Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

Az országgyűlés képviselőházának klU. tárgyalásánál figyelmen (kívül hagyassanak. Ebből kifolyólag indokolt volt az, hogy az illetékes bizottságoik taz eléjük terjesztett miuinikateirvvel addig ne foglalkozzanak, míg a kormány az új törvény rendelkezéseinek megfelelő hivatalos munkatervet terjeszthet elő. Az 1930—31. évi munlkaterv, amelyet a közelmúltban megalakult Országos Statiszti'kai Tanács már tudomásul vett, a mellett, hogy a törvény rendelkezéseinek miindenben megfelel, tartalmazza az 1929—30. évi teljes munkatervet is. Ennélfogva tiszteletteljes nézetem szerint a» múlt évi muníkatervmek az 1930—31. évi munkatervvel való együttes elintézésének semmi akadálya sem volna. Kátérve már most a tárgyalás alatt lévő 1929/30. évi munkatervre, van szerencsém előadni, hogy a M. ~Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1929/30. évi munkaterve a korábbi 3897:XXXV. te. rendelkezései szerint állíttatott össze s ezért ez a munkaterv még nem terjedt ki az egész statisztikai szolgálatra, hanem kizárólag csak a M. Kir. Központi Statsiztikai Hivatal adatgyűjtését tartalmazta. Ebben a munkatervben negyvenféle adatgyűjtés foglaltatik, amely jórészben már az előző munkatervben is foglaltatott. A főbb eltérések a mezőgazdasági, tejüzemi, lakóházépítkezési, öngyilkossági esetekről felvett, mentőegyesületi, gyermekmenhelyi, közoktatásügyi és bűnügyi statisztikára vonatkoznak. Az 1930/31. költségvetési évben a Magy. Kir. Központi Statisztikai Hivatal negyvennyolc féle statisztikai ágat fog művelni. Ezek a művelési ágak is mind bentfoglaltatnak részben az előző, részben pedig az 1929/30. évi munkatervben. A főbb eltérések itt az idegenforgalmi, lakóházépítkezési, mentőegyesületi, gyenmekmenhelyi, a halálos kimenetelű balesetek, az árvaházakban gondozottak statisztikája, továbbá a mezőgazdasági, szőlőterületi és szüreti, benzinfogyasztási, hitelintézeti, közoktatásügyi és az időszaki sajtóra vonatkozó statisztika. Végül ugyanez a munkaterv, az 1930/31. évi munkaterv tartalmazza a népszámlálást is, amelyet azonban éppen rendkívüli fontosságánál fogva külön voltam bátor az előbb ismertetni és amelye t az igen t. Ház már el is fogadott. A munkatervben felsorolt újabb statisztikai adatgyűjtések már címükben is mind tartalmazzák a hozzájuk fűződő fontosságot, ennélfogva azt hiszem, felesleges volna ezeknek részletesebb ismertetésére is kitérni. Az érintett adatgyűjtések — sajnos — nem tartalmazzák mindazokat az adatfelvételeket, amelyek közállapotainknak helyesebb megismerése cáljából szükségesek volnának és a folyó évben is, sajnos, még nélkülöznünk kell több olyan fontos mozzanat statisztikai megvilágítását, amelyeket különböző szempontok megkívánnak és amelyeket több oldalról — éppen az imént Kéthly Anna igen t. kép vis előtár siam is — teljesen indokoltan sürgettek. Mindennek oka azonban, — mint méltóztatnak tudni — az országnak közismerten nehéz anyagi helyzete és az a takarékossági politika, amelyet minden téren érvényesíteni kell. Az előadottakra való tekintettel tisztelettel kérem az igen t. Házat, hogy a magyar királyi miniszterelnök úrnak az 1930/31. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában beterjesztett jelentését az 1929/30/31. évi munkatervre vonatkozó jelentésével együtt elfogadni méltóztassék. Elnök: Szepessy Géza képviselő úr, mint a ülése 1930 június 26-án, csütörtökön. 15 kérvényi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Szepessy Géza előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a kérvényi bizottság áltál lé-' tárgyalt feliratok és kérvények negyedik sorjegyzékét tisztelettel beterjeszteni. Kérem, méltóztassék a sorjegyzéket kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A benyújtott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és annak 'napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Azok a kritikák, amelyek előbb elhangzott felszólalásommal foglalkoztak, — különösen Kenéz képviselő úré, — beszédem két része között ellentétet próbáltak konstruálni. Beszédem egyik része általában a statisztikai adatgyűjtéssel foglalkozott, a másik foglalkozott valóban a szóban forgó törvényjavaslattal. De akármilyen szigorú kritikának próbálom alávetni magamat, ezt az ellentétet nem tudom felfedezni. Felszólalásom egyik részében általánosságban beszéltem, másik részében pedig a fluktuáló adatoknak a népszámlálási számlálói vekkel való összekapcsolását hoztam fél, úgy .vélem, hogy a maí körülmények között enné£ a kettőnek összekapcsolása nem olyan nagy, vétek. A fluktuáló adatoknak a népszánilaíásí ívből való kikapcsolása normális körülményék között indokolható és helyes. ^ Ez természetes, hiszen senki sem akarja a népszámlálási ívet, amely tízéves akció összegezése, olyan ádatok

: kai megterhelni, amelyek azután a feldolgozást megnehezítik, amelyek a tízéves akció adatai számára engedélyezett hosszabb feldolgozási idő alatt esetleg érdektelenné válnak, elvesztik aktualitásukat. De hozzá kell ehhez tennem azt, hogy ma, amikor az á legelső szempont, hogy minél kevesebb költséggel szedjük össze ezeket az adatszolgáltatásokat, akkor, amikor az a feladat, hogy ez az egész statisztikai adatszolgáltatás minél kisebb apparátussal legyen lebonyolítható, amikor itt van az alkalom, hogy ezek a számlálóívek amúgy is kimennek, akkor szerintem, nem indokolatlan, hogy esetleg fluktuáló adatokra vonatkozó kérdések is belekerüljenek a számlálóívekbe, mert ezzel a költségeket redukálhatjuk és arra lehet módot találni, hogy az ezekbe a népszámlálási számlálólapokíba felvett fluktuáló adatok a többi adat előtt kerülhessenek feldolgozásra. Mármost ezekről az adatokról, amelyeket én reklamáltam, azt mondotta a miniszterelnök úr, hogy ebben a jelentésben, illetőleg ebben a munkatervben nagyrészt benne foglaltatnak. Az iparegészségügyi, általában véve a munkaegészségügyi, a munkahely-higiénére vonatkozó adatok bent vannak — szerinte— a közegészségügyi és a társadalombiztosítási statisztikában. A munkaidőadatok, szerinte, bent vannak a munkaviszonyokról szóló statisztikai tervben; a mukabérre vonatkozó adatok pedig egyrészt a gyáripari termelési statisztikában, • másik •• részükben pedig a Társadalombiztosító Intézet rendes felvételeiben. Ez azonban nem fedi száz százalékig azokat a kívánságokat, amelyeket mi előterjesztettünk. Az Országos Társadalombiztosító Intézet a dolog természeténél fogva csak az ipari biztosítottakra vonatkozik; nem vonatkozik a mezőgazdasági munkásságra, nem vonatkozik a munkából kiesettekre még az ipari munkásság körében sem. A munkabéradatok is a