Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-430

Az országgyűlés képviselőházának 4.30. addig nem térhetünk iát, míg nem biztosíthat a magyar államhatalom^ arról, hogy mi a ma­gyar búzával szemben támasztott kívánalmain­kat okvetlenül el is fogjuk érni. Ha pedig a bécsi sütőipart kérdezzük meg, akkor a felelet az, hogy: igen szívesen használjuk fel a ma­gyar búzát és a magyar lisztet, de a mai szituáció az, hogy a magyar búza és a ma­gyar liszt annyiféle, ahány szállítmány, (Já­nossy Gábor: Ahány malom) úgyhogy min­den egyes szállítmánnyal külön próbasütése­ket kell alkalmaznunk, ami jelentékenyen meg­drágítja a sütőipar berendezkedését és üzemét. Abban a percben tehát, mihelyt lehetővé válik, hogy egy minőségben ugyanaz az egy­séges áru, mégpedig tömegáru lépi át az or­szág határát és éri el a nemzetközi piacon azt a helyet, ahol legjobban érvényesülni tud és mihelyt a magyar államhatalom biztosítani tudja azt, hogy a lekötött minőség 100%-ig be­tartatik és a tökéletes kereskedelmi etika mel­lett szállíttatik a külföldi piacra és megvan a lehetősége annak, hogy e minőségi áru éve­ken keresztül bizonyosan jó áron eladható, akkor a magyar mezőgazdaságnak életkérdése jelentékeny mértékben meg is van oldva. f.Tá­nossy Gábor: Tehát részben rajtunk áll. — Egy hang jobb felől: Ügy van! Nagyrészben raj­tunk.) Ha arra méltóztatnak hivatkozni a tör­vényjavaslat kritikájánál, vaiion a mi orszá­gunk mennyiben követi a külföldi példát, erre a törvényjavaslat indokolása részletes adato­kat tartalmaz. Erre_ talán nem térek ki, csak annyit akarok megjegyezni, hogy ez a stan­dardírozási, márkázási, áruminőségjelölési mozgalom talán legrégibb Észak-Amerikában, ahol 70 éves fejlődésre tekinthet vissza. A lég­ién végesebb mozgalom azonban 1913-ban kö­vetkezik be, a Bureau of Markets felállításá­val, amely az északamerikai földmívelésügyi minisztérium kebelében állíttatott fel és ennek az irodának munkálkodásából fejlődött ki a törvényhozásnak az az egész rendszere, ame­lyik Észak-Amerikában ma a Grain Standards Act-tól — tehát a búza minőségét meghatá­rozó törvénytől — egészen a Standard Contai­ner Act-ig, a csomagolást előíró törvényig, a törvények eeész sokaságával bekövetkezett és kifejlődött. Ennek a törvényhozásnak és a tör­vényes beavatkozások sorozatának köszönheti nagyrészt az Eszakamerikai Egyesült Államok búzaexnortia és általában terményexportja azt a kiváló sikert, amelyet az európai piacokon elért. ' Nálunk Magyarországon sem ismeretlen a kérdés, mert a lóhere és lucerna minőségi megállapítása nálunk^ is szabi Ivoztatott; ugyanez van a paprikánál is. De különösen jellegzetes a magvar vajmárkázás eredményes^ sége. Méltóztatnak tudni, hogy^ a vaj márká­zását megelőző 1928. évben például 1923 o-t tett ki a kivitel, s míg 1929. évi január hótól augusztusig pedig csak 2328 a-t tett ki, addig az 1925. évi X. te. alánján márkázott vajnak 1929 szentember—december hóban, tehát csupán négy hónán alatt a kivitt mennyiség 3014 q-t tett ki. 1930. év januáriá+ól szeptemberig ter­jedő időközben^ pedig már 9296 q-t, tehát lé­nyeges és ugrásszerű volt az emelkedés azon az úton és^ azokkal az eszközökkel, amelyeket az állami jegy alkalmazása hozott létre. A törvényjavaslat, amelyet a bizottság a Ház plénuma elé terjeszt, tulajdonképpen ke­rettörvény. Lényeges rendelkezése az, hogy fa­kultative állapítja meg a. márkajegy használa­tát, vagyis nem teszi általánosan kötelezővé ülése 1930 november 6-án, csütörtökön. 193 annak az egy esetnek kivételével, amikor a földmívelésügyi^ kormányhatóság az érdekelt­ség meghallgatása után bizonyos adott árura vagy bizonyos meghatározott vidékre kötele­zőleg^ előírhatja a^ vámkülföldre törekvő min­den árunak márkázását is. Ez lényeges előnye a javaslatnak és kiegészíti ezt az a rendelke­zés, hogy a földmívelésügyi kormányhatóság felhatalmaztatik arra, miként egy ilyen már­kázással előálló újabb jogi szituációnak meg­felelőleg a termelési hátteret megteremtheti. Ezt a beavatkozási jogot, e felhatalmazást meg kell^ adni a kormány hatóságnak, mert a gaz­dasági élet folyton változik, és mert a gya­korlati élet követelményei szerint kell egymást követniök a kiegészítő rendszabályoknak, azok esetleges pótlásának vagy egyes rendszabályok­nak másokkal való nelyette c íté=ének is. Fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy lehetővé teszi bizonyos termelvénytipu­sok kialakulását, egyes vidékeknek zárt terü­letekké való nyilvánítását azért, mert bizonyos típusok kialakulása függ- egy bizonyos vidék éghajlati és talajviszonyaitól és ez árutipus ér­téke éppen a származásától függ. Hogyha tehát azt akarja a magyar mezőgazdaság, hogy ebben a speciális helyzetben levő vidék a maga mező­gazdasági terményeit minden más áruval szem­ben előnyös feltételek mellett tudja értékesí­teni, akkor gondoskodni kell arról, hogy más vidéken termett áru oda be ne legyen hozható azért, (Ügy van! Ügy van!) hogy ottani áru cégére alatt legyen eladható. Különösen fontos ez a magyar termények ellen a külföldön el­követett visszaélések meggáitlása szempontjából. is. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem új dolog, hogy teljesen idegen és más lisz­tet adtak el magyar liszt gyanánt. (Ügy van! Ügy van!) és hogy «tokaji bor» név alatt egé­szen idegen lőrét szállítottak tőlünk távol áUó külföldiek. (Ügy van! Ügy van!) Ezekre való tekintettel tehát a törvény a magyar mező­gazdaság, de a tisztességes kereskedelem érde­kében is fontos rendelkezéseket tartalmaz. Fontos rendelkezése ^továbbá a törvényja­vaslatnak az. hogy minden rendelkezés előtt meg kell hallgatni úgy a kereskedelem, mint a mezőgazdaság érdekképviseleteit azért, hogy e két termelési iáig egybehangzó és kongruens cselekvését már az intézkedések bevezetésében is biztosíthassa. További szakaszai a törvényjavaslatnak büntetőjogi szankciókat, mégpedig e^é^; szigorú büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaznak. Az első cselekmény, amelynek megtorlását rendtíli a törvényjavaslat, magának az árujegynek a meghamisítása. A második az. hogy az áru­jegynek olyan árukra való alkalmazása esetén, amely áru nem felel meg az ittetÔ minőségi foknak vagy pedig származására nézve annak a követelménynek, amely az árujegy alkalma­zásának feltétlenül köttetik ki. Ugyancsak büntetőjogi megtorlás a*á esik a márkajegynek jogtalan használa+a, valamint ugyancsak ide esik a használni előirt jepy^ al­kalmazásának elmulasztása is. Büntetőjogi megtorlást von maga után magára a minőségi fokra előírt szabályok be nem tartása, vagyis silányabb minőségű árunak becsempészése olyan iáruk közé, amelynek az árrgesryének elő­írása szerint magasabb minőségű fokozatúnak kellett volna lennie. Ez a szabály alkalmaztatik a gondatlanság­ból elkövetett vétségekre, illetőleg kihágá­sokra is. Az ellenőrzőjeggyel ellátott áru meghami­sításánál a felügyelet elmulasztása is büntet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom