Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-431

238 Az országgyűlés képviselőházának h termelés után végre odáig vinni, hogy tavaly eladván két vágón búzát arról a vidékről, Gnáoban csodálkozásukat fejezték ki, hogy honnan szerezte az illető termelő ezt a Mani­toba-jelű búzát. Amikor megtudta az illető ke­reskedő, hogy magyar termés, azt mondotta, bármely kvantumot képes átvenni és át is vesz nagyon szívesen. Mármost mit jelent ez a termelés szem­pontjából? A külföld ezt a búzaféleséget körül­belül 2—3 pengővel drágábban vásárolja meg, másrészt pedig a többtermelésnél fogva — tu­dományos megállapítás szerint kísérletek alap­ján meg lehet róla győződni — körülbelül két métermázsával többet terem, mint a magyar szökványbúza, t vagy nemesített búzák. Ezek mind olyan tények, amelyeknek tudatában most már megtaláltuk azt az eszközt, amelyet felhasználhatnánk és fel is kellene azonnal használni és ezért innen e helyről nagyon ké­rem az igen t. földmívelésügyi r miniszter urat, hogy ebben a kérdésben foglaljon hatá­rozott állást, és ne méltóztassék a búzanemesí­tők közti verseny következtében ezt a búza­féleséget elhanyagolni, hanem igenis méltóz­tassék odahatni, hogy ez vszerte az országban mindenfelé termeszitessék. Értesültem arról, hogy az e célból eddig végrehajtott propaganda, úgy a szaklapokban, % mint a napilapokban — legutóbb a Pesti Hír­lapban és a Pesti Naplóban megjelent cik­kek — nem tudnak kellő hatást elérni, mert a búzanemesítők ellenáramlata és üzleti érdeke áll vele szemben. Arra kérném a ^mélyen t. földmívelésügyi kormányzatot, méltóztassék minden jogtalan verseny kikapcsolásával eb­ben a kérdésben mélyebbre hatolni- és meg ál­lapíttatni, hogy vájjon a lisztkísérleti állomás vezetőjének ezek az elgondolásai — hiszen a legnagyobb szakszerűséggel történtek a meg­. állapítások — a valóságnak minden tekintet­ben megfelelnek-e és amennyiben olyanok, — amiben egy percig sem kételkedem — méltóz­tassék odahatni, vagy olyan eszközzel, amilye­neket Krúdy Ferenc t. képviselőtársam már több ízben javasolt: a közigazgatási hatóságok bevonásával, vagy, ami szerintem elégséges lesz, egyszerű propagandával az újságokban, a szaklapokban és a gazdasági egyesületek ré­vén, hogy ez az úgynevezett Márki-búzaféle­ség, amely amerikai /búzából tenyésztetett ki, az országban elterjedjen. A magam részéről is szerény gazdaságomban kísérletet tettem ebben az esztendőben vele és személyes tapasztalatok alapján iparkodom meggyőződni ezeknek az állításoknak valódiságáról. (Esztergályos Já­nos: Külföldi búzaházakat kell csinálni!) Ugyanígy áll a bor márkázásának kérdése is, amelyre Reischl igen t. képviselőtársam rámutatott. Mi a bor márkázásával csakis ab­ban az egy esetben fogunk tudni eredményt elérni, ha standard-borokat fogunk tudni ki­vívni. (Graeffl Jenő: Palackozott borokkal! Hordó borokkal nem lehet semimit sem csi­nálni!) A palackozott boroknak is egyfajta minőségűeknek (kell lenniÖ,k, mert ba például Hitelesítették : Édes Antal s. k. naplóbiráló­f. ülése 1930 november 7-én, pénteken. egy nagy hajóstársaság részére szállítunk, az mindig ugyanolyan minőségű bort követel, mint amilyent már megismert az alatt a vig­netta alatt. Ha tehát arra a (borospalackra rá van írva, hogy egri bor, akkor annak a jövő­ben is olyannak kell lennie, mert az a külföldi ember különben rögtön vissza fogja utasítani. E résziben vannak szintén tapasztalatok, amennyiben egy esztendővel ezelőtt egy angol borkereskedő járt nálunk, aki három vágón bort vásárolt meg, jónak találta és a legköze­lebbi alkalommal megint kívánt ugyanabból a borból. Akkor már más minőséget kapott. Természetesen lemondott a további rendelés­ről. Elsősorban tehát a standardizálásra, de legelsősorban arra kell törekedni, hogy olyan terményeket szállítsunk, amelyek exportképe­sek, amelyek minden tekintetben megállják helyüket és külföldön a versenyt felvehetik. Minthogy ez a törvényjavaslat a legneme­sebb intenciókkal arra törekszik, hogy expor­tunkat előmozdítsa s tudván azt, hogy az igen t. földmívelésügyi miniszter úrnak a leg­jobb szándékai vannak a magyar agrárter­melés előmozdítására, ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául a felszólalásomban foglaltak újbóli hangsii­lyozásával elfogadom. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Bogy a János! Bogya János: T. Ház! Az idő előrehala­dott voltára való tekintettel kérem szíves hozzájárulásukat ahhoz, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Felkiál­tások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédét <a legközelebbi ülésen mondhassa el? (Igen!) A Ház a hozzájárulást megadja. Minthogy ekként mai tárgyalási időnk le­telt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó hó 11-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: a most tár­gyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgya­lása, továbbá a Propper Sándor képviselő úr ügyében előterjesztett igazságügyi bizottsági jelentés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) Ha igen, ilyen érteleiben mon­dom ki a határozatot. Bejelentem a t. Háznak, hogy az indítvány­könyvben újabb bejegyzés nincs. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni, Urbanics Kálmán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, azt 'hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 47 perckor.) Kocsim Károly s. k. sági tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom