Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-431

Az országgyűlés képviselőházának 431. mánypárt, itt csak magyar emberek vannak. Ebben a házban nem szabad ilyen természetű kérdésekben pártoknak, pártkülönbségnek lenni, itt csak magyar emberek vannak, akik szerető szívvel figyelik a magyar gazdát, borús szemmel nézik, líáitják a magyar gazda vergő­dését és igyekeznek a hóna alá nyúlni, igye­keznek őt talpraállítani, megsegíteni. Készben osztom Farkas Tibor t. barátom kifogását, de nem erre a törvényjavaslatra vonatkozólag. En sem szeretem a kerettör­vényeket. Itt Grál Jenő t. képviselőtársiatmnak és^ t. barátomnak közjogi, alkotmányjogi kifo­gásaira akarok egypár szóval válaszolni. En sem szeretem azt, ha a törvényhozás jogát résziben ráruházzák a végrehajtó hatalomra, a minisztériumra; nem szeretem, hogy óriási hatalmat, óriási jogokat engedünk át a végre­hajtó hatalomnak. En is jobban szeretném, ha minden törvényjavaslatban szigorúan körül volna írva mindenikinek a kötelessége és a végrehajtó hatalom betű szerint ahhoz tart­hatná magát. Ennél a javaslatnál azonban, athol máról­holnapra változik a helyzet, ahol a mindennapi élethez kell igazodnia annak a kormánynak, amelynek kezét állandóan a nemzet üterén kell tartania, nem lehet mindennap újabb meg újaJblb törvényjavaslatokkal a Ház elé jönni, hogy a gazdasági életet ekként vagy akként szabályozzuk, hogy mást mondjunk, mint amit tegnap mondottunk, mást határozzunk holnap, mint amit tegnap vagy tegnapelőtt döntöttünk. Az élet nem áll meg, az élet rohan, halad és nap^nap után, óráról-órára újabb meg újabb kérdéseket, problémákat és követeléseket állít elénk. Itt tehát nem állanak meg azok a köz­jogi kifogások, hogy a kerettörvényben ilyen tágkörű meghatalmazásokat adunk a kormány­nak, mert azt még sem lehet, igen t. ellenzék, a törvényhozás belátására bízni, hogy mely tájakat nyilvánít a kormány zárt területeknek, mely búzafajtára, gyümölcsfajtára, borra, ba­romfira, tojásra, vajra mondja ki ,ai márkázást, a minősítést. Ezt igenis, a végrehajtó hatalom lelkiismeretére, gondjaira kell bíznunk. Gál Jenő t. képviselőtársamnak tökélete­sen igaza van, hogy annyi a rendelet, hogy el sem lehet igazodni azokban. Nagy baja a ma­gyar életnek, a magyar közigazgatásnak az, amit már költségvetési beszédeimben is több­ször elmondottam, hogy tudniillik rengeteg sok adótörvényünk van. Elnök: Kérem a képviselő uriat, méltóztas­sék a tárggyal foglalkozni. Jánossy Gábor: Bocsánatot kérek, ha eltér­tem volna a tárgytól, azonlban engedje <meg nekem a mélyen t. Ház, hogy miután alkot­mányjogi kifogásokat igyekszem megcáfolni, amelyeket az igen t. túloldalról vetettek fel ez ellen a törvényjavaslat ellen és mert erről a rendelettömegről, rendelet-dzsungelről és en­nek a törvénynek végrehajtása tárgyában ki­bocsátott rendeletekről is méltóztattak beszélni, hogy csak egy-két szóval említsem meg, hogy például az adóügyi eljárásban 70 érvényben álló adótörvény és 150 adórendelet van. (Meskó Zoltán: Es mennyi az adóhátralék 1 ?) Hol van az az istenáldotta lángelme, finánc-lángelme, aki ezekben kiigazodik? (Meskó Zoltán: Akad!) Az angolok világhírű imperialista írója, aki megírta a dzsungel könyvét. Rudyard Kipling, szintén eltévedne a magyar dzsungelben, a ren­deletek Bakonyáíban. Az tenné a legjobbat a magyar közigazgatással, a magyar adózó kö­zönséggel, aki a magyar rendeletek dzsungel­jében rendet teremtene. Kevesebb törvénvt, ülése 1930 november 7-én, pénteken. 221 kevesebb rendeletet, mert hiszen minden a végrehajtástól, a végrehajtó hatalom szerveitől és eszközeitől függ. Ezen kis kitérés után méltóztassék megen­gedni, hogy én is kifejezzem abbeli^ aggályo­mat, hogy a tizenkilenc szakaszból álló javas­lat tizenegy^ szakasza büntető rendelkezéseket tartalmazván, attól tartok én is, (Felkiáltások: Egy kicsit sok!) — úgy van, egy kicsit sok — hogy a jószándékot, a kivitel megakasztja. Rengeteg Itt a kihágási rendelkezés. Ezeket a rendelkezéseket össze lehetne foglalni egy-két szakaszban, de a törvénynek több, mint fele ne álljon büntető rendelkezésekből, (Krúdy Fe­renc előadó: Nem lehet!) mert így esetleg a végrehajtási rendelet is olyan bonyolult lesz, hogy a végrehajtás a feleknek indokolatlan kel­lemetlenségeket fog okozni. En azt anondom, hogy az élelmiszerhamisítókat nem lehet fel­akasztani, mert a halálbüntetés eltörlésének elvi álláspontján állok jogászi szempontból, mert az életet az Üristen adta és csak az Úr­isten veheti el, azonban az élelmiszerhamijsitó­kát és a márkázási jegyek meghamisított nem halálbüntetésre, ennél rosszabbra: deresre ítél­ném, hogy örökre elmenjen a- kedvük a hamisí­tástól. Legyen szabad a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr nagyrabecsült figyelmét még egy kérdésre felhívnom. Méltóztassék a különféle nemesítési kísérletezések helyett visszatérni az ős eredeti alapra, az ősi tiszavidéki búzára. (Gáspárdy Elemér: Nem jó az, Gábor!) Igen tisztelt barátom, én nem kóstoltam, a t. bará­tom sem méltóztatott kóstolni, de azt látom, hogy annak akkora a renoméja, a becsülete a külföldön és most belföldi vonatkozásban is, és olyan magas ára van Orosháza környékén, hogy Csizmadia András t. képviselőtársam, aki előttem méltóztatott felszólalni, maga is mindig ezt termelte és a legjobban tudja értékesíteni a maga búzáját. Es még egyet. Igenis, mi beszélünk itt a gyümölcs-csomagolásról, a romlástól való meg­óvásról és ha a jó Isten háta mögötti magyar falvak gyümölcsös kertjeibe vetünk egy pil­lantást, elszomorodott szívvel , kell látnunk, hogy vagonszámra rothad ott a gyümölcs a fán. (Lázár Miklós: Ez így van!) Mi szükséges ahhoz, hogy a nemzeti vagyonnak ezt a nagy részét, kincseket érő részét, amely igazán az ebek harmincadjára van odavetve, megment­sük és értékesítsük? Tanítsuk a népet, menjünk ki hozzá, de necsak szóval, hanem cselekedetek­kel és a többtermelés, a jobbtermelés, a minő­ségi termelés és a magyar föld termékeinek védelmében... (Meskó Zoltánhoz, aki Mayer János földmívelésügyi miniszterrel beszélget) Meskó Zoltán igen t, barátomat csak egy pilla­natra kérem, kegyeskedjék a mélyen tisztelt miniszter úr figyelmét ideirányítani. Közérdek­ből mondom ezt, hogy tudniillik, az állatbeteg­ségek ellen való védekezésre vonatkozó tanítá­sok nagyon jók, de: exempla trahunt, a példák vonzanak, facta loquuntur, a tettek beszélnek. Méltóztassék minden községben 10—20 hol­das mintagazdaságot felállítani: ennél hasz­nosabb, ennél vonzóbb, ennél példaadóbb in­tézményünk boldog békeidőkben r sem volt. Hiába tömöm én tele a téli délutánokon vagy estéken, az emberek fejét, amikor nem lehet kimenni az udvarra sem, nem lehet kimenni a mezőre, az erdőre és ott kell lenni abban a pipafüsttel teljes, de nekem kedves levegő­ben, mert magyar véreim vére dobog ott, s ahol az én orromnak is kellemes aroma, a magyar istálló aromája száll az orrom felé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom