Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-431
238 Az országgyűlés képviselőházának h termelés után végre odáig vinni, hogy tavaly eladván két vágón búzát arról a vidékről, Gnáoban csodálkozásukat fejezték ki, hogy honnan szerezte az illető termelő ezt a Manitoba-jelű búzát. Amikor megtudta az illető kereskedő, hogy magyar termés, azt mondotta, bármely kvantumot képes átvenni és át is vesz nagyon szívesen. Mármost mit jelent ez a termelés szempontjából? A külföld ezt a búzaféleséget körülbelül 2—3 pengővel drágábban vásárolja meg, másrészt pedig a többtermelésnél fogva — tudományos megállapítás szerint kísérletek alapján meg lehet róla győződni — körülbelül két métermázsával többet terem, mint a magyar szökványbúza, t vagy nemesített búzák. Ezek mind olyan tények, amelyeknek tudatában most már megtaláltuk azt az eszközt, amelyet felhasználhatnánk és fel is kellene azonnal használni és ezért innen e helyről nagyon kérem az igen t. földmívelésügyi r miniszter urat, hogy ebben a kérdésben foglaljon határozott állást, és ne méltóztassék a búzanemesítők közti verseny következtében ezt a búzaféleséget elhanyagolni, hanem igenis méltóztassék odahatni, hogy ez vszerte az országban mindenfelé termeszitessék. Értesültem arról, hogy az e célból eddig végrehajtott propaganda, úgy a szaklapokban, % mint a napilapokban — legutóbb a Pesti Hírlapban és a Pesti Naplóban megjelent cikkek — nem tudnak kellő hatást elérni, mert a búzanemesítők ellenáramlata és üzleti érdeke áll vele szemben. Arra kérném a ^mélyen t. földmívelésügyi kormányzatot, méltóztassék minden jogtalan verseny kikapcsolásával ebben a kérdésben mélyebbre hatolni- és meg állapíttatni, hogy vájjon a lisztkísérleti állomás vezetőjének ezek az elgondolásai — hiszen a legnagyobb szakszerűséggel történtek a meg. állapítások — a valóságnak minden tekintetben megfelelnek-e és amennyiben olyanok, — amiben egy percig sem kételkedem — méltóztassék odahatni, vagy olyan eszközzel, amilyeneket Krúdy Ferenc t. képviselőtársam már több ízben javasolt: a közigazgatási hatóságok bevonásával, vagy, ami szerintem elégséges lesz, egyszerű propagandával az újságokban, a szaklapokban és a gazdasági egyesületek révén, hogy ez az úgynevezett Márki-búzaféleség, amely amerikai /búzából tenyésztetett ki, az országban elterjedjen. A magam részéről is szerény gazdaságomban kísérletet tettem ebben az esztendőben vele és személyes tapasztalatok alapján iparkodom meggyőződni ezeknek az állításoknak valódiságáról. (Esztergályos János: Külföldi búzaházakat kell csinálni!) Ugyanígy áll a bor márkázásának kérdése is, amelyre Reischl igen t. képviselőtársam rámutatott. Mi a bor márkázásával csakis abban az egy esetben fogunk tudni eredményt elérni, ha standard-borokat fogunk tudni kivívni. (Graeffl Jenő: Palackozott borokkal! Hordó borokkal nem lehet semimit sem csinálni!) A palackozott boroknak is egyfajta minőségűeknek (kell lenniÖ,k, mert ba például Hitelesítették : Édes Antal s. k. naplóbirálóf. ülése 1930 november 7-én, pénteken. egy nagy hajóstársaság részére szállítunk, az mindig ugyanolyan minőségű bort követel, mint amilyent már megismert az alatt a vignetta alatt. Ha tehát arra a (borospalackra rá van írva, hogy egri bor, akkor annak a jövőben is olyannak kell lennie, mert az a külföldi ember különben rögtön vissza fogja utasítani. E résziben vannak szintén tapasztalatok, amennyiben egy esztendővel ezelőtt egy angol borkereskedő járt nálunk, aki három vágón bort vásárolt meg, jónak találta és a legközelebbi alkalommal megint kívánt ugyanabból a borból. Akkor már más minőséget kapott. Természetesen lemondott a további rendelésről. Elsősorban tehát a standardizálásra, de legelsősorban arra kell törekedni, hogy olyan terményeket szállítsunk, amelyek exportképesek, amelyek minden tekintetben megállják helyüket és külföldön a versenyt felvehetik. Minthogy ez a törvényjavaslat a legnemesebb intenciókkal arra törekszik, hogy exportunkat előmozdítsa s tudván azt, hogy az igen t. földmívelésügyi miniszter úrnak a legjobb szándékai vannak a magyar agrártermelés előmozdítására, ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául a felszólalásomban foglaltak újbóli hangsiilyozásával elfogadom. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Bogy a János! Bogya János: T. Ház! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel kérem szíves hozzájárulásukat ahhoz, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédét <a legközelebbi ülésen mondhassa el? (Igen!) A Ház a hozzájárulást megadja. Minthogy ekként mai tárgyalási időnk letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó hó 11-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: a most tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, továbbá a Propper Sándor képviselő úr ügyében előterjesztett igazságügyi bizottsági jelentés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen érteleiben mondom ki a határozatot. Bejelentem a t. Háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni, Urbanics Kálmán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, azt 'hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 47 perckor.) Kocsim Károly s. k. sági tagok.
