Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-417

56 Az országgyűlés képviselőházának • Krúdy Ferenc, Láng János, Lukács György, Marschall Ferenc, Meskó Zoltán, Morvay Zsigmond, Nagy Emil, Nánássy Andor, Néppel Gyula, Őstör József, Pakots József, Patay Tibor, Panpera Ferenc, Pékár Gyula, Perényi Zsigmond báró, Péntek Pál, Putnoky Móric, Patay Gyula, Sándor Pál, Sigray Antal gróf, Söpkéz Sándor, Strausz István, Szabó István, Szabó Iván. Szapáry Lajos gróf, Sze­der Ferenc János, Tabódy Tibor, Vanczák Já­nos, Vértes Vilmos István, Wolff Károly, Zichy János gróf, Zlinszky István, Csáky Károly gróf, Túri Béla. A Ház engedélyével voltak távol: Bárány Sándor, Erődi-Harrach Béla, Gratz Gusztáv, Melczer László, Peyer Károly, Rassay Károly, Tóbler János. Elnöki engedéllyel voltak távol: Gróf Ap­ponyi Albert, Barthos Andor, Bárdos Ferenc, Berthóty Károly, Bródy Ernő, Buday Dezső, Csik József, Csizmadia András, Dencz Ákos, Erdélyi Aladár, Édes Antal, Ebn Kálmán, Farkas Gyula, Farkasfalvi Farkas Géza, Fe­niczy Ignác, Flandorffer Ignác, Fráter Jenő, Frey Vilmos, Frühwirth Mátyás, Gaal Gaston, Gaáí Endre, Gáspárdy Elemér, Graeffl Jenő, Gubicza Ferenc, Gyömörey István, Hajós Kál­mán, Halász Móric, Hegedűs Kálmán, Hegy­megi Kiss Pál, Herczegh Béla, Héjj Imre, Hu­szár Dezső, Ivády Béla, Jánossy Gábor, Káger József, Kenéz Béla, Kócsán Károly, báró Kray István, Kun Béla Konkoly-Thege Kálmán, báró Láng Boldizsár, Madarász Elemér, Maróthy László, Mándy Sándor, Mattá Árpád, Mihálffy Vilmos, Moser Ernő, Muszti István,. Nádosy Elek, Neubauer Ferenc, Örffy Imre, ötvös La­jos, Patacsi Dénes Pesthy Pál, Petrovácz Gyula, Pintér László, Platthy György, Pozsogár Rezső, Ráday Gedeon gróf, Reischl Richárd, Simon János, Szabó Zoltán, <Szabóky Jenő, Szepessy Géza, Szinyey Merse Jenő, Tankovits János, Teleki Tibor gróf, Temple Rezső, Tom­csányi Vilmos Pál, Tóth Pál, Urbanics Kál­mán, Urbán Péter báró, Vasadi Balogh György, Viczián István, Vitéz Győző, Vojnits Miklós báró, Wachtler István, Szentlászlói Vargha Gábor, Friedrich István, Barabás Samu, Má­téffy Viktor. Az igazolatlanul távol volt képviselő urak­kal szemben a házszabályok 203. |-ának 4. be­kezdésében foglaltak szerint fogok eljárni. Egyidejűleg felhívom a magukat még nem igazolt képviselő urakat, hogy ennek a ház­szabályokban előírt kötelezettségüknek mielőbb eleget tenni szíveskedjenek. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. A házszabályok 142. ^-ának 2. bekezdése alapján bejelentem a t. Háznak, hogy az igaz­ságügyminiszter úr hozzám intézett levelében Ángyán Béla államtitkár urat, valamint Vla­dár Gábor miniszteri tanácsos urat miniszteri megbízottként bejelentette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. A népjóléti és munkaügyi miniszter úr kí­ván szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi minisz­ter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém az Országos Társadalombiztosító Intézet betegségi biztosítási ágazata pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás céljából tisztelettel be­nyújtani. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvény­javaslatot, kinyomatni, szétosztatni s azt előze­tes tárgyalás és jelentéstétel céljából az osz­tályok mellőzésével a társadalompolitikai és U17. ülése 1930 július 1-én, kedden. pénzügyi bizottsághoz utasítani és egyben a sürgősséget kimondani. Elnök: A Ház a beadott törvényjavaslatot kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a miniszter úr által felso­rolt bizottságoknak adja ki. Egyben kérem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr által javasolt sürgősséget is ki­mondani, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslat bizottsági tárgya­lására nézve a sürgősséget kimondja. Temesváry Imre képviselő úr, mint a pénz­ügyi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A magyar királyi honvédség és egyéb fegyve­res őrtestületek tagjainak pótdíjáról és egyéb intézkedésekről szóló 1007. számú törvényjavas­lat tárgyában van szerencsém a pénzügyi bi­zottság jelentését tisztelettel beterjeszteni. Ké­rem a t Házat, méltóztassék a törvényjavasla­tot kinyomatni, szétosztatni és tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, szétosztatja és annak napirendretűzésé iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Egyben kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság által javasolt sürgősséget is ki­mondani^ jgen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Jelentem a t. Háznak, hogy Szilágyi Lajos képviselő úr a Budapesten július hó 5—6-án tartandó finn—magyar atlétikai mérkőzések tár­gyában napirend előtti felszólalására kért tő­lem engedélyt. En az engedélyt a képviselő úr­nak megadtam, A szó a képviselő urat illeti. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Ma dél­előtt 10 órakor, tehát ebben az órában a távol Északról, Finnország fővárosából útnak indul­nak & finn nemzet kiváló atlétái, hogy július hó 5-én ós 6-án Budapesten a Ferencvárosi Torna Club pályáján bemutassák a magyar atlétákkal együtt sporttudásukat és atlétikai készségüket. (Éljenzés.) Tehát a rokonnyelvű és legrégibb időből egyben közösmultú finn nemzet fiai indulnak ebben az órában útnak Budapest felé. Nemrégiben csodálkozást kel­tett volna^ az, ha ilyen esemény a parlament előtt szóvátétetik. Nemrégiben még egyszerűen az volt a felfogás, hogy ez érdekelheti a sport­köröket, érdekelheti a sportszaklapokat, de nem érdekelte az egész nemzetet; ma azonban az a helyzet, hogy egy ilyen atlétikai mérkőzés az egész nemzetet kell, hogy érdekelje. (Ügy van! Ügy van!) Ez okból kértem engedélyt napirend előtti felszólalásra s úgy vélem, hogy ez okból kaptam is napirend előtti felszólalásra enge­délyt. T. Képviselőház! A finn atléták ma Európa legjobb atlétái. A finn nemzet ma Európa leg­első sportnemzete. Világviszonylatban is a finn atléták második helyen vannak, csak az ame­rikai atléták előzték meg őket; világviszony­latban is a finn nemzetet, mint sportnemzetet • csak az amerikaiak előzik meg. Minden tekin­tetben megérdemli tehát a készülő sportese­mény az országos figyelmet. Azonfelül a finn atléták ezideig nem szerepeltek másutt a kon­tinensen, mint Párizs sportterein. Ez alkalom­mal tehát másodszor lépnek ki országuk hatá­rain kívül és Párizs után Budapest az, amely eldiosekedhetik azzal, hogy a finn nemzet at­létáit közvetlen közelről láthatja. Ebből kifolyólag tehát a sportértéken felül még rendkívüli érdekes, izgatóan érdekes lát­yányosságszámba is megy, ami július 5-én és 6-án Budapesten lejátszódik. Világbajnokok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom