Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának 1*33. járás megindítására kért felhatalmazást az igazságügyminiszternek megadni «méltóztassék, mert a beterjesztett iratok szerint úgy a bűn­cselekmény nyomatékos gyanúja, mint a szük­séges felhatalmazás megadása esetén a bűn­vádi eljárás lefolytatása indokoltnak mutat­kozik. Tisztelettel kérem az igazságügyi bízott­bizottság jelentésének elfogadását. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Kér­dem a, t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az igazságügyi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a Ház a bűnvádi eljárás megindítására kért felhatalmazást az igazságügy-miniszter úrnak megadja, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a felhatalmazást a bűnvádi eljárás megindí­tása céljából az igazságügyminiszter úrnak megadja. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülés újból megnyitom. Minthogy a ( napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakítom és napirendi javaslatot teszek. . Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 13-án, délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a ma le­tárgyalt törvényjavaslat harmadszori olva­sása. 2. a bírói képesítési pótlékról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. A napirendhez Kéthly Anna képviselőtár­sunk kért szót. Kéthly Anna: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a • szélsöbaloldalon.) A parlament már napok óta csak húzza ülésezéseit és azok az ügyek is, amelyek most kerülnek napi­rendre, nem olyanok, hogy helyet ne enged­hetnének sokkal fontosabb, aktuálisabb kérdé­seknek. En azt hiszem, hogy semmiféle érdeket nem sértek akkor, ha azt mondom, hogy beszél­jünk másról, beszéljünk azokról a kérdésekről," amelyek most ebben a pillanatban érdeklik az embereket. En például egy ilyen kérdést akarok a t. Képviselőház szíves figyelmébe ajánlani. T Ház! Hetek óta folyik odakünn a vá­lasztási agitáció, hatósági felügyelet alatt ter­mészetesen, ibár nem annyira a rendre, mint inkább a szónokokra üsryélnek fel. (Jánossy Gábor: Csak a rendre ügyelnek fel! — Bárdos Ferenc: Csak a szónokokra! — Ügy van! a szélsöbaloldalon.) S azt is ím ondhatom, hogy eddig úgy, aihogy megvoltunk a rendőrség­gel. Mi nem nagyon örültünk az ő jelen­létüknek, ők pedig érthetőleg nem nagyon örültek annak, hogy összes szahad napjaikat a választási agitációban fel kellett áldozniuk, mert olyan tömegével rendezik a pártok gyűlé­seiket. De azért az egész választási agitáció alatt ott, ahol komoly, felnőtt rendőrtisztvi­selők voltak jelen gyűléseinken, nem volt kü­lönösebb baj. Csak tegnap este volt az első eset, amikor, azt mondhatom, egv olyan fiók Starhem'bergre találtunk, aki a hungáro marxiz­mus bestiája méregfogának kitördelését éppen egy szociáldemokrata nőgyűlésen akarta el­kezdeni. (Esztergályos János: Ki volt az? — Br. Podmaniczky Endre: De kíváncsi! Ügyis tudja! — Derültség iobbfelől.) A vasmunkások nagytermében volt ez a gyűlés, ahol éhes emberek az éhségnek, a nyo­morúságnak megfelelően természetesen izgatott hangulatban voltak. Elvonuláskor, amikor az elvonulás teljes rendben és fegyelemmel tör­ülése 1930 november 12-én, szerdán* '287 tént meg, az történt, hogy a 608^as számú rendőr felírta a gyűlésen jelenvolt Beszkárt-alkalma­zottakat... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Eszter­gályos János: Hallatlan! Mi köze ehhez a rendőrnek? Es nem volt ott senki, aki tiltakoz­zék ez ellen? Hát hol vagyunk, rendőrállam­ban? Hallatlan! — Rothenstein Mór: Hát r te nem tudod, hogy rendőrállam Magyarország? — Zaj*) ... felírta a Beszkárt-alkalmazottak sapkaszámát. Erre az intézkedésre^ természete­sen tumultus támadt a tömegben és én,, hogy a nagyobb bajt megelőzzem, megkérdeztem azt a rendőrtisztet, aki a gyűlés folyamán 'mellettem ült, akiről tehát joggal tételeztem fel, hogy ő az, aki az intézkedésekkel megvan bízva, hogy minek köszönhető ez az intézkedés. Mielőtt az illető rendőrtiszt válaszolhatott volna, a mel­lette álló rendőrtiszt kapta el a szót anélkül, hogy valaki őt kérdezte volna és azt mondotta, hogy a rendőr azt ír fel, akit akar, neki^ erre joga van és félrecsapott sapkával, — ismétlem, anélkül, hogy valaki hozzá kérdést intézett volna— bizonygatta azt, hogy ő a Beszkárt­alkalmazottak sapkaszámának feliratására jo­gosult. En egy pillanatig sem vontam kétségbe ezt a jogát, de amikor e fiatal sárkányölő egész intézkedésének olyan politikailag megfélemlítő színezete volt, amikor ez a békésen viselkedő és békésen távozó Beszkárt emiberekben azt a be­nyomást, azt a (hitet keltette, hogy a rendőrség egy politikai denunciálás szolgálatában áll... (Esztergályos János: Vájjon megcsinálta volna-e ezt a Wolff-párt, vagy a Kozma-párt gyűlésén is? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kéthly Anna: ... akkor nekem viszont jo­gom volt megkérdezni a kedélyesen mosolygó rendőrtisztet, hogy hogyan hívják, hogy illeté­kes helyen eljárása miatt orvoslást kérjek és megkérjem az illetékes felsőbb fórumot, akinek nem hiszem, hogy beleegyezésével vagy tetszé­sével találkozott volna ez az intézkedés, hogy adja meg neki a kitanítást arra, hogy szolgála­ton kívül a Beszkárt-alkalmazott is szabad pol­gár, (Ügy van! a szélsöbaloldalon.) aki polgári jogait, a törvényben biztosított jogait szabadon gyakorolhatja. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sőt nemcsak törvényben van ez neki biz­tosit va, ami a körülményeink között sajnálato­san a kisebbet jelenti, hanem igazgatósági ha­tározat is született meg az elmúlt évben, (Já­nossy Gábor: A törvény nem a kisebb, a tör­vény a legnagyobb! — Malasits Géza: Amikor munkás jogáról van szó, akkor a kisebb! — Zaj. — Elnök csenget.) amely kimondotta^ hogy szolgálaton kívül politikai meggyőződésének ott és úgy ad kifejezést a Beszkárt.-alkalmazott, ahol és ahogyan az neki tetszik. (Jánossy Gá­bor: Ügy van!) Amikor <az illetőt, aki ezt az intézkedést elrendelte, udvariasan megkérdez­tem, hogy hogyan ,hívják, azt felelte: «Paran­csol talán egy névjegyet?» Válaszának nem annyira szövege, mint inkább muzsikája volt olyan pökhendi, hogy hátat fordítottam neki és... (Zaj.) Elnök: Képviselőtársunknaik nincs joga még felháborodásában sem a Képviselőházon kívül álló hivatalos közeggel szemben ilyen sértést használni. Figyelmeztetem képviselő­társamat, méltóztassék a mérsékletet megtar­tani. Kéthly Anna: Ez az úr visszaélt azzal, hogy mögötte 30 rendőr állott, én visszaélek azzal, hogy mentelmi jogom van. (Zaj) Elnök: Képviselőtársam ezzel megismételte sértő kifejezését, ennélfogva rendreutasítom. (Helyeslés jobb felől. — Esztergályos János: Ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom