Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-431
Az országgyűlés képviselőházának UB1 hogy ez az irány követendő a jövőben, hogy nem elég, iha az európai kiviteli államokkal megegyezem, meg kell egyeznem regionális szerződések keretében az ipari, a tőlünk nyugatra levő szomszédos importállamokkal, de az sem elégséges, ha mindez Európára nézve sikerül, mert hiszen a legfőbb konkurrensünk az amerikai mezőgazdasági termelési ág, nekünk tehát Amerikával is meg kell egyeznünk. Ha ebiben az irányban történik intézkedés, ha az árnívó nem emelihetésének levonjuk a konzekvenciáit, ha a teherviselést csökkentjük, ,ha minőségileg a legkitűnőbbet termeljük, ha mindezt, ami az adott éghajlati viszonyainknál fogva és egyéb viszonyainknál, kedvező földrajzi fekvésünknél, a szállítás rölvid úton eszközölhetőségénél fogva előnyként elérhető, biztosítjuk, akkor ez a javaslat mindezeknek az előfeltételeknek a megteremtése után igen szép eredményt fog elérni. S éppen ezért nagyon csodálom és nem viseltetem megértéssel az iránt, hogy az igen t. ellenzéki oldalról a kereskedelmi élet terén érdekeltek és működők s hivatott vezetők hiányoztak ennek a törvényjavaslatnak úgy az előkészítésénél, mint a tárgyalásánál, (Petrovácz Gyula: Hja, itt nem lehet politikai heccet csinálni!) mert politikai hecoek készítésével, lefolytatásával (Petrovácz Gyula: Ott nagy legények!) nem orvoslódik a magyar gazdasági válság. S különösen fontos, hogy szakemberek hallassák a maguk nézetét, véleményét (Petrovácz Gyula: Ügy van!) akkor, amikor a törvény voltaképpen egy kerettörvény és amikor a részletes rendelkezések a fontosak, amikor a lényeg abba a rendeletbe megy bele, amelyre a törvény felhatalmazást ad. (Úgy van! a baloldalon.) Kötelességet kellett volna teljesíteni, ha nem a törvényhozással, nem az országgal szemben, akkor legalább azzal az érdekeltséggel szemben, amely azért állította azokat az egyéneket, azokat a szakértő urakat a maga élére, hogy szolgálatot tegyenek legalább annak a szűkebbkörű érdekeltségnek. Szolgálatot tehettek volna, mert a miniszter úr bizonyára figyelemmel hallgatta azokat a felszólalásokat, amelyekből megállapíthatta azt, ; hogy a végrehajtási rendelet rendelkezései miképpen szolgálják úgy az agrártermelési ágnak, mint a kereskedelemnek harmonikus érdekeit. Ez azonban elmaradt. Reméljük, hogy ennek ellenére a földmívelésügyi miniszter úr a végrehajtási rendeletben meg fogja valósítani azokat a nagy, célravezető szempontokat, amelyek érdekében ezt a javaslatot — ismétlem — & r legnagyobb örömmel fogadom el általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Csík József! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Következik? Petrovics György jegyző: Péntek Pál! Péntek Pál: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) En is örömmel üdvözlöm az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mert ebből látom azt, hogy a földmívelésügyi kormányzat a mostani nehéz . helyzetet tekintve, egyike azoknak a földmívelésügyi kormányzatoknak, amelyek a mezőgazdaság fellendítésére a legtöbbet cselekedték. Ez a törvényjavaslat is azt célozza, hogy a mezőgazdasági termékeket, állatokat márkázni kelljen, egyöntetűen kelljen termelni és nevelni, hogy külföldön ezeket minél jobban tudjuk értékesíteni. A múlt ősszel több képviselőtársaimmal ülése 1930 november 7-én, pénteken. 225 megtekintettem t a gabonákísérleti állomást. Igazán elcsodálkozva láttuk ott azt, hogy milyen százszázalékos biztossággal ki tudják miutatni, hogy az egyes 'galbonaféleségekből melyek azok, amelyekkel érdemes foglalkozni, (Ügy van! jobbfelől.) melyek azok, amelyeket érdemes termelni, melyek azok, amelyekkel fel tudjuk venni a külföldi, amerikai Manitoba-ibúzával a versenyt. Igazán nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísértem ezeket a bemutatásokat, mindjárt a kiőrléstől kezdve, mert ott előttünk őrölték ki a gabonát, előttünk szitálták ki a lisztet, előttünk dolgozták fel, ott láttuk, mennyi a vízfelvevő képessége, milyen a nyújtási felülete, hogy engedi magát nyújtani, vagyis, hogy 100%-ig biztosan meg lehet állapítani azt, hogy melyik az a gabona, amellyel — mint előbb is mondottam — érdemes foglalkozni. Én öröimmel üdvözöltem annakidején azt, hogy Magyarországon igen sokan próbálkoztak a ívtetőttnagvak nemesítésével. Magam is többféle kísérletet végeztem vetőmagvakkal, ugyanabba a táblába többféle vetőmagvat vetettem s kis parcellákon is próbálkoztam ezekkel. Az én megállapításom az, hogy igenis mennyiségileg nagy eredményeket értünk el, amennyiben a nemesített vetőímagoknál 3—4—5 métermázsa plusz is jelentkezett katasztrális holdanként, ellemben ezt már nem tudnám mondani a minőségről. Az én kerületeimben van egy maradi kisgazda; maradinak lehet nevezni, mert semmi néven nevezendő újítást nem. akar elfogadni, nem akar bevezetni. Annak még az öregapja idejéből, körülbelül 60 esztendővel ezelőttről van úgynevezett magyar búza-vetőmagja. Ahhoz úgy ragaszkodik, hogy bármilyen termést látott is máshol, ki van zárva, hogy abból engedne és ne abból a magyar búzából vetne. Tudott dolog, ihogy régente a gazda, ha elvitte, a malomba a gabonát, megvárhatta, külön megőrölték, és külön kapta meg ugyannak a gabonának a lisztjét. Sajnos, ma már ilyen malmok nincsenek, ezek többnyire tönkrementek. Ennek a gazdának a lisztje mindig olyan volt, hogy a malmok kapva-kaptak rajta, mert annak a sikértartalma — éppen a miullt héten állapította meg egy nagy malom — majdnem a kétszerese a mostani nemesített vetőmagvak sikértartalmainak. Én bíztattam őt mindig, hogy őrizze meg ezt a vetőmagot. Rendesen évrŐlévre csávázott gyönyörű apró szeme van annak a bűziáinak, akárcsak a Manitoba-búzának, öröm nézni s ez az ember boldog, mert mindenki dicséri a búzáját. Azt hiszem, a földmívelésügyi kormányzatnak erre is nagy figyelme lesz a márkázási törvénnyel kapcsolatban, mert szerintem a legelső követelmény az volna, hogy vidékenként rajonirózzák a talán minőségének megfelelő vetőmagot és ne kísérletezzenek a kisgazdák kicsinyben azzal, hogy innen vagy onnan kapják a vetőmagot, hanem vegye a kezébe a földmívelésügyi kormányzat az egész dolgot s aziutáar a gabonákísérleti állomás véleménye alapján a megfelelő jó sikértartalmú gabonákat necsak márkáztassa, hanem rajononként, vidékenként vásárolja is össze és ossza ki a gazdáknak a kellő, megfelelő vetőmagot. Hogyan jártunk a nemesített magvakkal 1 ? Erre egyszerű példát tudok felmutatni. Az idei esztendő közvetlenül az aratás előtt, mint nagyon jól tudjuk, borzasztóan száiraz volt. Egész május hónapban 2 milliméter csapadék esett, ami olyan elenyésző csekélység, hogy a növényt éppen csak attól tudta megmenteni, hogy ki ne 34*
