Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-428
^™ 146 Az országgyűlés képviselőházának U28. ülése 1930 november l*-én, kedden. amikor tudniillik az az államtanács és szövetségi tanács formájában van meg, amely nem demokratikus összeállítású a maga teljes eredeti /mivoltálban, hanem nagyon is arisztokratikus rendszerű, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amelynél van egy teljesen demokratikus rendszerű .alsóház, és azután van egy államtanács, — például Svájcban a Bundesrath — amely a maga részéről a második kamarát pótolja anélkül, hogy a más országokban levő második kamarának a nyilvánossága és az általános választójogon való felépítése olyan nyilvánvaló és határozott volna, mint például Magyarországon, ahol az összes választott elemeket igenis, titkos választás útján juttatjuk be a Felsőházba. (Propper Sándor: Itt a Képviselőházban is azt kellene!) Ha a t. képviselőtársam átnéz például a parlament klasszikus hazájába, Angliába, ahol tudomásom szerint immár huzamosabb idő óta munkáskormány van uralmon, ha méltóztatik ott megnézni a Felsőház rendszerét és összetételét, akkor, azt hiszem t. képviselőtársam megint rájön arra, hogy az a kijelentése, hogy a mai világba nem való a kétkamarás rendszer, az a kijelentése, hogy a mi Felsőházunk volna demokratikus szempontból a legelmaradottabb összetételű, nem helytálló, akkor ismét rá kell jönnie, hogy mondott valamit, amiért helyt nem állhat egy pillanatig sem. Mert ahhoz nem kell tudományos kutatásokat folytatni, méltóztassék akármilyen lexikont felütni, s a lexikonokból bármely írni-olvasni tudó ember megállapíthatja és nemcsak jogtudós, (Zaj a szélsőbaloldalon.) hogy az angol Felsőház összetétele ma is tisztára történelmi hagyományokon, rendi alapokon épült fel, és a munkástkormány mégsem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ezt most demokratizálni kellene, mert nem egyes szervek összetételén, hanem azok belső lelki felkészültségén múlik mindig az, meg tudják-e tenni kötelességüket a néppel, a nemzettel, az országgal szemben. (Propper Sándor: A Lordok Háza egy antik műtárgy! — Farkas István: Nincs hatásköre!) Elnök: Kérem Propper Sándor és Farkas István képviselő urakat, maradjanak csendben. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Azt mondotta az előbb t. képviselőtársaim, hogy az érdekképviseleti rendszert a maga részéről, ha ez osztályképviselet, nem helyesli. Kijelentem, hogy itt teljesen egyetértek a t. képviselő úrral. En a tisztán rideg osztályérdekeken felépülő érdekképviseleti rendszert nem tartom az emberi társadalom oéljalihoz méltónak, mert az emberi társadalom csak kölcsönösségen és testvériségen épülhet fel. (Helyeslés jobbfelől.) Eredményes és termékeny érdekképviselet ezen az elven kell, hogy felépüljön, mert más érdekképviselet nem jelent mást, mint rideg osztályönzést, amely emberhez nem méltó és nem jelenthet mást, mint teljesen egyoldalú szaiktudást, amely a maga részéről nem képes felemelkedni az egyetemes nemzeti érdekek felismeréséig sem. Most nem azt tárgyaljuk, hogy vájjon helyesen szerveztük-e meg a Felsőházat, vagy sem, most csak egy apró kérdésben próbálunk javítani az eredeti törvény bizonyos aránytalanságán. A Felsőház működését voltaképpen most nem is kritizálhatjuk, mert hiszen annak működése, parlamenti szokások szerint, nem a másik kamarában kritizálandó, sőt helyes alkotmányos felfogás szerint ott nem is kritizálható. De az én megállapításom szerint a Felsőház összetétele különben is teljesen helyes érdekképviseleti rendszer szerint van megszervezve, mégpedig azért, mert ezekben az érdekképviseletekben nem az az irányadó, hogy az illető érdekképviselet a maga részéről osztálypolitikát folytat-e, vagy sem, hanem csak az, hogy a benne résztvevők a kérdéses szakképzettséggel rendelkeznek-e és vannak-e olyan értékes elemei az egyetemes nemzeti társadalomnak, hogv képesek az osztályérdeken felülemelkedve az egyetemes nemzeti érdeket szolgálni? (Ügy van! jobbfelől.) Ez a javaslat, t. Ház, éppen azt kívánja, hogy megfelelő érdekképviselethez juthassanak a mezőgazdasági kamarák és az Omge, hogy azok az agrártudósok, akik a maguk részéről egy életet töltöttek el abban, hogy az agrártudomány terén tapasztalatokat, tudást szerezzenek és terjesszenek, szintén szótíoz jussanak a Felsőházban. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a képviselet termékeny képviselet lesz, mert nem fog osztályérdeket szolgálni, mert ha van olyan társadalmi réteg, amely számtalanszor megmutatta, hogy fel tud emelkedni a magas nemzeti ideálok szolgálatára, úgy éppen a földhöz kötött magyar agrártársadalom az, mert hiszen ez a társadalom a maga részéről ezer esztendő alatt éppen eleget verejtékezett és vérzett ezért a földért, hogy azt necsak mint magántulajdonának egy részét, hanem mint ennek a hazának alapját is szeresse és becsülje s ezzel egyszersmind a magyar földnek önzetlen szeretetéről is tanúbizonyságot tegyen. (Farkas István közbeszól.) Amikor itt van az Omge. százesztendős jubileuma, akkor ezen^ a címen is helyes volt megemlékezni a törvényjavaslatban ennek az egyesületnek r méltó képviseletéről, és remélem, hogy e képviselet révén Széchenyi Istvánnak Önzetlen, osztályérdeket nem ismerő szelleme fog képviselethez jutni a Felsőházban, (Ügy van! jobbfelől.) nem azért, mintha ez eddig nem lett volna képviselve, hanem azért, hogy ez a képviselet még jobban és még erősebben kidomborodjék. Azt is mondta Farkas István t. képviselőtársam, hogy a munkásosztály nincs képviselve. Bocsánatot kérek, ki: kell jelentenem, hogy a mezőgazdasági munkásság a maga részéről megkapta a maga képviseletét. (Farkas István: Majd ha úgy engedik szervezkedni, mint az Omge-t! Adják meg ugyanazt a jogot a munkásoknak is! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István képviselő urat ismételten figyelmeztetem, maradjon csendben. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Elismerem, hogy az ipari munkásosztály nincs olyan formában képviselve, mint ahogy az én szerény nézetem szerint is képviselve kellene lennie. (Farkas István: Sehogy sincs képviselve!) Csak azt vagyok bátor ismételten megállapítani, hogy képviselőtársam felszólalásom során rájött arra, hogy az ő felszólalásában hány pont szorul indokolásra és ezt igyekszik pótolni. Nagyon sajnálom, de ismét arra kérem, méltóztassék külön elmondani felszólalását, hogy válaszolhassak rá. Azt pedig, hogy az én szavaim ne jussanak el a nyilvánosság elé, közbeszólásaival úgy sem méltóztatik elérni. Az ipari munkásság megfelelő képviseletének hiányát a Felsőháziban magam is érzem. Utalok idevoniatkozólag azokra a kijelentésekre, amelyeket a felsőházi törvény tárgyalása során a miniszterelnök úr és elődöm, Pesthy Pál akkori igazságügyminiszter tett.