Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-420

268 Az országgyűlés képviselőházának gánjogi elveknek az élet kényszere előtt sokszor deferálniok kell, gazdasági szempontok is döntők lehetnek, jogi szempontból azonban nem. tartom sehogysem indokolhatónak, hogy kizárólag a termelőt illesse a gabonajegy ellenértéke, de gazdasági szempontokkal sem tartom ezt teljesen megindokolhatónak. Azt tanultuk, t. Ház, — lehet, hogy a klaszszikus nemzetgazdasági iskolának ezek az elvei. már eliminálódtak — hogy a termelési tényezők, a tőke és a munka, egyenlő értékűek; ha valamely termelési ágnak valami előnyt juttatunk, akkor az abban a termelési ágban fekvő tőkének is élveznie, kapnia kell valami előnyt. Ha kizárólag a haszonbérlőnek juttatjuk a gabonajegy ellenértékét, — ami voltaképpen a mezőgazdaság felsegítésére szánt szubvenció és nem prémium — abban az esetben a földjáradék még jobban eltűnik, mint ahogy eltűnt eddig. Amikor a haszonbéribeadó nem kap egyebet, mint a 'meztelen ikamatot földje után, akkor gazdaságilag már tulajdonképpen nem érdemes a tőkének a földben elhelyezkednie, akkor, nagyon drágán kell megfizetni azokat a szubjektív momentumokat: öröklés, hagyomány, bizonyos társadalmi, talán politikai súly is, amelyek valakit a földtulajdonhoz fűznek. Gazdasági szempontból tehát nem tartom eléggé jogosultnak, hogy a haszonbérbeadó teljesen kizárassék a i gabonajegy ellenértékéből. (Ügy van! a balkö'zépen.) A leghelyesebb volna viszszatérni a jogi alapra, hogy beszéljen a szerződés; ha azonban a gazdasági élet bizonyos követelményeket állít elénk, akkor feltétlenül megszívlelendő az, vájjon nem volna-e részesíthető a haszonbérlő is a gabonajegy ellenértékében. Méltányossági szempontokra is szoktak hivatkozni. En a méltányossági szempontok alapján sem tudom feltétlenül megindokolni azt, hogy a haszonbérbeadó teljesen, kimaradjon, mert amikor szerződést kötöttek, a haszonbérbeadó vállalta azt a kockázatot, amely a búza árának eséséből származik, s a haszonbérlő vállalta azt a kockázatot, hogy a búzaár emelkedhetik is. A kockázat tehát tulajdonképpen jobbról is, balról is fennállott, méltányos tehát, hogy amikor ezt a kockázatot az állami szubvenció valahogy eliminálja és áthidalja, akkor mind a kettő részesedjék benne. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Elénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítjuk! Megadjuk! — Farkas István: Lássák, hogy mi rendes emberek vagyunk!) Csák Károly: Nem kérek meghosszabbítást, annál kevésbbé, mert hiszen az 56. §-nál még módomban lesz ezt a gondolatmenetet továbbfűzni. Mély tisztelettel kérem .álkormányt, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, vájjon nem volna-e helyes, és méltányos a gabonajegy ellenértékével elért előnyt megosztani a haszonbérlő és a haszonbérbeadó között. Östör József képviselő úr indítványát egyébként pártolom és elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmá jegyző: Várnai Dániel. Várnai Dániel: T. Ház! Mindenekelőtt csatlakozom azokhoz a törlési indítványokhoz, amelyeket pártunk részéről beadtak az 1. §-hoz, a 2. §-hoz és végig egészen a 6. §-ig. Ezt meggyőződésből teszem, t. Képviselőház. Nem akarom elismételni azokat az argumentumokat, amelyeket képviselőtársaim már felhoztak, távoli allúziót sem akarok rájuk tenni, de ragaszkodom ezekhez a törlési indítványokhoz már csak azért is, mert meggyőződésem és hitem az, hogy ez a bolettarendszer a mezőgazh20. ülése 19SÖ július 4,-én, pénteken. daság válságán nem segít, de nem segít a búza* értékesítés mostani bajain, válságán sem. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Várnai Dániel: Ellenben meggyőződésem az, hogy az egész agrártársadalmat, de külöi nőisen ennek a társadalomank azt a részét, amely leginkább fog

1 profitálni ebből a szerencsétlen bolettarendszer bői, koldustarisznyák martalócaivá teszi. Éppen azért említettem a bizottságban és említettem a Képviselőház plénumában is, hogy éppen azoknalt kellett volna felállaniok, akárhol, ott ahol tudják, sajtóban, vagy a maguk testületeiben, hogy ők maguk, a legjobban érdekeltek, akik a legtöbbet várják és valóban a legtöbbet fogják kapni ettől a rendszertől, a nagybirtok álljon fel és utasítsa vissza azt a segítséget, amelyet a legszegényebb ember, a legszegényebb városi és falusi lakosság szenvedéseiből emelnek ki. Ámde, t. Képviselőház és különösen t. túloldal, ha már önök elhatározták magukat erre a szerencsétlen és esztelen lépésre, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Esztelen? — Üy van! a szélsőbaloldalon. — Bud János kereskedelemügyi miniszter: így beszélnek a szakszervezeti gyűléseken is?) ha már önök, t túloldal és t. kormány elhatározták magukat erre a lépésre, erre az esztelen és brutális támadásra a legszegényebb emberek ellen, {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobb felől.) ame lyet mi itt a magunk gyenge ellenzéki erejével megakadályozni nem tudunk ... Elnök (csenget): A képviselő úr ezt a törvényjavaslatot esztelen és brutális támadásnak nevezi. Ezért a kifejezésért a képviselő urat rendreutasítom. Méltóztassék parlamentáris kifejezésekkel élni! Várnai Dániel: ... akkor legyen szabad legalább egy kérdést feltennem, egészen higgadtan és nyugodtan és ha tudja és módja van a kormánynak, adja meg a választ erre a kérdésemre. A javaslatnak, ennek a bolettaszörny-javaslatnak 1. §-a 6. pontjában felhatalmazza a kormányt, illetőleg módot ad a kormánynak arra, hogy a bolettarendszert^ a belföldi gabonaárak bizonyos alakulása esetén felfüggesztheti. Szeretném tudni egyénileg is és szeretném tudni azoknak nevében, akiket ez a kérdés szintén érdekel, — már csak azért is, mert az előbb erre vonatkozólag nem tudtam a pénzügyminiszter úrtól egyetlen célzást sem kipiszkálni — hogy tulajdonképpen mikor következik el annak az ideje, amikor a kormány ezt a bolettarendszert felfüggeszti. Hol van az a határ a kormány megítélése szerint, vájjon gondolt-e már rá, hol van az a határ, amikor a kormány a gabonaárban benne látja a termelési költségeket egészen, amikor tehát elérkezettnek látj a az időt arra, hogy ezt a szerencsétlen bolettarendszert felfüggessze s a terhet a városi és a falusi szegénységről levegye? Az imént itt a pénzügyminiszter úr beszédéből azt vettem ki, — azt hiszem, ebben nem csalódom — hogy egy 26 pengős belföldi gabonaár lefixifozásában látja ő ennek a javaslatnak a célját. Hát, az én megítélésem szerint különösen abból a vitából, amely e kérdésről folyt, azt látom, hogy a gabona métermázsánkénti termelési költsége már benne van nem 26 pengőben, hanem benne van különösen nagybirtokoknál, nagyuradalmaknál 17—18 pengőben, (Egy hang a szélsőbaloldalon: 16 pengőben!) de nemcsak a termelési költség, hanem termelési költség plusz valamennyi közteher. T. Képviselőház! 26 pengőben akarják megállapítani azt a határt, amelynél a gabonajegy még mindig érvényben marad. Akkor azt kell