betoldással és átalakítással a következő szövegű volna és ezt ajánlom elfogadásra (olvassa): «Ha a 8. ^ első bekezdésébe, a 9. § első bekezdésébe vagy a 10. §-!ba ütköző vétséget .alkalmazott vagy megbízott követte el és áltulajdonost (üzletvezetőt), illetőleg a megbízót a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlása körül szándékos mulasztás terheli, — amennyiben • cselekménye súlyosabb ibüntető rendelkezés alá nem esik — az ily tulajdonos (üzletvezető), illetőleg meghízó ihat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Amennyiben a felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása gondatlanságból történt, a büntetés egy hónapig terjedhető fogház.» (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. Ház! A házszabályok 150. Va. értelmében elnöki tisztemből folyó kötelességem feltenni a kérdést, hogy az előadó úr által előterjesztett módosító indítvány érdemi tárgyalása ellen van-e valamelyik képviselő urnák észrevétele, kívánja-e valaki, hogy a bizottsághoz utasíttassák? (Nem!) Amint látom, senkinek nincs észrevétele, az érdemi tárgyalás ellen. /w K ÍY á íV valaki a H- Vhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni hozzá senki sem kíván, a vitat bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni? Mayer János földmívelésügyi miniszter: Elfogadom. . Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 11. % eredeti szövegével szemiben áll az előadó úr által előterjesztett módosított szöveg. Kérdem at. Házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr módosításával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház tehát az előadó úr szövegezésében fogadta el a 11. §-t Következik a 12. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 12—19. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik az igazságügyi bizottság jelentésének tárgyalása Propper Sándor országgyűlési képviselő által a Képviselőház sérelmére állítólag elkövetett bűncselekmény megtorlása céljából a bűnvádi eljárás megindítására adandó felhatalmazás tárgyában. Mielőtt az igazságügyi bizottság jelentésének tárgyalására áttérnénk, bejelentem a t. Háznak, hogy Farkas Gyula képviselő úr, aki Q t jelentésnek előadója, táviratot intézett hozzám, amelyben közli, hogy betegsége miatt az előadói tisztséget nem láthatja el. A házszabályok 186. §-a értelmében és abban biztosított jogomnál fogva az előadói tisztség ellátására Váry Albert képviselő urat kértem fel. Kérem Váry Albert képviselő urat, hogy mint előadó szíveskedjék a bizottság jelentését ismertetni. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Az igazságügyi bizottság jelentését a következőkben terjesztem elő: A szegedi királyi törvényszék, mint büntetőbíróság B. 2398/930. számú végzése szerint az a nyomatékos gyanú merült fel, hogy Propper Sándor képviselő úr 1929 október 27-én Szegeden egy népgyűlésen azt a kijelentést tette, hogy «ne csendőrszurony, szolgabíró a jelenlegi ajánlási rendszerrel hozza össze a Képviselőházat», továbbá, hogy «panamákban fuldoklik az egész parlament». Propper Sándor képviselő úrnak ez a kijelentése az 1914 : XLI. te. 8. §-ába ütköző* felhatalmazásra üldözendő nyilvános rágalmazás vétségének megállapítására alkalmas. Az üldözhetésnek feltétele azonban ugyancsak az 1914 : XLI. te. 8. §-a szerint az, hogy az Országgyűlés, amely jelen esetben sértett, a bűncselekmény üldözésére a felhatalmazást az illetékes királyi ügyésznek megadja. Az illetékes kir. ügyész felterjesztése, amelyben a bűnvádi eljárás megindításához megkívánt felhatalmazást kéri a szegedi kir. ügyészség részére, megérkezett a Képviselőház elnökéhez. A Képviselőház elnöke ezt a felterjesztést az igazságügyi bizottsághoz tette át, az igazságügyi bizottság pedig azt a javaslatot terjeszti a Képviselőház elé, hogy a bűnvádi el-
