Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

156 Az országgyűlés képviselőházának hlS. ülése 1930 július 2-án,'szerdán. munkanélküliek^ A ' mezőgazdasági telmika fejlődése kiszorított egy csomó embert és az aratásnál is kiszorítottak, a gépek egy egész sor embert. (Éri Márton: Éppen szociális szempontból nem használják a gépeket! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Farkas István: Hivatalos adatokkal fogok operálni, hivatalos adatokkal fogok szolgálni t. képviselőtársaimnak, amelyeket remélem, nem fognak kétségbevonni. A kormány egyik lapja hozta ezeket az adatokat. (Peyer Károly: A kormány fizeti! — Zaj a, jobboldalon.) Márciusban tisztán és kizárólag a kubikosmunkások között a következő volt a munkanélküliség (olvassa): «AbádszalókOn 200, Békéscsabán 1000, Békésszentandráson 800, Békéscsabán 2500, Cibakházán 650, Csongrádon 2000, Endrődön 1200, Füzesgyarmiat—Bucsatelepen 300, Gyomán 500, Gyulán 456, Hódmezővásárhelyen 1200, Jászárokszálláson 1000, Kalocsán 1400, (Éri Márton: Summa summárum!) Kaposvárott 800, Kiskundorozsmán 1200, Kisteleken 500, Kondoroson 800, Kunszentmártonban 1000, Mezőtúron 1000, Mindszenten 2000. Szegeden 1456, Szegvárott 600, Szentesen 300, Törökszentmiklóson 1440, Vésztőn 1500, Jászladányban 1000. Ez összesen nem kevesebb, mint 26.700 tisztán kubikosmunkás. Azt mondja ez a hivatalos lap, hogy ezek a kubikcsipunkások 4—6—8—10-^-12 gyermekes családdal bírnak. Ha ezeket vesszük, akkor 150.000 magyar lélekről van szó, amely márciusban munka nélkül volt. (Éri Márton: Ma július van!) De ezenkívül, ezen hivatalos megállapítás szerint is 250.000 olyan mezőgazdasági munkás van, akiket a magyar mezőgazdaság foglalkoztatni ríem képes. (Csontos Imre: Nem igaz ez! — Simon András: Márciusban még nem lehetett foglalkoztatni!) Ha ez a szám apadt' is. de nagypn kis mértékben apadt, a munkanélküliség majdnem ugyanaz, mint volt. Az Országos Mezőgazdasági Kamarának június 24-iki közgyűlése elé terjesztett jelentése a mezőgazdasági munkaviszonyoknak arra a részérc. amely a munkanélküliséggel, a foglalkoztatás lehetőségével áll kapcsolatban, a következőket mondja (olvassa): «De nézzük közeiebből az e téren észlelhető jelenségeket és ezek okait, A gazdaságok erős többségénél cvökként .a munkaalkalom, különösen Pest vármegyében, továbbá Hajdú és Szabolcs vármegyében, kisebb mértékben pedig Csongrád megyében is; a helyi viszonyok azonban más vármegyékben is érezhetővé teszik ezt, különösen Békés vármegyében.» Azt mondja továbbá (olvassa): A kevesebb munkás alkalmaztatásának okai is kézenfekvőek, mégis ezek az okok annyiban érdemelnek figyelmet, hogy köztük vannak olyanok is, amelyek nemc-ak a munkásság szempontjából, hanem gazdasági szempontból sem kívánatosak. A munkaalkalom apasztása, a gépművelés előretörése és a kézimunkának ily módon való nótlása csak szociális szempontból hátrányos, de gazdaságilag nem jelent visszafejlődést.» Láthatják tehát, hogy- ez a jelentés, bár tisztán a termelés szemüvegén át, a többtermelés, az intenzív termelés, helyesebben a gépművelés szempontjából kénytelen . ezt a kérdést tárgyalni, mégis megállapítja, hogy a gépművelés kiszorította a mezőgazdasági munkásság egy részét, (Éri Márton: De nem az aratógép!) amit csak szociális szempontból tart veszélyesnek, de gazdasági szempontból haladásnak tekint. (Zaj.) Igaz ez a megállapítás, mert kétségtelen, hogy a