Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-428
Az országgyűlés képviselőházának 42 < ipari munkásság képviselete hiányzik. Éppen azért, hogy a Felsőház egészen tökéletes legyen a képviselet szempontjából, azt kérjük a miniszter úrtól, hogy a gyári, az ipari munkásságot ne hagyjuk ki ebiből a képviseletből. Ha most ennek -a javaslatnak keretében ezt nem lehetne megoldani, méltóztassék gondoskodni arról, hogy ezeket a .hiányokat ne lehessen felhozni a magyar Felsőházzal szemben, hogy minden osztályt bevesz, csak éppen kimondottan az ipayi munkásságot hagyja ki ebből a képviseletből. Azt kérem a mélyen t. Háztól és a mélyen t. miniszter úrtól, méltóztassék gondoskodni arról, hogy alkalomadtán az ipari munkásság is bevétessék. Különben a javaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! A magáim részéről kérem a t. Házat, méltóztassék a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben is elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Ez a javaslat nem azt célozza, amit Farkas István képviselőtársam a javaslat indokaként keresett, hogy tudniillik ez a javaslat mármost a mezőgazdasági problémákat akarná megoldani. Ezt komolyan nem lehet mondani. (Farkas István: Ezt mondta az előadó úr!) Ezt senki sem hinné el, ha valaki mondaná. Ez a> kritika nem elég komoly ahhoz, hogy abba 'belebocsátkozhatnám. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a javaslat semmi más célt nem szolgál, mint azt, hogy a Felsőházban az érdekképviseleti rendszer tekintetében egy korábbi törvényalkotás alkalmával bekövetkezett aránytalanságot helyreállítsa és a felsőházi tárgyalás során a miniszterelnök úr által a Felsőháznak tett igéretét beváltsa. Amikor legutóbb az országgyűlés a felsőházi novellát tárgyalta, a Felsőiház azzal a gondolattal foglalkozott, hogy ezt a javaslatot egy módosítás végett visszaküldi a Képviselőházhoz. Akkor kérte a kormány, hogy a Felsőház mellőzze ezt a módosítást, s akkor tette azt az Ígéretet, hogy. alkalmas időben a miniszterelnök maga jön ilyen javaslattal, természetesen velem, az igazságügyminiszterrel egyetértésben, — mert hiszen alkotmányjogilag ez a helyes képviselet ilyen természetű javaslatoknál — s ekként pótolja azt a módosítást, amelyet a Felsőház akkor egyhangúlag helyeselt, s amelyet a kormány tisztán azért nem kívánt elfogadtatni, hogy ne kelljen a javaslatot újabb tárgyalás végett a Képviselőházhoz visszaküldeni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagyon sajnálom, hogy é pillanatban, amikor indokaimat kifejtem, Farkas István képviselőtársam ' parallel beszédeket folytat. Nem tudom, mi a> célja vele, mert így én nem hallom, amit ő mond, s ő nem hallja, amit én mondok. A magam részéről szívesen meghallgattam őt, és bármilyen kérdésben mindig hajlandó vagyok vele tárgyilagos alapon vitatkozni, azonban parallel beszédre, — legnagyobb sajnálatomra — nem tudok olyan figyelmet fordítani, hogy a képviselő úrnak újból és pótlólag előadott indokaira is meg tudjam adni a méltó választ. Ellenben azokra, amiket eddigelé hozott fel t. képviselőtársam, igyekezni fogok egypár szóval válaszolni. Azt mondotta képviselőtársam, hogy már háború előtt gyűlölet tárgya volt a főrendiház. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez ellen tiltakozom. (Helyeslés a jobboldalon és a .középem) '. ülése 1930 november U-én t kedden. 145 Lehet gyűlölet tárgya azok szemében, akiknek a gyűlölet a kenyerük, (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) akik nem tudnak tárgyilagosan nézni egy ezeresztendős intézményt, akik nem tudnak tárgyilagosan megállapítani történeti tényeket, (Ügy van! a jobboldalon. — Farkas István: Egyik oka volt annak, hogy Magyarországot feldarabolták.) akik nem tudják, hogy ha volt a világon (törvényhozó testület, amely a maga előjogairól mindig kész volt lemondani, külső nyomás nélkül és mindig saját kezdeményezéséből terjesztette ki az egyedül őket illető jogokat, úgy elsősorban a nemesi alapon fejlődött magyar országgyűlés volt az, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) amelyre sohasem terrorral, hanem mindig saját előrehaladott bölcs filozófiai magatartásukkal kellett csupán hatni, és el lehetett érni mindannyiszor azt, hogy maga a törvényhozás volt az, amely a haladás iránt a maga lépéseit megtette. Gyűlölet azoknál van, akik tudatlanok voltak; gyűlölet ott volt, ahol elvakultság volt; gyűlölet csak ott szólalhatott fel, ahol a tényeket nem ismerték vagy elferdítették. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ami pedig azt illeti, hogy t. képviselőtársam szerint nem ilyen felsőház lebegett Kossuth Lajos vagy Irányi Dániel szeméi előtt, (Farkas István: Nem bizony!) megint azt kell megállapítanom, hogy nem méltóztatik a történelmet ismerni, (Farkas Lajos: Nagyon jól ismerem!) mert Kossuth Lajos felsőháza, amelyet ő elképzelt, nem jelentett olyan mértékű haladást a demokrácia szempontjából, mint a mostani Felsőház, s ha Irányi javaslatát nézzük, — mert az megvan, t. képviselőtársam, (Farkas István: Tudom!) fel lehet olvasni, szembe lehet állítani a mai felsőházi szabályokkal — akkor meg méltóztatik állapítani, mint ahogy mindenki megállapíthatja, aki tárgyilagos, hogy az Irányi Dániel-féle javaslat, igenis, nagymértékben alapul szolgált a jelen Felsőház „ megalakítását célzó törvényjavaslat felépítésénél. (Propper Sándor: Közben elmúlt 50 esztendő! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Bocsánatot kérek, annak az 50 esztendőnek is minden következtését levontuk, mert sokkal haladottabb és sokkal demokratikusabb összetételű a mi Felsőházunk, mint amilyet Irányi képzelt. Csupán egyet vagyok kénytelen örömmel konstatálni, azt, hogy míg Farkas István képviselő úr szerint sokkal rosszabb a mi Felsőházunk összetétele, mint az Irányi elgondolása szerinti t felsőházé, Propper képviselőtársam most már közbeszólásában koncedálja, hogy sokkal jobb, csak azt mondja, hogy az 50 esztendő nincsen teljes mérték Sen érvényesítve az új Felsőháznál. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Minthogy gyűlöletről méltóztatott az előbb beszélni, mindenesetre megállapíthatom, ho#y gyűlöletet a magyar nép körélben a felsőházzal és a főrendiházzal szemben sohasem tapasztaltunk, elleniben a t. képviselőtársam nem objektív kritikájában mindenesetre szerepe volt a gyűlöletnek. (Ügy van! jobbfelől.) Azt méltóztatott mondani, hogy a kétkamarás rendszer nem illik be a mai korszakba. Méltóztassék^ egy kicsit körülnézni a világon: azokban az államokban is, ahol a demokráciáé a vezető szerep, úgyszólván mindenütt valamilyen (formában megvan a kétkamarás rendszer. (Propper Sándor: Titkos szavazás útján választják!) A kétkamarás rendszer megvan abban a formábar A amely esetleg rosszabb,