Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

16 Az országgyűlés képviselőházának gyáripari termelési statisztikában ép úgy, mint a Társadalombiztosító statisztikájában, csak erre az ipari töredékre vonatkoznak. Hozzá kell ehhez tenni még azt is, hogy a gyáripari termelési statisztikában a munkabéradatok rendesen összesítve fordulnak elő, úgyhogy például a gyárigazgatók, gyárvezetők rendesen horribilis fizetései elhomályosítják a tiszta képet; nemcsak általában a munkásságról, hanem főleg a tisztviselői fizetésekről nem adnak világos áttekintést, mert hiszen a kétféle fizetések, a nagy fizetések: és az egészen szégyenletesen alacsony fizetések egy összegben kimutatva nem adják a gyáripari munkabérek világos képét, hozzátéve itt is újból azt, hogy a mezőgazdasági munkabérekről pedig, eltekintve a mezőgazdasági érdekképviseletek mindig tendenciózus adataitól, egyáltalában nincs tiszta képünk. A továbbiakban fel kell itt hívnom a miniszterelnök úr és a kereskedelemügyi miniszr ter úr figyelmét arra, hogy vannak bizonyos ipari statisztikáink az iparfelügyeleti felvételekkel kapcsolatban, de ezek is vagy elkésve, vagy pedig egyáltalán nem kerülnek a nyilvánosság elé, holott ezek is sokban hozzájárulnának ahhoz, hogy világos és tiszta képet nyerjünk az ipar területén uralkodó állapotokról, megint hozzátéve, hogy a mezőgazdaságra ezek szintén nem vonatkoznak. A munkanélküliekről, eltekintve t attól a 19-es számú kérdéstől, a népszámlálási javaslatban semmiféle egyéb felvételt nem terveznek, holott a munkanélkülieknél különösen fontos volna az ok következtében előálló okozatok vizsgálása is, az életkörülmények, a lakás, a betegségi százalék stb. vizsgálata. A miniszterelnök úr mondotta ugyan, hogy a szakszervezetek adatait és a gyáripari adatokat megfelelően kombinálva, tudunk itt valamiféle képet adni, de én azt hiszem, hogy ez a kombinálás, amelyből a mezőgazdaság teljesen kimarad semmi esetre sem adhat a valóságnak megfelelő képet. Már most azt mondotta, hogy téves az a megállapításom, hogy az 1920-as népszámlálási adatok nem volnának feldolgozva. Az én tudomásom szerint éppen ebben a kérdésben, a munkanélküKség kérdésében, amely a^z 1920-as számlálólapokon szerepel, a feldolgozást csak az ipari munkásokra és a törvényhatósági városokra hajtották végre, de még ez a feldolgozás sem került a nyilvánosság elé. Nagyon örülnék, ha erre megbízható cáfolatot kaphatnék, de az én kezembe, aki pedig a statisztikai szolgálatot állandóan figyelemmel kisérem, ezek az adatok nem kerültek, holott ennek többször utána is néztem. Magára a jelentésre rátérve, hiányzik belőle az, amit már az előbb kifogásoltam, a kiskereskedelmi árak statisztikáj fogyasztási statisztika, a statisztika arról, hogy Magyarországon, különösen az utóbbi tíz esztendőben, a kenyér-, hús-, tea-, kávé-, cukorfogyasztás hogyan alakul. Azt hiszem, Szabó Sándor képviselő úr, aki a gazdasági statisztikának ezt a részét velem együtt hirdeti, szintén nagyon szívesen látná, ha erre a kérdésre felvilágosítást kapna. Nincs ebben sem benne a lakásstatisztika, pedig a lakásról felvett statisztikai adatgyűjtés ugyancsak hozzájárulna ahhoz, hogy a szociális viszonyokba megfelelő bepillantást kaphassunk. Igazam volt tehát abban, amit később Kenéz Béla t. képviselő úr kifogásolt, hogy a statisztikai tanácsot már csak befejezett tények elé állítják, mert ha