termelés fokozásával, tökéletesedésével vele jár a géptechnika alkalmazása, de vele jár a munkásság kiszorítása is a munkaalkalmakból. Ezt a szociális viszonylatot teszem én itt szóvá. (Folytonos zaj a .jobboldalon.) Tessék csak várni! Azt mondja továbbá ez a jelentés (olvassa): «Az esetek többségében _ ezzel találkozunk, de gazdaságilag visszafejlődést jelent az, ahol az üzemredukció okozta a munkaalkalom apasztását, így különösen Bihar, Haidú és Szabolcs vármegyék gazdaságában. Még károsabb pedig az a jelenség, hogy a gazdaságok költségkímélésből tartózkodnak az egyébként szükséges munkák elvégzésétől, például gyomlálás, egyes kapálások elhagyása, különösen pedig a szőlők hanyagabb művelése. Ez utóbbi jelenséggel főleg a homoki szőlővidékeken találkozunk, egyéb mezőgazdasági ágaknál pedig meglehetős nagy mértékben Pest, Hajdú, Somogy. Tolna, Csanád és Csongrád vármegyékben.» (Simon András: Ismerjük ezt a jelentést!) Ez a jelentés, bár nem szociális viszonylatokból és szempontokból indul ki, hanem tisztán a^ viszonyokat taglalja és -nedig termelési érdekképviseleti, tehát mezőgazdasági érdekképviseleti szempontból, maga állapítja meg, (Zaj. — Elnök csenget.) hogy itt a munkanélküliség fokozatosan növekszik. (Simon András: De az ipari munkás dolgozik a gén mellett! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Csontos Imre: Nincs munkás, azt értse meg!) Farkas István: En nem értem, t. Ház, hogy az urak a tények elől miért zárkóznak el, miért zúdulnak fel. miért nem szabad megmondani azt, amit önök közül minden értelmes ember elismer. Nem értem, miért zúdulnak fel azon, hogy a gép kiszorítja az embert, hogy a trianoni Magyarországon a kubikusmunkás nem talál munkát Azelőtt az egész világ és az egész monarchia az övé volt. Miért zúdulnak fel önök olyan tényleges, meglevő igazságokon, amelyeket minden gondolkodó és 'minden értelmes ember, bármilyen párthoz tartozik is, bármilyen La a szociális viszonylata, elismer? Amikor én obiektíve ismertetem a kérdést, önök felzúdulnak s nem akarják ezt egyáltalában meghallgatni. (Keisinger Ferenc: Bántja a lelkiismeretüket!) Elnök: Kérem Reisinger képviselő urat. méltóztassék csendben maradni. Farkas István: Nyilvánvaló, hogy a magyar mezőgazdaságban egyrészt nincs belterie« gazdálkodás, tehát nem lesz több munkaalkalom, másrészt az intenzív mezőgazdasági termelés fokozatosan kiszorítja a magyar mukásréteget. Ez a munkásréteg nem tud elhelyezkedni, nem tud kivándorolni és munkafilkaimat találni, hiszen már a háború előtt is Amerika szívta fel a magyar mezőgazdasági munkásság egyrészét. Most ez a jelentés állapítja meg hivatalosan, hogy nemcsak az a baj ma már, hogy a mezőgazdasági munkások nem találnak alkalmazást a mezőgazdaságban, hanem az is, hogy^ az iparban sem találnak a munkások munkát, és az ipari munkásság is elmegy mezőgazdasági munkák végzésére. Maga ez a jelentés állsmtja ezt meg. (Zaj a jobboldalon.) Ha. olvadták az urak, tudják; ha kíváncsiak rá, felolvadhatom. De tény az, hogy a helyzet az, bogy a mezőgazdaságban igen nagyarányú és állandó a munkanélküliség, és nines remény arra, hogy ez a helyzet megváltozzék, Most nem akarok továbbmenni ennél a kérdésnél, csak felvetem azt, hogyha a kormánynak és a többségi pártnak van módja arra, hogy a nagybirtokosokat és a birtokososztályt felsegélyezze, akkor kell módot és lehetőséget találnia arra is, hogy a megélni nem tudó