Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-421
• Az országgyűlés képviselőházának 4-21 Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ezzel a Ház a törvényjavaslatnak a- Felsőház által módosított szövegét letárgyalta és a módosításhoz hozzájárult. A Képviselőháznak az imént letárgyalt szakaszra vonatkozó határozatáról a Felsőházat értesíteni fogom, a törvényt pedig további alkotmányos eljárás céljából a miniszterelnök • úrhoz teszem át. Következik a m. kir. honvédség és egyéb fegyveres őrtestületek tagjainak pótdíjáról és egyéb intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 1007, 1016.) Temesváry Imre előadó urat illeti a szó! Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az a súlyos helyzet, amely úgy az államgazdasági, mint... (Rothenstein Mór: Melyik miniszter képviseli"?) Méltóztassék megnézni: rajta van a törvényjavaslaton. (Rothenstein Mór: De nem látom! — Propper Sándor: Csak az aláírást látja, a minisztert nem!) Itt van Wekerle pénzügyminiszter úr, az ő aláírása van rajta. (Jánossy Gábor: Csak } kötekedjék Móricka! — Propper Sándor: Már j maga is móriool? Nem lehet mindenki Gabi! — folytonos zaj.) Szabad nekem is megkez- j deni most már t. képviselőtársaim? (Derültség.) Az a súlyos helyzet, amely úgy az államgazdasági, mint a magángazdasági életben egyaránt jelentkezik, kötelességévé teszi a kormánynak, hogy olyan intézkedéseket kezdeményezzen, amelyek egyfelől r államgazdasági szempontból bizonyos mértékű megtakarításokat idézhetnek elő a jövőre nézve, másrészről pedig a közalkalmazottak egyes rétegeinek anyagi helyzetében bizonyos fokú javulást tervez, a nélkül azonban, hogy ezáltal az államháztartás jelentősebb mértékben megterheltetnék. Már az 1930—31. évi állami költségvetés összeállításánál gondoskodás történt arról, hogy a honvédség, vámőrség, folyamőrség, csendőrség és méneskar tagjainak, továbbá az államrendőrség felügyelői karának és legénységéhez tartozó tagjainak illetmény rendezéséhez szükséges összegek a költségvetésbe beállíttassanak. Az állami költségvetés tárgyalása rendjén merült fel az a kívánalom, hogy ez a rendezés , ugyanolyan mértékben terjesztessék ki az államrendőrség fogalmazói karára, valamint detektívtestületére és orvosi karára, mint amilyen mértékben az az államrendőrség felügyelői karára és legénységére kiterjesztetett, mert hiszen ugyanazok a rendkívüli körülmények állanak fenn a fogalmazói karnál és detektíytestületeknél is, amely körülmények indokolttá tették, hogy a felügyelői karra nézve az illetményrendezés keresztülvitessék. A kormány már akkor kilátásba helyezte, hogy ha a fedezet kérdése etekintetben megoldást nyer, úgy nem zárkózik el attól, hogy ez az illetmény rendezés kiterjesztessék a fogalmazói karra, valamint a detektívtestületre is. De ezt az osztóigazság is követelte. Ezt az illetményrendezést a kormány igen szerencsés kézzel oldotta meg. Amidőn ugyanis egyfelől bizonyos mértékben momentán segítséget kíván nyújtani az illető érdekelteknek, másfelől az ezen segítséghez szükséges összeget úgy teremti elő, hogy a tényleges szolgálatot igénybe veszi, lehetőleg egészen 40 esztendeig, aminek következtében azután az egyes rangfokozatokban az előlépési lehetőség is lassúbbá •• . ülése 1930 július 5-én, szombaton. 287 válik és így ezen illetménynek élvezetében álló egyéneknek úgy testi, valamint szellemi. ereje a teljesítőképesség legvégsőbb határáig vétetik igénybe. Ezzel a helyes eljárással meg fog szűnni az a ferde helyzet, hogy a magasabb rangosztályokban levő teljesen munkabíró egyének minden különösebb indok nélkül időelőtti nyugdíjba kerülnek és ezáltal az államháztartás nyugdíj terheit indokolatlanul nagymértékben megterhelik. A már elfogadott 1930/31. évi állami költségvetés csupán az illetmény rendezéshez szükséges fedezetről gondoskodik, — kikapcsolva ebből a rendőrség fogalmazói karát, orvosi karát és a detektívtestületet. Szükségessé vált tehát, (hogy a kormány az illetményrendezéssel kapcsolatos kérdések szabályozására vonatkozóan törvényjavaslatot terjesszen elő, amely törvényjavaslatban gondoskodás történik az általam már előbb említett rendőrfogalmazói, detektívi és orvosi kar illetmény rendezéséhez szükséges összeg fedezetéről is. Ez a most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat az ezekre vonatkozó felhatalmazásokat tartalmazza, Miután az egész illetmény rendezés alapgondolata a 40 évi tényleges szolgálatra való áttérés, ami a jövőben igen lényeges megtakarítást fog előidézni különösen a nyugdíjterheknél, nehogy az említett testület tagjai ezzel az illeményrendezéssel mostani helyzetükkel szemben kedvezőtlenebb helyzetbe kerüljenek, szükséges volt felhatalmazást adni a kormánynak arra, hogy az egyes testületek jellegének megfelelő elnevezésű pótdíjban részesíthesse az illető alkalmazottakat. Ennek a pótdíjnak rendszeresítésével kíván gondoskodni a kormány arról, hogy az eddiginél hoszszabb szolgálati kötelezettség, valamint a kedvezőtlenebb előlépési viszonyok következtében lehetőleg anyagi gondok nélkül, fokozottabb munkakedvvel láthassák el az illetők szolgálataikat. A megbatározott létszám szigorú betartásával és az előlépési viszonyok megszorításával elő fog állani egyeseknél az a körül mány, hogy kénytelenek lesznek hosszabb időt eltölteni egyes rangfokozatokban anélkül, hogy reájuk nézve az eddigi előlépési lehetőség megnyílnék. Ennek következtében szükséges felhatalmazást adni a kormánynak arra, hogy az ilyen r esetekben, a lassúbb előmenetel kárpótlásaként korpótdíjban is részesíthesse az illetőket. A pótdíj, illetőleg a korpótdíj rendszeresítésével az eddig az illető alkalmazottaknak különböző címeken juttatott mellék^árandóságok teljesen meg fognak szűnni, és így a korpótdíjak rendszeresítésével tulajdonképpen a jelenlegi helyzet lesz fenntartva továbbra is anélkül, hogy az államkincstárra lényegesebb megterheltetés iháramlana. Az 1930/31. évi állami ' költségvetési előirányzat már ezeknek a pótdíjaknak, illetőleg korpótdíjaknak figyelembevételével állíttatott össze a honvédség, vámőrség, folyamőrség, csendőrség és méneskar tagjaira, valamint a rendőrség felügyelői karára vonatkozólag és a rendőrlegénységre nézve. Ez a törvényjavaslat tehát csupán az államrendőrség fogalmazói karának, valamint detektívtestületének és orvosi karának szükséges összegek előteremtéséről kíván gondoskodni. Ezt a kérdést úgy kívánja megoldani a kormány, hogy a rendőrség tagjai részére eddig rendszeresítve volt felügyeleti és ellenőrzési stb. díjakat, ezentúl az állampénztárba fogják beszolgáltatni és ezt az állam rendes bevételei között fogják elszámolni, mert enélkül lehetetlenné vált volna, hogy az 41*