a statisztikai k. ülése 1930 június 26-án, csütörtökön. tanács nem kapott volna egy kész és # meg nem változtatható szöveget, meg neon változtatható kérdéstömeget, akkor ezek a kérdések, amelyeket én is reklamáltam itt, a tanácson keresztül bejuthattak volna akár a munkatervbe, akár a népszámlálási kérdőívekbe. Az adóstatisztikát, bár ezt nem a Statisztikai Hivataltól kell reklamálnunk, hanem a pénzügyminiszter úrtól, a mi oldalunkról már igen régen sürgetik. Nem akarom ez alkalommal sem elhagyni, hogy ez a kívánságunk most is hangot kapjon a képviselőházban. A munkaterven végigmenve, mindazokra reflektáltam már, amiket a miniszterelnök úr itt felhozott a mi szociális, egészségügyi, munkabéradó- és munkaviszonyokra vonatkozó kívánságainkkal szemben. Még egy néhány megjegyzésem volna a többiekre, így az egyik a 12-es számú munkatervre, amely a halálos kimenetelű balesetek statisztikáját akarja gyűjteni, Szerintem, nemcsak a halálos kimenetelű balesetek statisztikai gyűjtésére van szükség, hanem általában véve a baleseti statisztika gyűjtésére. Igaz ugyan, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet a maga adatszolgáltatásában, adatgyűjtésében kitér azokra a balesetekre is, amelyek halállal nem végződnek, de viszont általánosságban azok, akik kívülesnek a biztosításon... (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a ssélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Halljuk, Podmaniczky képviselő úr! Nem kabaré ez!) Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos János: Mulatni máskor is lehet. — Mihálffy Vilmos: Mióta lett Esztergályos elnök? — Esztergályos János: -Ne ilyen komoly kérdésnél tessék mulatni.) Csendet kérek! Kéthly Anna: Szerintem, az sem volna szükségtelen, hogy a balesetet szenvedettek ügyeit, a baleseti körülményeket kivizsgálják és így azokat statisztikai adatgyűjtés formájában a nyilvánosság előtt feltárják. A 13-ik munkaterv az árvaházakban gondozottak statisztikai adatait veszi fel. Szükségesnek tartanám, amint már az indokolás is előrelátja, hogy a többi emberbaráti intézményiben, főleg a községi és egyéb szegényházakban gondozottak szociális és egészségügyi viszonyaira kiterjedő adatgyűjtés is mielőbb megvalósuljon, főleg azért, mert ha így csak az árvaházakat emeljük ki, akkor azt a látszatot keltjük, hogy az árvaházi ellátással kifelé a szociális gondozási viszonyainkról kedvező képet tudunk adni, míg a szegényházi ellátásra szorultak számadataival esetleg kedvezőtlen képet kaphatunk azokról a szociális és gazdasági viszonyokról, amelyek nálunk fennállanak. Továbbmenve, a mezőgazdasági statisztikánál a mezőgazdasági üzemi adatok összeírásáról van szó. Itt kívánatos volna szerintünk, hogy ne cak az üzemi adatok, hanem itt is a munkabér, a munkaidő és a munkaviszony adatai kerüljenek összegyűjtésre és feldolgozásra. A birtokiforgalmi statisztikánál régi kívánságunk az ötven katasztrális holdnál kisebb földbirtokok adatainak öszegyüjtése is. A hitelintézeti statisztikánál fontosnak találnék — különös tekintettel a legutóbbi esztendők eseményeire — azt, hogy a hitelintézetek az utóbbi években nálunk, az intézetekben lefolyt tisztviselőmozgalmakról is adjanak felvilágosítást és adatokat, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi esztendőkben a gépesítés, az irodai gépek használatára való áttérés I folytán nagyarányú elbocsátások, nagyarányú