Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-429

170 Az országgyűlés képviselőházának 4. morúság — Mit bánja azt az uraság? Ez «magyar rapszódia». A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétségtelen. — Bár az idézett vers «Zsoldos István» név alatt jelent meg, megállapítható, hogy a nevezett szerző kiléte iránt folyamatba tett nyomozás eredménnyel neon járt s annak kilétét Farkas István felelős szerkesztő sem mondotta meg. — Ennek következtében az idézett fenti közleményért a felelősség az 1914. évi XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas István felelős szerkesztőt terhelL — Kétségtelen, hogy a bűnvádi eljárás tárgyává tett fenti közlemény a Btk. 172. §~ábia ütköző, sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tünteti fel, mert azaz éles és igaztalan leírás, mely a korpakenyéren tengődő nincstelen szegény éhes földmívest az ezerholdas, négyesfogaton járó, jóllakott, s a szegény néppel nem törődő földesúrral szembeállítja, kinek ostorát a paraszt hátán könnyen megérezheti, alkalmas arra, hogy a nincstelen szegény földmíves osztályban a vagyonos földbirtokos osztály ellen gyűlöletet ébresszen fel. Ez alapon, mivel a vád tárgyává tett közlemény bűncselekmény megállapítására alkalmas, minthogy a szerződő kiléte ismeretlen lévén, ezért a sajtójogi fokozatos felelősség alapján a bűnvádi felelősség Farkas Istvánt, mint felelős szerkesztőt

r terheli s minthogy zaklatás esetének fennforgása nem látszik: a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztés s ék, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, és így Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 1047. számú jelentése Paupera Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Képviselőház! , (Halljuk! Halljuk!) A budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XI. 4996/2/1930. szám alatt a budapesti kir. főügyészség útján Paupera Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene a Földhitelbank fizetésképtelenségének bejelentésével kapcsolatban csalás és hűtlen kezelés címén többrendbeli bűnvádi feljelentés tétetett. ./A mentelmi bizottság a kérelmet tárgyalás alá vette, melynek során nevezett képviselő urat is meghallgatva megállapította a következő tényállást: Paupera Ferenc országgyűlési képviselő az 1911. évben alapított Földhitelbank Rt.-nak vezérigazgatója volt. A részvénytársaság az első évtizedben jelentős anyagi eredménnyel működött, az utóbbi években azonibian a kir. büntetőtörvényszék megkeresésében foglaltak szerint is állandóan rosszabbodó üzleteredményeket mutatott fel s különösen a Magyar-Amerikai Bank Rt.-nak 1925. évben bekövetkezett bukása . ülése 1930 november 5-én

} szerdán. következtében igen jelentős veszteséget szenvedett, amelyet egyéb nyereséggel kiegyenlíteni nem sikerült. A megkeresés szerint máir ebben az évben, majd a reá következő 1926., 1927. es 1928. években mutatkozó tényleges üzleti veszteséget az évi mérlegben csak azáltal sikerült az igazgatóságnak eltüntetni, hogy évente többmillió pengőre menő látenciákat oldott fel. Az utolsó 1928. évi mérleg még nyereséget mutat fel. A mérleget az 1929. évi május hó 31. napján tartott rendes évi közgyűlésen terjesztette elő az igazgatóság a banlk részvényesei jelé* akik a mérleget el is fogadták. Dacára a kedvező mérlegnek, alig néhány nap múlva a közgyűlés után hírek terjedtek el a Földhitelbank itt. fizetjésképteleinségérlől és június 8-án egy wieni napilap ezt a hírt máiközzé is tette. Időközben a budapesti pénzvilágban is elterjedt a bánik fizetésképtelenségének híre olyannyira, hogy 1929 június 10. napján a bank által a tőzsdén ajánlott idegen valutákra már nem jelentkezett vevő. A fizetésképtelenség hírére a bank takarékbetét es si nagy tömegben jelentkeztek betéteik felvétele céljából, minek eredménye gyanánt a rendelkezésre álló készpénzkészlet kimerült s a bank igazgatósága kénytelen volt a fizetésképtelenséget a Pénzintézeti Központnál bejelenteni s ettől ügyeinek rendezését kérni. Ezt rövidesen követőleg a bank igazgatósága 1929 augusztus 2. napján csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtott be a budapesti kir. törvényszékhez, mely az eljárást megindítván, annak során az adós és hitelezői között létrejött egyezséget 1930. évi február hó 28. napján hozott K. e. 43.250/1929. számú végzésével jóváhagyta, mely végzést a budapesti kir. törvényszék csődön kívüli jkényszeregyezségi ügyekben eljáró tanácsa is jóváhagyta, az jogerőre emelkedett, Ebben a végzésében a kir. törvényszék megállapítja, hogy a fizetésképtelenség időpontjára összeállított státusban jelentkező veszteségnek igen jelentékeny része magából a fizetésképtelenség témyéből állhatott elő. Megállapítja a kir. törvényszék, hogy mindezekből okszerűen csak azt a következtetést vonhatta le, hogy az adós cég terhére nem állapíthatók meg olyan tények, hogy a fizetésképtelenség beálltáról már megelőzően tudomással bírt, de különösen nem álllapítható meg az, hogy a fizetésképtelenség bejelentését szándékosan vagy súlyosan gondatlanul halogatta. Megállapítja továbbá a kir. törvényszék tanácsa és szükségesnek tartja annak a kiemelését, hogy, amint már fentebb is megállapította, az adós cég vagyonának csökkenését rajta kívül álló körülmények idézték elő és éppen emiatt nem lehet terhére a fizetésképtelenség szándékos vagy súlyosan gondatlan halogatársát kétségtelenül megállapítani. A fizetésképtelenség nyilvánosságra jutása után többrendbeli^ feljelentés adatott be a^ bankkal összeköttetésben álló magánfelek részéről a bank igazgatósága és főtisztviselői ellen. Ezek során Paupera Ferenc vezérigazgató ellen a Bn. 50. §-ába ütköző, a Btk. 380. § és 383. § 2. bekezdése szerint minősülő csalás bűntette címén tétetett feljelentés azon az alapom, hogy betéteket fogadott el bankjában, a bankközi megállapodásban meghatározott kamatlábat jelentékenyen meghaladó kamatlábat biztosítva azoknak, akik tőkéjüket a banknál elhelyezni hajlandók. A feljelentés szerint Paupera Ferenc vezérigazgató naponta kimu-